
Megakadályoznák a szeptemberi tanévkezdést a szakszervezetek, ha nem oldódnak meg az oktatásban dolgozók bérkövetelései. Képünk illusztráció
Fotó: Balogh Orsolya
Bojkottálni fogja a szeptemberi tanévkezdést az oktatási rendszerben dolgozók érdekvédelmi tömörülése, ha nem rendeződnek a bérekkel kapcsolatos követeléseik – tudtuk meg a Tanügyi Szabad Szakszervezet Hargita megyei, területi vezetőjétől. A tanügyi szakszervezetek nagyszabású tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba, mert az oktatásban dolgozók bére átlagban mindössze 65 lejjel nő júliustól.
2022. június 07., 09:062022. június 07., 09:06
2022. június 07., 09:262022. június 07., 09:26
Átlagban mindössze 65 lejjel nő az oktatási rendszerben dolgozók bére július elsejétől – az elmaradt béremelés részeként –, ami az oktatási rendszerben dolgozók érdekvédelmi tömörülései szerint egy újabb formája a tanügyi alkalmazottak megalázásának. A három nagy, országos érdekvédelmi tömörülés, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret, valamint az Alma Mater szakszervezet közös tiltakozó közleményt adott ki a béremelés mértékével kapcsolatban, amelyben
Noha a közleményben nem részletezik azt, hogy pontosan milyen tiltakozó akciókat terveznek, amint azt Kocs Ilonától, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei, területi vezetőjétől megtudtuk, a szeptemberi tanévkezdést bojkottálnák.
„Minden tanár, tanító tudja, hogy ő van a gyermekekért, nem gyermekek érte. Ezért mindenki úgy döntött, hogy most nem lépjük meg azt, hogy nem zárunk tanévet, mert a gyermekeknek haladniuk kell. De hogy a következő tanévet nem kezdjük meg, az holtbiztos, mert mindenki megkapta a beígért fizetésemelést, csak a tanügy nem. Megadták az egynegyedét annak, amit kellett volna, az körülbelül 60 lej növekedést jelent átlagban, 10–20 lej különbséggel, attól függően, hogy kinek mekkora a fizetése.
25-én tüntettünk Bukarestben – Hargita megyéből is többen részt vettünk azon –, kértük, hogy a kormány képviselői álljanak szóba velünk, de azóta se hívtak, úgy tesznek, mintha nem is léteznénk” – fogalmazott Kocs Ilona. További problémaként kitért arra is, hogy értesüléseik szerint az oktatási minisztériumban „készítgetik” az új tanügyi törvényt, amellyel kapcsolatban a szülők, a diákok és a munkaadók véleményét is kikérik, a pedagógusokat azonban nem kérdezik meg. A béremelés mértékével kapcsolatos tiltakozó nyilatkozatban
„Tisztában vagyunk azzal, hogy nehéz a gazdasági helyzetben van az ország, de ez nem érv arra, hogy figyelmen kívül hagyjanak minket és elutasítsák a párbeszédet. Az oktatásban dolgozók, akik a költségvetési szektorban a legalacsonyabb jövedelműek közé tartoznak, remélték, hogy a kormány képviselői erőfeszítéseket tesznek a bértörvény teljes körű végrehajtása érdekében, de azt látjuk, hogy a kormány és a parlament számára mások a prioritások. (…) Hogyan lehetséges az, hogy több mint tíz éve nem találnak megoldást arra, hogy az oktatásban dolgozók megkapják a munkakörülmények miatt járó bérpótlékokat?” – teszik fel a kérdést a szeptemberi tiltakozásokat kilátásba helyező közleményben.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei, területi vezetője egy további, várható problémára is felhívta a figyelmet. A bölcsődéket mindeddig a polgármesteri hivatalok működtették, de egy nemrég meghozott döntés értelmében átkerülnek az oktatási minisztérium alárendeltségébe. „A bölcsődék alkalmazottainak a fizetése körülbelül másfélszer – ha nem kétszer – nagyobb volt, mint azoké, akik a tanügyi rendszerben dolgoznak” – magyarázta Kocs Ilona, aki szerint
A külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt.
A legfontosabb feladatunk, hogy Magyarországot soha ne engedjük belerángatni a háborúba – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a kiszabadított hadifoglyokkal való, Budapestre érkezésekor.
Egyiptomból Romániába érkezett szerda egy magán légitársaság gépén 172 román állampolgár, akik Izraelből kértek segítséget a hazatéréshez – közölte a külügy.
Az iráni légvédelem, a légierő, a haditengerészet és a vezetőség megsemmisítését jelentette be kedden Donald Trump amerikai elnök, aki hozzátette, hogy Teherán tárgyalni akar, ám, mint mondta, ehhez már túl késő.
A közel-keleti események miatt összesen 28 járatot töröltek kedden a bukaresti repülőtereken az Izraelbe, Dubajba, Bahrainba, Katarba és Jordániába közlekedő útvonalon – tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett TAROM-különjáratok elindítását. Ők a közel-keleti konfliktuszónából kerültek Egyiptomba, hogy biztonságosabb helyről térhessenek haza.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő reggelre tanácskozást hívott össze a közel-keleti konfliktus térségében rekedt román állampolgárok helyzetéről – közölte a kormány sajtóirodája.
A jelenlegi információk szerint elhúzódó lehet az iráni konfliktus, ha az Amerikai Egyesült Államok meg akarja gyengíteni az iráni rezsimet, akkor hetekig tartó támadássorozatra van szükség – közölte Csicsmann László Közel-Kelet szakértő.
Meghalt három amerikai katona az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított műveletében – közölte vasárnap az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM).
Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán hivatalosan is megerősítette, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője meghalt.
szóljon hozzá!