
Megakadályoznák a szeptemberi tanévkezdést a szakszervezetek, ha nem oldódnak meg az oktatásban dolgozók bérkövetelései. Képünk illusztráció
Fotó: Balogh Orsolya
Bojkottálni fogja a szeptemberi tanévkezdést az oktatási rendszerben dolgozók érdekvédelmi tömörülése, ha nem rendeződnek a bérekkel kapcsolatos követeléseik – tudtuk meg a Tanügyi Szabad Szakszervezet Hargita megyei, területi vezetőjétől. A tanügyi szakszervezetek nagyszabású tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba, mert az oktatásban dolgozók bére átlagban mindössze 65 lejjel nő júliustól.
2022. június 07., 09:062022. június 07., 09:06
2022. június 07., 09:262022. június 07., 09:26
Átlagban mindössze 65 lejjel nő az oktatási rendszerben dolgozók bére július elsejétől – az elmaradt béremelés részeként –, ami az oktatási rendszerben dolgozók érdekvédelmi tömörülései szerint egy újabb formája a tanügyi alkalmazottak megalázásának. A három nagy, országos érdekvédelmi tömörülés, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret, valamint az Alma Mater szakszervezet közös tiltakozó közleményt adott ki a béremelés mértékével kapcsolatban, amelyben
Noha a közleményben nem részletezik azt, hogy pontosan milyen tiltakozó akciókat terveznek, amint azt Kocs Ilonától, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei, területi vezetőjétől megtudtuk, a szeptemberi tanévkezdést bojkottálnák.
„Minden tanár, tanító tudja, hogy ő van a gyermekekért, nem gyermekek érte. Ezért mindenki úgy döntött, hogy most nem lépjük meg azt, hogy nem zárunk tanévet, mert a gyermekeknek haladniuk kell. De hogy a következő tanévet nem kezdjük meg, az holtbiztos, mert mindenki megkapta a beígért fizetésemelést, csak a tanügy nem. Megadták az egynegyedét annak, amit kellett volna, az körülbelül 60 lej növekedést jelent átlagban, 10–20 lej különbséggel, attól függően, hogy kinek mekkora a fizetése.
25-én tüntettünk Bukarestben – Hargita megyéből is többen részt vettünk azon –, kértük, hogy a kormány képviselői álljanak szóba velünk, de azóta se hívtak, úgy tesznek, mintha nem is léteznénk” – fogalmazott Kocs Ilona. További problémaként kitért arra is, hogy értesüléseik szerint az oktatási minisztériumban „készítgetik” az új tanügyi törvényt, amellyel kapcsolatban a szülők, a diákok és a munkaadók véleményét is kikérik, a pedagógusokat azonban nem kérdezik meg. A béremelés mértékével kapcsolatos tiltakozó nyilatkozatban
„Tisztában vagyunk azzal, hogy nehéz a gazdasági helyzetben van az ország, de ez nem érv arra, hogy figyelmen kívül hagyjanak minket és elutasítsák a párbeszédet. Az oktatásban dolgozók, akik a költségvetési szektorban a legalacsonyabb jövedelműek közé tartoznak, remélték, hogy a kormány képviselői erőfeszítéseket tesznek a bértörvény teljes körű végrehajtása érdekében, de azt látjuk, hogy a kormány és a parlament számára mások a prioritások. (…) Hogyan lehetséges az, hogy több mint tíz éve nem találnak megoldást arra, hogy az oktatásban dolgozók megkapják a munkakörülmények miatt járó bérpótlékokat?” – teszik fel a kérdést a szeptemberi tiltakozásokat kilátásba helyező közleményben.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei, területi vezetője egy további, várható problémára is felhívta a figyelmet. A bölcsődéket mindeddig a polgármesteri hivatalok működtették, de egy nemrég meghozott döntés értelmében átkerülnek az oktatási minisztérium alárendeltségébe. „A bölcsődék alkalmazottainak a fizetése körülbelül másfélszer – ha nem kétszer – nagyobb volt, mint azoké, akik a tanügyi rendszerben dolgoznak” – magyarázta Kocs Ilona, aki szerint
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jobb eredményre számított a vasárnapi előre hozott szerbiai parlamenti választáson, de sikernek tartja, hogy a párt megőrizte parlamenti képviseletét – jelentette ki Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke.
Utcai felvonulásokkal, énekléssel, tűzijátékkal és autódudálással ünnepelték Szerbia több városában vasárnap éjjel az ellenzéki Egyetemista Lista győzelmét az előre hozott parlamenti választáson.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy beleegyezne egy olyan megállapodásba, amely leállítaná a harci cselekményeket a jelenlegi frontvonal mentén, mivel ez szerinte a háború lezárásának megvalósítható módja.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
szóljon hozzá!