
Illusztráció
Fotó: Mihály Csaba
Nemrég felröppent a hír az országos médiában, miszerint a kormánynak létezik egy olyan terve, hogy államosítja a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulást és az ennek során felhalmozódott összeget. Ezt azonban határozottan cáfolták, és az általunk megkérdezett szakember szerint sem valószínű.
2017. április 27., 19:522017. április 27., 19:52
Arra voltunk kíváncsiak, hogy miként látja egy szakember a hírek szintjén felröppenteket, a politikai játszmák ugyanis csak egy részét képeznék a tervezetnek, a Vásárhelyi Hírlap a szakmai előnyökre, illetve hátrányokra is rá kívánt világítani. Ezért kerestük meg a romániai biztosítási felügyelet (ASF) vezetőtanácsi tagját, Biró Albint.
Az első pillér az állami nyugdíjalap, amely az úgynevezett Pay&Go elv alapján működik, azaz az alkalmazottaktól rendszeresen és folyamatosan (havonta, háromhavonta vagy évente) begyűjtik a nyugdíj-hozzájárulást (amely alapján majd ők kapják a nyugdíjat, amikor elérik a korhatárt) és azonnal kiosztják a jelenlegi nyugdíjasoknak havi juttatásként.
A második pillér a kötelező magánnyugdíj, vagyis az állami nyugdíj egy részét az erre szakosodott és működési engedéllyel, illetve állami jóváhagyással tevékenykedő magáncégek kezelik. Az állami nyugdíjból kezdetben 2 százalékot, jelenleg 5,1 százalékot különítenek el a kötelező magánnyugdíj-alapba. Ezt minden alkalmazott esetében a munkaadó intézi, azaz visszatartja a fizetésből, átutalja az állami kasszába, ahonnan automatikusan átkerül az egyik, az illető személy által megjelölt magáncéghez, amely a magánnyugdíját vezeti. A pénz biztonsága garantálva van, ha ugyanis csődbe megy ezek a cégek valamelyike, akkor egy másik kell átvegye a feladatokat.
A harmadik pillér a „tiszta magánnyugdíj”, ami opcionális, nem kötelező senki számára. Ez mindenkinek egyéni döntése, amelyet havonta ő fizet be az adott magáncégnek, az összeg pedig felhalmozódik a számláján és a szerződéses feltételek alapján jut hozzá, általában a nyugdíjkorhatár elérésekor. A piacon léteznek ennek kompakt változatai, amikor az illető személy a felgyűlt alap egy részét igényelheti megtakarításként, netán baleset vagy kórházi kezelés esetén egészségügyi biztosításként, de ez már nem a nyugdíjrendszerhez tartozik.
A szóban forgó hír a kormányintézkedésről a második pillérre vonatkozik, Biró Albin szerint ugyanis
amely lakosságarányosan és az időtartamot figyelembe véve egyénre lebontva nem sok, de egy összegben jelentős, és az állami költségvetést gazdagítaná. Így bizonyos hírek arról szóltak, hogy ezt az összeget akarja a mostani PSD-kormány államosítani, erre ugyanis Lengyelországban és Magyarországon is volt példa. Valaki tehát „ki akarta ugratni a nyulat a bokorból”, de a kormány cáfolta, hogy lenne ilyen szándéka, mondván, hogy senkinek még a fejében sem fordult meg ilyesmi.
– mondta a biztosítási szakember.
A kötelező magánnyugdíj-hozzájárulások államosítása semmiben nem különbözik más államosítástól: a polgárok egyéni számláit jelenti, amelyen követhető, hogy mekkora összeggel rendelkezik az általa megnevezett cégnél, amely így eltűnne, azaz átkerülne egy olyan intézményhez – az államhoz –, amelyet az illető polgár nem hatalmazott fel erre a tevékenységre.
Az egyik, amelynek alapját minden alkalmazottól havonta levonják, amíg dolgozik, majd amikor eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor szintén havonta ebből az alapból kap juttatást egészen haláláig. A másik, amit az egyének megbízásából magáncégek egy számukra nyitott számlán az általuk befizetett alapokból gyűjtöttek, és amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, akkor megkapják (egy részletben, vagy havi lebontásban). A kétféle juttatás elkülönítése abban az esetben kiemelten fontos, ha egy nyugdíjalap-fizető még a nyugdíjkorhatár elérése – és ezáltal a pénzéhez való hozzájutás – előtt meghal, mert felmerül az öröklés kérdése, amely csak utóbbi esetben garantált.
Jelentős fennakadásokra számítanak a belgiumi repülőterek hétfőn, a légiforgalmi irányítási szolgáltatások közel teljes leállítása miatt a járatok többségét törölték.
A román külügyminisztérium tájékoztatja az Olaszországban tartózkodó, az országon átutazó vagy oda utazni szándékozó román állampolgárokat, hogy 2026. november 21–22-én több sztrájkot is terveznek.
Fogyasztói jogorvoslati portált és árfigyelő weboldalt hozott létre az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy segítse a fogyasztókat jogaik védelmében és átláthatóbbá tegye a piacot.
Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján.
Az emberek és a környezet védelme érdekében betiltja minden hagyományos, egy százalékos vagy annál nagyobb arányban ólmot tartalmazó sörét használatát és értékesítését az Európai Unió – erről az Európai Bizottság tájékoztatott kedden.
Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) elnökjelöltje kedden bejelentette, hogy ha az öt hónap múlva esedékes elnökválasztáson őt választják meg államfőnek, azonnal elindítja a nyugdíjreformját.
Az Európai Bizottság előzetes megállapítása szerint a Temu megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabályt (DSA), mert nem tett megfelelő intézkedéseket az illegális és nem biztonságos termékek értékesítésének megakadályozására.
Csütörtökön találkozik egymással Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök – jelentette be a Fehér Ház helyi idő szerint pénteken.
Ukrajna Dániával közösen egy olyan projekt kidolgozásán dolgozik, amelynek keretében különböző típusú drónok segítségével kísérnék a teherhajókat a Fekete-tengeren, védelmet nyújtva az orosz támadásokkal szemben.
Robbanószerkezettel vetett véget életének egy ember kedd reggel Zágráb központjában, a Mimara Múzeum közelében. A rendőrség elsődleges megállapításai szerint öngyilkosság történt, a robbanásban más nem sérült meg – jelentette a helyi sajtó.
szóljon hozzá!