Együtt és külön az iszlám szolgálatában

Ennek okai nem a 70 ezer fősre tehető hazai iszlám közösségben keresendők – ők csak a vallásukat gyakorolják, mint mindenki más –, viszont ők maguk a szélsőségesek toborzásának is célpontjaivá válnak Európa többi részéhez hasonlóan. Mert a közelmúlt bosznia-hercegovinai és macedóniai eseményeit a szakértők az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorcsoport terjeszkedésének és a balkáni térség destabilizációjára tett kísérletnek is nevezik.

A SRI április elején jelentette be a honlapján: tíz évre kiutasítottak Romániából egy tunéziai állampolgárt, egy hattagú, meg nem nevezett állampolgárságú csoport öt tagját hét évre, egyik tagját pedig három évre. Utóbbi csoportról azt közölte a szolgálat, hogy tagjai az Iszlám Állam és az Al-Kaida terrorszervezetek radikális nézeteit vallották, és dzsihadista irányultságú szélsőséges iszlamista propagandát fejtettek ki Románia területén. A SRI szerint a radikalizálódás előrehaladott állapotában levő személyek elszigetelt csoportot alkottak, amely veszélyeztette Románia biztonságát. 2013 óta tartották megfigyelés alatt a kiutasított személyeket, a csoport Szatmárnémetiben működött, tagjai pedig francia állampolgárok voltak.

Jogos hát a kíváncsiság: mekkora lehet a romániai iszlám közösség, hiszen aligha hihető, hogy Szatmárnémetiben tömegesen ápolnának muszlim hagyományokat. Az Agerpres hírügynökség adatai szerint a muszlim közösség száma 70 ezerre tehető, többnyire a szunnita iskolához tartoznak, 98 százalékuk Dobrudzsában gyakorolja a vallását, immár több mint 500 éve. Kisebb muzulmán közösségekről tudunk Bukarestben, Brăilán, Călăraşi-on, Galacon, Giurgiuban és Szörényváron (Drobeta-Turnu Severin). Etnikai szempontból a legtöbb hazai mozlim tatár és török, de léteznek albán és roma iszlám közösségek is, újabban pedig Közép-Keletről bevándorolt családok. A romániai muzulmán felekezet hivatalos vezetője, Juszuf Murát tájékoztatása szerint Romániában 80 mecsetben gyakorolhatják vallásukat.

Horaţiu Pepine, a Deutsche Welle bukaresti tudósítója 2015 januárjában a régi és az új iszlám romániai konfliktusáról ír. A szerző rámutat: a régi, helyi gyökerekkel rendelkező mohamedán tatár-török közösség nagyon visszafogott, befelé forduló, szelídséget tanúsít, és fenntartással fogad „bármilyen identitárius agresszivitást.” Ezt Juszuf Murát mufti is megerősítette, aki szerint bizony létezik konfliktus a „régi” mohamedánok és a különféle arab államokból érkező szponzorált jövevények között. Ráadásul az újak nem ismerik el a mufti tekintélyét, teljesen független módon szervezik meg magukat. A mufti elmondta: ezek a „jövevények” olyan kulturális egyesületeket hoznak létre, amelyek csak a hivatalossal párhuzamosan működő iszlám felekezet megszervezésének falaznak. Bukarestben például egyetlen dzsámi van, de valójában több mint 17 nem hivatalos imahely létezik. A muzulmán szélsőségeseket tehát nem is feltétlenül a hagyományos közösségekben kell keresni.

A Digi24 tévéadónak nyilatkozó mufti két kulturális szervezetet is megnevezett, amelyek szerinte radikális iszlám csoportosulásokkal hozhatók kapcsolatba. Ezek jogilag kulturális tevékenységet folytató civil alapítványként vannak bejegyezve, de valójában erőteljes vallásos dimenziójú aktivitást végeznek, Koránt olvasó és értelmező kurzusokat tartanak, és imahelyet is működtetnek. Ezek a Romániai Muzulmánok Egyesülete és az Iszlám Ma Kulturális Központ (1998-ban alapították Temesváron – szerk.). A mufti szerint a két szervezet vezetői radikális eszméket terjesztenek, tanításaikban az IÁ tanaival való párhuzamok is felfedezhetők.

A teljes írás az Erdélyi Napló május 21-én megjelenő 20. lapszámában olvasható.