Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:05

Romániába szállították a coțofenești-i aranysisakot és a dák arany karpereceket

20:04

Megállíthatatlan a Kereszthegy, már az elődöntőben a remetei csapat

19:48

Helikopterügy: 17 személy ellen indult eljárás csempészet miatt, Raed Arafatot is kihallgatták

19:01

Előrehaladott tárgyalások zajlanak az Azomureș felvásárlásáról

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Máris megvan a tegnap beharangozott 24 órás sebességmérő akció egyik kiemelt gyorshajtója

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Csíkdánfalva után most Madéfalván garázdálkodnak ismeretlen tolvajok

A tetejére fordulva állt meg egy autó

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

Sulyok Tamás Magyar Pétert javasolja miniszterelnöknek

Egyáltalán nem aggódik a klímaváltozás miatt a romániaiak túlnyomó többsége

Fotó: Pixabay

A romániaiaknak mindössze 4 százaléka tartja az éghajlatváltozást napjaink legfontosabb kérdésének, szemben a megélhetési költségek és az infláció miatti aggodalmakkal, amelyeket a válaszadók 62 százaléka említett.

Székelyhon

2024. október 13., 20:462024. október 13., 20:46

A felmérés szerint a környezetet érintő problémák sorában a klímaváltozás az 5. helyen állt; a lakosság 7 százaléka gondolta prioritásnak.

A romániaiak szerint a legsúlyosabb problémát az erdőirtások jelentik (37 százalék), majd a háztartási hulladékok (12 százalék), a légszennyezés (11 százalék) és a természeti erőforrások kimerülése (11 százazék) következik sorban.

Az erdőirtás egybehangzóan a legsúlyosabb környezeti probléma úgy a nők, mint a férfiak körében, utóbbiak esetében azonban a klímaváltozás csupán a hatodik helyen állt a listán. Ugyanakkor több nő (51 százalék) mint férfi (46 százalék) gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás az emberi tevékenység eredménye – ismerteti az Agerpres.

A megkérdezettek közel fele (49 százalék) vélte úgy, hogy a klímaváltozás kizárólag az emberi tevékenység következménye, míg 36 százalék azon a véleményen volt, hogy ezeket az ember és a természeti folyamatok egyenlő mértékben okozzák.

Arra a kérdésre, hogy Milyen hatással lesz az éghajlatváltozás az életükre? a válaszadók 17 százaléka mondta azt, hogy rendkívül negatív hatással lesz. Az átlagos megítélés is negatív volt, ugyanis az egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1 a rendkívül negatív, a 10 pedig a rendkívül pozitív hatást jelenti, 3,64 pont jött ki. Ami az országra kiváltott hatást illeti, az átlagos megítélés még rosszabb volt, 2,9-es az 1-től 10-ig terjedő skálán.

Ami az éghajlatváltozásnak a közpolitikák által befolyásolható ágazatokra gyakorolt hatását illeti, a romániaiak meg vannak győződve arról, hogy

a mezőgazdaságot fogja leginkább érinteni (37%), ezt követi a vízellátás (29%), a gazdaság (24%) és az egészségügy (22%).

Emellett a lakosság nagy része (68%) állította azt, hogy

hajlandó változtatni életmódján, hogy csökkentse az éghajlatváltozás környezetre gyakorolt negatív hatásait, a nők (74%) nagyobb arányban, mint a férfiak (60%).

A demográfiai elemzés rámutatott, hogy az idősebb generációk, az 1928 és 1946 között, illetve az 1946 és 1964 között születettek hisznek a legkisebb mértékben abban, hogy az éghajlatváltozásokat az emberi tevékenység idézi elő.

Ugyanakkor az 1981 és 1996 között, illetve az 1946 és 1964 között születettek hajlandóak a legkisebb mértékben életvitelük megváltoztatására.

A Románia klímahelyzete 2024-ben kutatást egy 11 kutatóból álló csoport készítette. A jelentés bemutatja a legfrissebb éghajlati adatokat és előrejelzéseket, elemzi a szélsőséges időjárási jelenségek, valamint a romániai éghajlat-, környezet- és energiapolitikák alakulását, részletezi az energiarendszerrel kapcsolatos előrelépéseket és jövőbeli terveket, valamint foglalkozik a románok éghajlatváltozáshoz való hozzáállásával.

Belföld