Erdély második megszállása

Erdély második megszállása

IV. Károly magyar király Kézdivásárhely főterén 1917-ben (tőle balra Friedrich von Gerok tábornok). Egy évvel később már nem volt, aki megvédje Székelyföldet

Fotó: Fortepan/Österreichische Nationalbibliothek

Románia 1918. május 8-án, a központi hatalmaktól elszenvedett vereségét elismerve aláírta ugyan a bukaresti békét, de gyakorlatilag már szeptember második felében megszegte azt. Hivatalosan csak november 9-én „mondta fel”, amikor hadat üzent Németországnak, s ultimátumban szólította fel a német hadsereget Erdély kiürítésére. Pár nappal később a román hadsereg – 1916 után – másodszor is átkelt a Kárpátokon, Magyarország ismét nem volt képes megvédeni keleti határait. Ez a mulasztás ezúttal végzetesnek bizonyult.

Kocsis Károly

2023. december 09., 08:592023. december 09., 08:59

Erdély – akkor még részleges – megszállására elvileg az 1918. november 13-i belgrádi katonai konvenció adott jogi alapot, amelyben az antant a Maros vonaláig engedélyezte a hirtelen újból szövetségesévé vedlett Románia hadserege számára az előnyomulást.

Az első román csapatok még ezt sem várták meg: már október közepén megjelentek az Ojtozi-szoros előterében, november 12-én 13 óra körül pedig a Gyergyótölgyesi-szoroson átlépték a magyar határt.

Ugyanaznap egy főként román határőrökből álló különítmény elfoglalta Gyergyótölgyest, és továbbhaladt Gyergyóhollóig, de Sósmezőnél is megjelentek Magyarország területén a román járőrök. (Itt jegyezzük meg, hogy egyes szerzőknél november 10-e szerepel az első román katonák megjelenése napjaként, sőt, Botlik József egy november 7-i dél-erdélyi – Krassó–Szörény megyei – betörésről is tud.)

Constantin Preșan tábornok főerői november 13-án megszállták az összes kárpáti átkelőt, és november 22-én elérték a Borszék–Tölgyes–Gyimes–Csíkszentmárton–Bereck vonalat. A Tömösi- és a Vöröstoronyi-szoroson át csak két nappal később vonultak be Erdélybe: előbb megvárták Mackensen német csapatainak visszavonulását. A reguláris csapatok előtt általában az Erdélyből kiszökött románajkúakból – tisztek parancsnoksága alatt – szervezett légiók haladtak.

Galéria

Magyarország megszállása a Károlyi-kormány idején

Fotó: Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme

A betörő három, meglehetősen gyatrán felszerelt, laza fegyelmű hadosztály összlétszáma alig haladta meg a 10 ezer főt (van, aki 4000 főről beszél). Velük szemben Erdélyt simán megvédhette volna a Goldbach altábornagy parancsnoksága alatt álló 28 zászlóalj, 12 üteg és 1 lovasszázad (összesen 13 662 puska és 82 löveg), Mackensen 60 ezer fős német seregéről, amelyhez másfél osztrák–magyar hadtest is tartozott, nem is beszélve.

Idézet
A Károlyi-kormány azonban minden egyébbel törődött, csak Erdély védelmével nem. Elrendelte, hogy a Maros vonalától keletre és délre eső területeket katonailag ki kell üríteni. Arra nem is gondolt, hogy a visszavonuló német csapatok támogatását biztosította volna Erdély számára

– írta később Nagybaczoni Nagy Vilmos.

A Gyimesi-szoroson átlépő román 6. gyalogos hadosztály november 26-án elfoglalta Csíkszeredát, 28-án Dédát, majd a Maros völgyén – illetve 120 km széles sávban a Radnai-hágó és a Nagy-Szamos között – haladt Gyulafehérvár irányába, hogy a Román Nemzeti Tanács zavartalanul megtarthassa nagygyűlését.

December 1-jén elérték Szászrégent, másnap Maroshévízt, Gyergyószentmiklóst és Marosvásárhelyt, s addigra csaknem a teljes Székelyföld román uralom alá került.

Sepsiszentgyörgyöt valamikor december 6-a és 9-e között (a pontos időpontot illetően nem egyöntetűek a források) foglalta el egy 120 (más források szerint 20) fős alakulat, Dumitru Ţigoianu százados vezetése alatt, ugyanakkor (vagy valamivel később; a háromkötetes Székelyföld története szerint csak 1919. január 17-én) Kézdivásárhelyt is elérte az ellenség. Egyes szerzőknél az olvasható, hogy az Ojtozi-szoroson behatoló oszlop szállta meg később az egész Háromszék vármegyét, mások azt írják, Sepsiszentgyörgyre Brassó felől érkeztek, míg a Székely Nép 1918. dec. 18-i száma arról tudósít, „a múlt hét közepén egy román tiszt jelent meg ott, s közölte, hogy legközelebb Csik megyéből pár száz román katona érkezik a székely város megszállására. A polgármester erre a megszállásról a sepsiszentgyörgyivel azonos tartalmú hirdetményt tett közzé, amelynek első pontja a fegyverek beszolgáltatása a szokásos főbelövetés ígéretével.”

Galéria

Román katonák az első világháborúban

Fotó: Pleniceanu Egyesület

„Szombaton délután Tigojan kapitány vezetése alatt 120 főnyi román sorkatona szállta meg Sepsiszentgyörgy városát. Ebből 40 ember egy tiszt vezetése alatt a pályaudvart szállotta meg, 80 ember pedig a várost. A román fegyveres erő emberei – a tisztek kivételével – szerfölött gyengén vannak felszerelve. Tigojan kapitány ellenőrzése alá helyezte a postát, elrendelte a fegyverek beszolgáltatását, feloszlatta a nemzetőrséget, s az utazást igazolványhoz kötötte. A megszálló csapatok lefoglalták a katonai raktárakat. A megszálló csapatot a Hungária szállodában helyezték el. Incidens eddig nem történt, csak az utazó közönség panaszkodik, hogy az utazó poggyászok átvizsgálása körül kíméletlenül járnak el.”

Székely Nép, 1918. dec. 11.

December 6-án esett el Székelyudvarhely, december 8-án pedig a román katonák megjelentek Dicsőszentmártonban, ahol a helyi Román Nemzeti Tanács azonnal átvette a hatalmat, erőszakkal. December 16-án következett Segesvár és Medgyes...

A maradék magyar csapatok a Maros mögé vonultak vissza, Erdély megszállását – a vasúti szállítás nehézségein túl – csak a német kivonulás akadályozta,

a délről betörő román csapatok a nyomukban haladtak 24 órás követési távolsággal. A 2. vadász hadosztály december 5-én vonult be Brassóba a Tömösi-, 6-án Nagyszebenbe a Vöröstoronyi-szoroson át. Később Alvincen és Piskin át egy különítményt Petrozsényba irányítottak.

Galéria

Érkeznek a megszállók

Fotó: Evenimentulistoric.ro

Közben Clemenceau francia miniszterelnök, a párizsi békekonferencia elnöke december 2-án, tehát a gyulafehérvári nagygyűlés másnapján táviratban adta meg az engedélyt a román hadseregnek a Maros átlépésére, azzal a kikötéssel, hogy azt nem kell a magyar kormány tudomására hozni. December 3-án a románok Marosludasnál ezt meg is tették, 11-én megszállták Sajómagyarost és a nagyenyedi vasútállomást, 20-án Nagyenyedet, Székelykocsárdot és Vízaknát.

A magyar csapatok, azzal a paranccsal, hogy minden összeütközést kerüljenek el, a Kolozsvár–Torda–Nagyenyed–Gyulafehérvár–Zám vonal mögé vonultak vissza.

Ellenállásba nem ütközvén, a románok december 23-án elfoglalták Tordát, 24-én Kolozsvárt, 26-án Dést, 1919. január 7-én Nagybányát, január 14-én, az egresi, illetve a zsibói áttörést követően Zilahot és Bánffyhunyadot. Január 17-én elérték Máramarossziget–Déva, a balszárnyon pedig a Csucsa–Zám vonalat.

Galéria

Szoboszlai József, szíve alatt a Székely Hadosztály jelvényével

Fotó: Régi fotók Erdélyből/Facebook

A Székely Hadosztály ekkor vette fel velük a harcot, január 14–20. között sikeres ellenállást fejtvén ki Zilahnál, Cigányinál, Bánffyhunyadnál, a Csúcsai-szorosnál. Kratochvil Károly óriási létszám- és fegyverzeti hátrányban küzdő egységei hátrálni kényszerültek, és a román hadsereg február elejére elérte a földrajzi Erdély északi és nyugati határát. Az arcvonal ekkor a Szinyérváralja–Szilágysomlyó–Csucsa–Vaskóh vonalon húzódott, egészen az április 15-én meginduló román offenzíváig.

A román hatóságok szigorú intézkedéseket, egyebek mellett kijárási és gyülekezési tilalmat, sajtócenzúrát, valamint botbüntetést vezettek be. Utóbbit előszeretettel alkalmazták a magyar közösség prominens képviselőinek megfélemlítésére és megalázására. Tömeges letartóztatások és bántalmazások történtek, amelyek számos halálos áldozattal jártak. Kolozsváron a román karhatalom 18 tüntetőt lőtt agyon. A városokban, többek között Zilahon is súlyos atrocitásokat követett el a román katonaság, beleértve a fosztogatást, bántalmazásokat és nemi erőszakot. Szemtanúk tanúvallomásai szerint különösen a volt osztrák-magyar hadseregbeli román tisztek és katonák kegyetlenkedtek.

Forrás: konfliktuskutato.hu

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 26., péntek

Szavazatokat vásárolhattak egy erdélyi község elöljárói

Hatósági felügyelet alá helyezték pénteken a Beszterce-Naszód megyei Mezőszentmihály község polgármesterét, alpolgármesterét, a polgármesteri hivatal titkárát és egy leendő helyi tanácsost.

Szavazatokat vásárolhattak egy erdélyi község elöljárói
2024. július 25., csütörtök

Felszólította az EB Romániát, hogy javítania kell a hulladékkezelésen

Az Európai Bizottság csütörtökön bejelentette, hogy indoklással ellátott véleményt küld a román kormánynak, amiért nem alkalmazza helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és a hulladékokról szóló 2008/98/EK direktívát.

Felszólította az EB Romániát, hogy javítania kell a hulladékkezelésen
2024. július 25., csütörtök

Pénteken találkozik Marcel Ciolacu és Orbán Viktor

Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken informális megbeszélést tart magyar hivatali kollégájával, Orbán Viktorral – közölték csütörtökön hivatalos források.

Pénteken találkozik Marcel Ciolacu és Orbán Viktor
2024. július 24., szerda

Közlekedési megállapodást írt alá Magyarország és Románia

Magyarország és Románia közlekedési megállapodást írt alá, amelynek értelmében megkezdik a Szeged és Temesvár közötti vasútvonal építésének előkészületeit, valamint 2027-ig újabb határátkelőhelyet létesítenek.

Közlekedési megállapodást írt alá Magyarország és Románia
2024. július 24., szerda

Romániában indít digitális szolgáltatást a Gránit Bank

Elsőként a román piacra lép be a Gránit Bank, amely várhatóan még a harmadik negyedévétől első magyarországi bankként nyújt majd határon átnyúló, úgynevezett cross border szolgáltatást.

Romániában indít digitális szolgáltatást a Gránit Bank
2024. július 23., kedd

Közzétették a tanári versenyvizsga nem végleges eredményeit

A végleges tanári állásokra kiírt versenyvizsgán részt vevő személyek 41,9 százaléka, azaz 11 928 jelentkező kapott 7-est vagy annál nagyobb jegyet; 74-en tízesre vizsgáztak – derül ki a tanügyminisztérium által kedden közzétett eredményekből.

Közzétették a tanári versenyvizsga nem végleges eredményeit
2024. július 23., kedd

Megakadályozták egy medve kilövését Olaszországban, arra hivatkozva, hogy Románia befogadja a vadállatot

Egy olasz állatvédő szervezetnek sikerült bírósági úton megakadályoznia egy medvekilövési rendelet végrehajtását, arra hivatkozva, hogy az állatot át lehet telepíteni Romániába.

Megakadályozták egy medve kilövését Olaszországban, arra hivatkozva, hogy Románia befogadja a vadállatot
2024. július 23., kedd

Épp villanypásztort készült felállítani, amikor rátámadt a medve

Több mellkasi és lábsérüléssel került a besztercei kórházba az a férfi, akit hétfő délután medve támadt meg a Beszterce-Naszód megyei Sajószentiván közelében.

Épp villanypásztort készült felállítani, amikor rátámadt a medve
2024. július 22., hétfő

Nem kérhetnek áthelyezést az első évben a végleges kinevezéssel járó állást betöltő tanárok

Ha egy tanár végleges kinevezést kap egy iskolában, akkor az első tanévben nem helyezhető el onnan, ott marad egy évig – idézte Ligia Deca oktatásügyi miniszter nyilatkozatát az Edupedu.ro oktatási szakportál.

Nem kérhetnek áthelyezést az első évben a végleges kinevezéssel járó állást betöltő tanárok
2024. július 22., hétfő

A nyaralások velejárója: várakozni kell az ország nyugati határátkelőinél

Arad megye két fő határátkelőhelye - a nagylaki országúti és az autópálya-határátkelő – a belépő és kilépő oldalon egyaránt nagyon zsúfolt hétfőn, a várakozás a határellenőrzésre akár egy órát is tarthat – közölték a határrendészet képviselői.

A nyaralások velejárója: várakozni kell az ország nyugati határátkelőinél
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!