„Érték minden egyes adat”

A népszámlálás utolsó napjaihoz érkeztünk. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke szerint minden adat fontos, hiszen tíz évre meghatározza a lehetőségeinket és a kereteinket.

Támogatói tartalom

2022. július 12., 11:522022. július 12., 11:52

– Mit jelent Önnek magyarnak lenni? Egyáltalán az identitáskérdés milyen helyet foglal el a mindennapi életében?

– Magyarnak lenni – részem, így vagyok én: az aki vagyok, ezzel a nyelvvel és kultúrával, amelybe beleszülettem. Fontos alkotóeleme az identitásomnak. Bár az országban kisebbségben, de a közvetlen környezetemben, melyben felnőttem itt, Székelyföldön, mégis többségben voltunk és vagyunk, és ez ad egy sajátos tartást. Viszed magaddal bárhová, és akkor válik fontossá, amikor elkerülsz az otthontól. A nemzeti érzés teljesen természetesen alakult ki bennem, és azt hiszem, ez így van jól. Nem erőltetve, szisztematikusan, beépítendő és kötelező elemként – hanem a családban, szűkebb és tágabb környezetem, jó barátok és az egyház hatása nyomán. Talán ez a legfontosabb ma is: hogy ne legyen erőltetve, ne legyen keretek közé szorítva mindaz, ami a nemzeti érzéssel kapcsolatos. Hiszen természetes, hogy van, és éppen ezért hagyni kell, hogy mindenkiben egyénileg alakuljon, fejlődjön, létezzen.

– Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács milyen formában segítette az önkitöltő szakaszát a népszámlálásnak?

– Az önkitöltésben az EMNT Demokrácia-központok Erdély-szerte segítettek a hozzánk fordulóknak, az irodáinkban időpontfoglalással zajlott ez a munka. Az Erdélyi Magyar Néppárttal közösen reklámkampányt folytattunk, hogy minél több erdélyi magyarnak felhívjuk a figyelmét arra, hogy milyen fontos ebben a szakaszban aktívnak lenni.

Mivel a népszámlálást tízévente tartják, és mivel számtalan közpolitikai döntés alapját képezik ezek az adatok, kulcsfontosságú, hogy minél teljesebb létszámban legyünk mi, magyarok megszámlálva.

Ez elsősorban a román állami intézkedések irányába fontos, de emellett a saját közösségünknek is szembe kell nézni a számokkal, és ezek mentén megfogalmazni és összehangolni a további fejlesztési terveket, irányokat. Jó látni, hogy Hargita megye országosan is az élen teljesített az önkitöltési szakaszban. Hasznos volt tehát a magyar érdekvédelmi szervezetek kommunikációs kampánya, valamint a település összeíró pontok megszervezése az önkormányzatok által. Sajnos elég sok bosszúság adódott később a népszámláló biztosok körül, az informatikai rendszerrel, a technikai felszereltséggel, és kevesebben is jelentkeztek erre a munkára országszerte. Ez jelenleg is gond, és most már újabb módszerekkel próbálkoznak, hogy minél hatékonyabb legyen az összeírás a hátralevő időszakban.

– Mit gondol, mit kellene tennünk azért, hogy az előrevetített 1 milliónyi célszám meglegyen?

– Továbbra is fenn kell tartani a témát a nyilvánosságban, és segíteni mindenkinek, akinek szükséges, aki netán tájékozatlan, hogy igenis, fogadják a számlálóbiztosokat, mert minden adat fontos, és tíz évre előre meghatározza a lehetőségeinket és a kereteinket egyaránt.

Nekünk, erdélyi magyaroknak lélektani határ az egymilliós küszöb.

Tudjuk, hogy folyamatos az elöregedés, kevesebben születnek, többen halnak, külföldön is sokan dolgoznak. Éppen ezek miatt érték minden egyes adat. Fontos, hogy mindannyiunkat megszámoljanak: nemzeti hovatartozásunk és vallásunk alapján egyaránt.

(X – fizetett hirdetés)