
Megakadályoznák a szeptemberi tanévkezdést a szakszervezetek, ha nem oldódnak meg az oktatásban dolgozók bérkövetelései. Képünk illusztráció
Fotó: Balogh Orsolya
Bojkottálni fogja a szeptemberi tanévkezdést az oktatási rendszerben dolgozók érdekvédelmi tömörülése, ha nem rendeződnek a bérekkel kapcsolatos követeléseik – tudtuk meg a Tanügyi Szabad Szakszervezet Hargita megyei, területi vezetőjétől. A tanügyi szakszervezetek nagyszabású tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba, mert az oktatásban dolgozók bére átlagban mindössze 65 lejjel nő júliustól.
2022. június 07., 09:062022. június 07., 09:06
2022. június 07., 09:262022. június 07., 09:26
Átlagban mindössze 65 lejjel nő az oktatási rendszerben dolgozók bére július elsejétől – az elmaradt béremelés részeként –, ami az oktatási rendszerben dolgozók érdekvédelmi tömörülései szerint egy újabb formája a tanügyi alkalmazottak megalázásának. A három nagy, országos érdekvédelmi tömörülés, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret, valamint az Alma Mater szakszervezet közös tiltakozó közleményt adott ki a béremelés mértékével kapcsolatban, amelyben
Noha a közleményben nem részletezik azt, hogy pontosan milyen tiltakozó akciókat terveznek, amint azt Kocs Ilonától, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei, területi vezetőjétől megtudtuk, a szeptemberi tanévkezdést bojkottálnák.
„Minden tanár, tanító tudja, hogy ő van a gyermekekért, nem gyermekek érte. Ezért mindenki úgy döntött, hogy most nem lépjük meg azt, hogy nem zárunk tanévet, mert a gyermekeknek haladniuk kell. De hogy a következő tanévet nem kezdjük meg, az holtbiztos, mert mindenki megkapta a beígért fizetésemelést, csak a tanügy nem. Megadták az egynegyedét annak, amit kellett volna, az körülbelül 60 lej növekedést jelent átlagban, 10–20 lej különbséggel, attól függően, hogy kinek mekkora a fizetése.
25-én tüntettünk Bukarestben – Hargita megyéből is többen részt vettünk azon –, kértük, hogy a kormány képviselői álljanak szóba velünk, de azóta se hívtak, úgy tesznek, mintha nem is léteznénk” – fogalmazott Kocs Ilona. További problémaként kitért arra is, hogy értesüléseik szerint az oktatási minisztériumban „készítgetik” az új tanügyi törvényt, amellyel kapcsolatban a szülők, a diákok és a munkaadók véleményét is kikérik, a pedagógusokat azonban nem kérdezik meg. A béremelés mértékével kapcsolatos tiltakozó nyilatkozatban
„Tisztában vagyunk azzal, hogy nehéz a gazdasági helyzetben van az ország, de ez nem érv arra, hogy figyelmen kívül hagyjanak minket és elutasítsák a párbeszédet. Az oktatásban dolgozók, akik a költségvetési szektorban a legalacsonyabb jövedelműek közé tartoznak, remélték, hogy a kormány képviselői erőfeszítéseket tesznek a bértörvény teljes körű végrehajtása érdekében, de azt látjuk, hogy a kormány és a parlament számára mások a prioritások. (…) Hogyan lehetséges az, hogy több mint tíz éve nem találnak megoldást arra, hogy az oktatásban dolgozók megkapják a munkakörülmények miatt járó bérpótlékokat?” – teszik fel a kérdést a szeptemberi tiltakozásokat kilátásba helyező közleményben.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei, területi vezetője egy további, várható problémára is felhívta a figyelmet. A bölcsődéket mindeddig a polgármesteri hivatalok működtették, de egy nemrég meghozott döntés értelmében átkerülnek az oktatási minisztérium alárendeltségébe. „A bölcsődék alkalmazottainak a fizetése körülbelül másfélszer – ha nem kétszer – nagyobb volt, mint azoké, akik a tanügyi rendszerben dolgoznak” – magyarázta Kocs Ilona, aki szerint
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
Vészjelzés után útvonalat változtatott egy Dubajból Tel-Avivba tartó utasszállító repülőgép, amelynek fedélzetén mintegy 180 izraeli utas tartózkodott.
szóljon hozzá!