
Megakadályoznák a szeptemberi tanévkezdést a szakszervezetek, ha nem oldódnak meg az oktatásban dolgozók bérkövetelései. Képünk illusztráció
Fotó: Balogh Orsolya
Bojkottálni fogja a szeptemberi tanévkezdést az oktatási rendszerben dolgozók érdekvédelmi tömörülése, ha nem rendeződnek a bérekkel kapcsolatos követeléseik – tudtuk meg a Tanügyi Szabad Szakszervezet Hargita megyei, területi vezetőjétől. A tanügyi szakszervezetek nagyszabású tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba, mert az oktatásban dolgozók bére átlagban mindössze 65 lejjel nő júliustól.
2022. június 07., 09:062022. június 07., 09:06
2022. június 07., 09:262022. június 07., 09:26
Átlagban mindössze 65 lejjel nő az oktatási rendszerben dolgozók bére július elsejétől – az elmaradt béremelés részeként –, ami az oktatási rendszerben dolgozók érdekvédelmi tömörülései szerint egy újabb formája a tanügyi alkalmazottak megalázásának. A három nagy, országos érdekvédelmi tömörülés, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret, valamint az Alma Mater szakszervezet közös tiltakozó közleményt adott ki a béremelés mértékével kapcsolatban, amelyben
Noha a közleményben nem részletezik azt, hogy pontosan milyen tiltakozó akciókat terveznek, amint azt Kocs Ilonától, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei, területi vezetőjétől megtudtuk, a szeptemberi tanévkezdést bojkottálnák.
„Minden tanár, tanító tudja, hogy ő van a gyermekekért, nem gyermekek érte. Ezért mindenki úgy döntött, hogy most nem lépjük meg azt, hogy nem zárunk tanévet, mert a gyermekeknek haladniuk kell. De hogy a következő tanévet nem kezdjük meg, az holtbiztos, mert mindenki megkapta a beígért fizetésemelést, csak a tanügy nem. Megadták az egynegyedét annak, amit kellett volna, az körülbelül 60 lej növekedést jelent átlagban, 10–20 lej különbséggel, attól függően, hogy kinek mekkora a fizetése.
25-én tüntettünk Bukarestben – Hargita megyéből is többen részt vettünk azon –, kértük, hogy a kormány képviselői álljanak szóba velünk, de azóta se hívtak, úgy tesznek, mintha nem is léteznénk” – fogalmazott Kocs Ilona. További problémaként kitért arra is, hogy értesüléseik szerint az oktatási minisztériumban „készítgetik” az új tanügyi törvényt, amellyel kapcsolatban a szülők, a diákok és a munkaadók véleményét is kikérik, a pedagógusokat azonban nem kérdezik meg. A béremelés mértékével kapcsolatos tiltakozó nyilatkozatban
„Tisztában vagyunk azzal, hogy nehéz a gazdasági helyzetben van az ország, de ez nem érv arra, hogy figyelmen kívül hagyjanak minket és elutasítsák a párbeszédet. Az oktatásban dolgozók, akik a költségvetési szektorban a legalacsonyabb jövedelműek közé tartoznak, remélték, hogy a kormány képviselői erőfeszítéseket tesznek a bértörvény teljes körű végrehajtása érdekében, de azt látjuk, hogy a kormány és a parlament számára mások a prioritások. (…) Hogyan lehetséges az, hogy több mint tíz éve nem találnak megoldást arra, hogy az oktatásban dolgozók megkapják a munkakörülmények miatt járó bérpótlékokat?” – teszik fel a kérdést a szeptemberi tiltakozásokat kilátásba helyező közleményben.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei, területi vezetője egy további, várható problémára is felhívta a figyelmet. A bölcsődéket mindeddig a polgármesteri hivatalok működtették, de egy nemrég meghozott döntés értelmében átkerülnek az oktatási minisztérium alárendeltségébe. „A bölcsődék alkalmazottainak a fizetése körülbelül másfélszer – ha nem kétszer – nagyobb volt, mint azoké, akik a tanügyi rendszerben dolgoznak” – magyarázta Kocs Ilona, aki szerint
Adrian Ahrițculesei január 9-én elérte a Déli-sarkot, és ezzel beírta magát a történelembe: ő az első román állampolgár, akinek sikerült elérnie az Antarktisz mindhárom fontos pontját – jelentette be a hegymászó menedzsere, Ștefan Adrian Jurca.
Madárral ütközött, emiatt megszakította útját a Lufthansa Münchenből Kolozsvárra tartó járata Budapesten vasárnap kora délután – közölte a Budapest Airport vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezérigazgató-helyettese az MTI-vel.
Legalább 40 ember vesztette életét szombaton, az Egyesült Államok venezuelai műveletében, amelynek során elfogták Nicolás Maduro elnököt – írja a New York Times egy venezuelai tisztviselőre hivatkozva.
Egy román állampolgár is van a svájci Crans-Montana üdülőtelepen szilveszter éjszakáján történt tűzeset halálos áldozatai között – tájékoztatott vasárnap a külügyminisztérium.
Az Egyesült Államok átmenetileg átveszi Venezuela irányítását, amíg nem sikerül „biztonságos, megfelelő és megfontolt” politikai átmenetet végrehajtani az országban – jelentette be Donald Trump amerikai elnök szombaton a Fehér Házban sajtótájékoztatón.
Az Egyesült Államokban állítják bíróság elé Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét, akik ellen New Yorkban emeltek vádat – közölte Pam Bondi amerikai igazságügyi miniszter szombaton a közösségi médiában.
Az Amerikai Egyesült Államok sikeresen végrehajtott egy nagyszabású támadást Venezuela és vezetője, Nicolás Maduro elnök ellen, akit feleségével együtt elfogtak és repülővel elszállítottak az országból.
A berni román nagykövetség felvette a kapcsolatot egy román állampolgár családjával, akit eltűntnek nyilvánítottak a svájci Crans-Montana üdülőhelyen történt tragikus szilveszteri tűzeset nyomán.
A kormány 2026-ban 90 ezer EU-n kívüli vendégmunkás számára teszi lehetővé a romániai munkavállalást – számolt be a Bolojan-kabinet keddi ülése után a munkaügyi minisztérium.
Lavina sodort el hétfőn egy magyar házaspárt az olaszországi Trentino-Alto Adige (Dél-Tirol) megye Aurina-völgyében, a férj meghalt, felesége viszont sértetlen maradt.
szóljon hozzá!