Belföld
Külföld

Csak elrontjuk a termőföldet a műtrágyázással és szántással

Tamás Attila 2019. november 24., 16:12 utolsó módosítás: 2019. november 24., 20:46
HIRDETÉS

Tönkretesszük a termőföldet a talajforgatással, műtrágyával és a vegyszerek egyre nagyobb mértékű használatával – fogalmazza meg több szakértő is egy magyar dokumentumfilmben. Kővári Gábor Mihály és Iván Róbert, Mérgezett föld című tudományos-ismeretterjesztő filmjének megszólalói szerint az ipari mezőgazdaság teljesen tönkreteszi a termőföldeket, amik elveszítik termőképességüket és így hasznavehetetlenné válnak.

Videó: Filmdzsungel Stúdió

„Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer év mióta ekét is használ. 1950-re a világ termőföld készletének a felel termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb ember tömegeket kell táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett. Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni.

A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen?

Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására? A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik. Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat” – olvasható a film szinopszisában.

Fotó: Mérgezett Föld

A Magyar Média Mecenatúra program támogatásával megvalósult dokumentumfilmben elhangzik, hogy a világ termőterületeinek nagy részén intenzív nagyipari gazdálkodás folyik, aminek használatára a legfőbb ok a túlnépesedés.

7,5 milliárd éhes szájat nem lehet másképp betömni, csak nagyipari módszerekkel előállított élelmiszerekkel

– hangzik el az legnyomósabb érv az ipari mezőgazdaság mellett a filmben. Az első megszólaló, Borsos Béla, rendszerökológus ezt máris cáfolja, hiszen szerinte mindez egy teljesen torz közgazdasági rendszer következménye, amit hatalmi rendszerek manipulálnak. Szerinte

nincs biológiai oka, hogy a föld ne tudjon akár tízmilliárd embert is eltartani.

A film betekintést nyújt Gyulai Iván ökológus kutatásaiba, aki tizenhét éve azzal kísérletezik, hogy lehet-e bármit termeszteni vegyszerek, műtrágya és szántás nélkül. Szerinte ehhez a természettől minden segítséget megkapunk, csak érteni kell a talajban zajló folyamatokat.

Fotó: Mérgezett Föld

A közel egy órás dokumentumfilmben tudományosan megalapozott magyarázatokat kapunk arra, hogy a szántástól és a műtrágya használatától hogyan vékonyodik el a talaj termőterülete, és azzal, hogy a nem hagyjuk, hogy a tápanyag belekeveredjen a talajba, egy idő után elveszíti a termőképességét.

A film betekintést nyújt egy magyarországi ipari gazdaság működésébe, ahol az évek alatt felismerték ezt a veszélyt, és új utakon indultak el annak érdekében, hogy a talaj termőképességét ne veszélyeztessék. Külföldi szakemberek mérései bizonyították be, hogy igenis meg lehet óvni a termőképességet a megfelelő trágyázással és műveléssel, ugyanakkor a föld felszántása nélkül.

Fotó: Mérgezett Föld

Gyulai Iván ökológus ugyanakkor a saját kertjén keresztül mutatja be a szemléletváltás hatékonyságát, az ő módszerén keresztül láthatjuk, hogyan működik egy ökológiai rendszer, ha termelésre akarjuk használni.

A film a vegyszerezés következményeként jelenséggé vált méhpusztulásra is kitér, ami szintén azt bizonyítja, hogy az ipari mezőgazdaság nem tesz jót az élővilágnak, és sürgősen változtatni kellene, amíg még nem késő.

Az alkotás teljes terjedelmében elérhető a Youtube-videomegosztón és a Médiaklikk felületén is, de cikkünkbe beágyazva is megtekinthető.

HIRDETÉS

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS