Fontos az idegennyelv-tudás, de nélküle is boldogulhatunk

– közölte megkeresésünkre Veres Nagy Tímea projektmenedzser, a Női Vállalkozók Egyesületének alapító tagja. Hozzátette: a különböző idegen nyelvekre akkor van igény, ha a cég működése túlmutat az ország határain, de inkább az angol az, ami univerzálisan használatos.

Beder Tilla, a Kovásznán bejegyzett és kiterjedt ügyfélkörrel rendelkező IJC Jobs munkaerő-közvetítő iroda alapítója is hasonlóan nyilatkozott:

Az idegennyelv-tudás tehát csak bizonyos munkakörökben fontos, a pályázatírásban bizonyosan, már csak azért is, mert a projektek megvalósítása során sokszor kell külföldi szervezetekkel, intézményekkel partneri viszonyt kialakítani. Grüman Róbert, a sepsiszentgyörgyi StartUp HUB vállalkozásfejlesztési központ alapítója elmondta: bár a cég többek között pályázati konzultációval, pályázatírással foglalkozik, még így sem kérik minden munkatársuktól az angol nyelvtudást, csak azoktól, akiknek kapcsolódik ehhez a napi munkájuk.

– mutatott rá Grüman Róbert.

Hogyan vélekednek erről az állami szektorban?

A magánszektor után az állami intézményeknél is egészen hasonló megközelítésre találtunk – egy bizonyos pontig. Itt ugyanis szabályozott procedúrák vannak, amelyeket tiszteletben kell tartania az alkalmazónak. Henning Lászlót, Kovászna Megye Tanácsának alelnökét kérdeztük arról, hogy a megyei önkormányzatnál, illetve az alárendelt intézményeknél milyen idegennyelv-tudást várnak el az alkalmazottaktól.

– tájékoztatott az alelnök. Hozzátette: kivételes esetekben a kiíró kérhet idegennyelv-tudást (leginkább egy Európai Uniós ország nyelvét), főleg, ha az illetőnek a lakossággal is kapcsolatot kell tartania valamilyen formában. A közalkalmazottak felvétele viszont centralizált rendszerben működik, minden esetben rá kell bólintania a Közalkalmazottak Országos Ügynökségének, az alkalmazás kritériumait pedig egy zártabb lehetőségi körből, egy legördülő menüből lehet kiválasztani.

Henning László arra is kitért, hogy egy idegen nyelvet általában megkövetelnek a munkatársaktól, bár a tapasztalat az, hogy a fiatalabbak már többnyire tudnak legalább alapfokon angolul.

„Sokan nem tudják még, de lehet direkt pályázni brüsszeli forrásokra, ilyen esetekben mi is a teljes dokumentációt angolul tesszük le. Jogászaink továbbá figyelemmel követik az uniós jogszabályokat és tervezeteket, hiszen tudnunk kell, mire kell figyelni, mi következik” – magyarázta az alelnök. Arra is kitért, hogy az alárendelt kulturális intézményeknél a kapcsolatteremtéshez szintén fontos az angol nyelv ismerete.

– húzta alá.

Egy kattintásra van a fordítás, és még annál is több

Henning László ugyanakkor egy másik érdekes aspektusra is rávilágított. Mint kifejtette, annak ellenére, hogy angolul valóban jó tudni, ma már számos egyéb lehetőség is rendelkezésre áll.

Mint hangsúlyozta, ennél jóval többet is tud a mesterséges intelligencia (AI): bármilyen nyelven kérdezhetünk tőle és kivételesen jó szövegeket ír bármilyen témában, főleg, ha jól kérdezünk. „Én egy szerződéstervezetet kértem a ChatGPT-től egy konkrét esetre, és az AI kiválóan megszerkesztette. Tulajdonképpen csak meg kell tanulni jól megírni a promptot: ha pontosan kérdezünk, jó válaszokat kapunk.

– árulta el a megyei önkormányzat alelnöke.

A cikk lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóállás.ro oldalon jelent meg először.