Aligha államosítják a magánnyugdíj-alapokat

• Az első pillér az állami nyugdíjalap, amely az úgynevezett Pay&Go elv alapján működik, azaz az alkalmazottaktól rendszeresen és folyamatosan (havonta, háromhavonta vagy évente) begyűjtik a nyugdíj-hozzájárulást (amely alapján majd ők kapják a nyugdíjat, amikor elérik a korhatárt) és azonnal kiosztják a jelenlegi nyugdíjasoknak havi juttatásként.

• A második pillér a kötelező magánnyugdíj, vagyis az állami nyugdíj egy részét az erre szakosodott és működési engedéllyel, illetve állami jóváhagyással tevékenykedő magáncégek kezelik. Az állami nyugdíjból kezdetben 2 százalékot, jelenleg 5,1 százalékot különítenek el a kötelező magánnyugdíj-alapba. Ezt minden alkalmazott esetében a munkaadó intézi, azaz visszatartja a fizetésből, átutalja az állami kasszába, ahonnan automatikusan átkerül az egyik, az illető személy által megjelölt magáncéghez, amely a magánnyugdíját vezeti. A pénz biztonsága garantálva van, ha ugyanis csődbe megy ezek a cégek valamelyike, akkor egy másik kell átvegye a feladatokat.

• A harmadik pillér a „tiszta magánnyugdíj”, ami opcionális, nem kötelező senki számára. Ez mindenkinek egyéni döntése, amelyet havonta ő fizet be az adott magáncégnek, az összeg pedig felhalmozódik a számláján és a szerződéses feltételek alapján jut hozzá, általában a nyugdíjkorhatár elérésekor. A piacon léteznek ennek kompakt változatai, amikor az illető személy a felgyűlt alap egy részét igényelheti megtakarításként, netán baleset vagy kórházi kezelés esetén egészségügyi biztosításként, de ez már nem a nyugdíjrendszerhez tartozik.

A szóban forgó hír a kormányintézkedésről a második pillérre vonatkozik, Biró Albin szerint ugyanis

amely lakosságarányosan és az időtartamot figyelembe véve egyénre lebontva nem sok, de egy összegben jelentős, és az állami költségvetést gazdagítaná. Így bizonyos hírek arról szóltak, hogy ezt az összeget akarja a mostani PSD-kormány államosítani, erre ugyanis Lengyelországban és Magyarországon is volt példa. Valaki tehát „ki akarta ugratni a nyulat a bokorból”, de a kormány cáfolta, hogy lenne ilyen szándéka, mondván, hogy senkinek még a fejében sem fordult meg ilyesmi.

– mondta a biztosítási szakember.

A kötelező magánnyugdíj-hozzájárulások államosítása semmiben nem különbözik más államosítástól: a polgárok egyéni számláit jelenti, amelyen követhető, hogy mekkora összeggel rendelkezik az általa megnevezett cégnél, amely így eltűnne, azaz átkerülne egy olyan intézményhez – az államhoz –, amelyet az illető polgár nem hatalmazott fel erre a tevékenységre.

Az egyik, amelynek alapját minden alkalmazottól havonta levonják, amíg dolgozik, majd amikor eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor szintén havonta ebből az alapból kap juttatást egészen haláláig. A másik, amit az egyének megbízásából magáncégek egy számukra nyitott számlán az általuk befizetett alapokból gyűjtöttek, és amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, akkor megkapják (egy részletben, vagy havi lebontásban). A kétféle juttatás elkülönítése abban az esetben kiemelten fontos, ha egy nyugdíjalap-fizető még a nyugdíjkorhatár elérése – és ezáltal a pénzéhez való hozzájutás – előtt meghal, mert felmerül az öröklés kérdése, amely csak utóbbi esetben garantált.