Európai elfogatóparancs Markó Attila ellen

Markó ellen előbb országos körözést, majd az Interpolon keresztül nemzetközi körözést is kiadott a román rendőrség, miután a legfelsőbb bíróság jóváhagyta az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) indítványát, amelyben a volt honatya előzetes letartóztatásának jóváhagyását kérte.

Markót április 29-e óta körözi a román rendőrség, ekkor érkezett meg ugyanis az elfogatóparancs a Kovászna megyei rendőr-főkapitányságra. A nyomozók Markó édesanyjától kapták meg a politikus mobilszámát, amelyen azonban nem válaszolt. Ezt követően adták ki ellene a nemzetközi körözést, majd most az európai elfogatóparancsot.

Mint ismert, Markót három rendbeli hivatali visszaéléssel vádolja a DNA, még abból az időszakból, amikor az országos restitúciós bizottság tagja volt. A korrupcióellenes ügyészek szerint a testület tagjai többszörösen túlértékelt ingatlanok után döntöttek kárpótlás kifizetéséről, 84 millió euróval károsítva meg az államkasszát.

Markó még decemberben hagyta el az országot, és közölte: nem tér vissza, mivel a rá a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt kirótt hároméves felfüggesztett szabadságvesztés miatt nem tekinti jogállamnak Romániát. Leszögezte: nem érintett semmilyen korrupciós ügyben, és arról sem tudott, hogy a restitúciós testület más tagjai csúszópénz fejében hoztak volna törvénytelen döntéseket. Egyben arról beszélt: a magyar állam mellette áll, ezért abban bízik, hogy nem adják ki Romániának.

Mi az európai elfogatóparancs?

Az európai elfogatóparancs az uniós tagállamok közötti hosszadalmas kiadatási eljárásokat egyszerűsített igazságügyi átadási eljárással helyettesíti az eljárás alá vonás, illetve a szabadságvesztés-büntetések és szabadságelvonással járó intézkedések végrehajtása céljából.

A tagállami igazságügyi hatóságok által kibocsátott európai elfogatóparancs az Európai Unió egész területén érvényes. Az elfogás helye szerinti állam az elfogástól számított legfeljebb 90 napos határidőn belül köteles az illető személyt visszajuttatni abba az államba, ahol az európai elfogatóparancsot kibocsátották. Amennyiben a személy beleegyezik az átadásba, úgy a határozatot tíz napon belül meg kell hozni.

Az eljárásában eltörölték a kiadatás politikai szakaszát. Ez azt jelenti, hogy annak eldöntésére, hogy egy adott személy átadására sor kerüljön-e európai elfogatóparancs alapján, kizárólag bírósági eljárás keretében kerül sor. Alapelv, hogy az uniós országok többé nem tagadhatják meg saját állampolgáraik átadását, kivéve, ha ők folytatják le a büntetőeljárást, vagy hajtják végre a keresett személyre kiszabott szabadságvesztés-büntetést. Az európai elfogatóparancs azon az elven alapul, hogy az uniós polgároknak az Unió egészében felelniük kell cselekedeteikért a tagállami bíróságok előtt.