
Erős vállalásokat tettek az éghajlatváltozás feltartóztatásáért a legfejlettebb iparú országokat összefogó G7 csoport vezetői hétfői németországi találkozójukon: a decemberi párizsi ENSZ-klímacsúcsra (COP21) a Hetek elkötelezték magukat amellett, hogy 2 Celsius fok alatt kell tartani a globális középhőmérséklet emelkedését az évszázad végéig, az ipari forradalom előtti szinthez képest.
2015. június 09., 17:272015. június 09., 17:27
Ennek a célkitűzésnek a rögzítése a német soros elnökség egyik legnagyobb sikere. Berlin helyzetértékelése szerint nemigen lenne esély sikerre vinni a COP21 ügyét – a klímaváltozás elleni küzdelemről szóló, kötelező érvényű megállapodás kidolgozását – , ha a legfejlettebb ipari hatalmak nem állnak ki a legutóbbi, koppenhágai klímacsúcson megjelölt 2 Celsius fokos határérték mellett, a kanadai és a japán vezetés azonban belpolitikai okok miatt sokáig ellenezte, hogy ez a vállalás szerepeljen a zárónyilatkozatban.
A Hetek a COP21-gyel összefüggésben amellett is elkötelezték magukat, hogy a jelenlegi évszázadban végre kell hajtani „a világgazdaság dekarbonizálását”, vagyis a fosszilis energiahordozók nélkül működő gazdaság kialakítását.
Az úgynevezett 2015 utáni menetrenddel (post-2015 Agenda) kapcsolatban a Hetek egyebek között vállalták, hogy mindent megtesznek azért, hogy 2030-ra 500 millióval csökkenjen az éhezők és az alultápláltságban szenvedők száma, és megerősítették, hogy a hazai össztermék (GDP) 0,7 százalékára kívánják emelni a nemzetközi fejlesztési együttműködésre – a fejlődő országok támogatására – fordított közpénzek összegét.
A világgazdasági témák közül kiemelkedik, hogy a Hetek szerint az év végére megállapodásra kell jutni az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi övezet kialakítását célzó szerződés (TTIP) „alapjairól”, szerkezetének legfőbb elemeiről.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!