A romániai munkavállalók közel fele minimálbérhez közeli fizetésből kénytelen tengődni

Átfogó munkaerőpiaci felmérést készített a belföldi vállalkozók érdekvédelmi szervezete, a Piarom a Munkaügyi Főfelügyelőség támogatásával. A több mint száz oldalas jelentés főként tavalyi adatokra alapoz, és kitér többek között a munkaszerződések számának általános alakulására, ezek megoszlására a Romániában elismert képesítések listája, a Romániai Foglalkozások Osztályozása (COR) szerint, illetve megyei leosztásban is vizsgálja a munkaerőpiacot.

A szakemberek már a kutatás bevezetőjében leszögezik:

bár az egyéni munkaszerződések száma tavaly év végén elérte az 5,2 milliót, Románia még mindig sereghajtó az Európai Unióban az aktív lakosság munkavállalási kedvének tekintetében.

Az uniós átlag ugyanis 84,6 százalék, Romániában azonban az aktív lakosság csupán 62,14 százaléka rendelkezik teljes munkaidős munkaszerződéssel. Ezek számottevő részét, mintegy 27 százalékot (1,4 millió) a Bukarest-Ilfov régióban kötötték még, illetve a munkaszerződések további 16,5 százalékát (860 ezer) négy gazdaságilag kiemelkedően fejlődő megyében (Kolozs, Temes, Brassó, Prahova) kötötték.

A sor végén ezzel szemben öt olyan megye helyezkedik el, ahol az országos munkaszerződések kevesebb mint 3,5 százalékát regisztrálták (177,5 ezer), ezek Mehedinți, Giurgiu, Călărași, Ialomița și Kovászna megyék.

Hargita megyében az aktív lakosság csupán fele (50,99%) rendelkezik teljes munkaidős munkaszerződéssel,

ezzel 19. a rangsorban. Maros megyében kevéssel magasabb ez az arány (52,08%, 16. hely), Kovászna megyében azonban sokkal rosszabb (46,74%, 24. hely). A felmérésből az is kiderül, hogy

az országban továbbra is nő a szakképzetlen munkások száma, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké viszont egyre csökken.

Ennek megfelelően a legtöbb alkalmazottal a feldolgozóipar rendelkezik az országban (1,235 millió személy), ezzel pedig élen jár uniós tekintetben is. Az ipar kiterjedtsége ellenére azonban a 10 legtöbb alkalmazottat számláló szakma közül egyik sem tartozik a feldolgozóiparhoz. A legtöbben kamionsofőrként dolgoztak tavaly Romániában (151.934 személy), a második legnépszerűbb szakma a kereskedelmi dolgozó (143.157), a harmadik pedig az elárusító (142.696) volt. Egyébként az ország 17 megyéjében a legtöbben kereskedelmi dolgozóként vagy elárusítóként dolgoznak, közöttük Maros (4925 munkaszerződés) és Hargita (4286) megyékben is.

A fizetések tekintetében is sereghajtó volt tavaly Románia az Unióban.

A fejenkénti 7200 eurós, azaz 33 159 lejes évi hazai átlagfizetéssel (havonta 2763 lej) kizárólag Bulgáriát előztük meg (5700 euró/fő), de fényévekre elmaradtunk az első helyeken szereplő Luxemburgtól (80.500 euró/fő), Norvégiától (67.600 euró/fő) és Svájctól (57.100 euró/fő). Ez azonban nem is annyira meglepő annak a másik beszédes adatnak a figyelembevételével, amely szerint

a román munkaerőpiacon a fizetések egyre inkább a minimálbér köré tömörülnek.

Tavaly átlagosan az alkalmazottak 36,95%-a dolgozott minimálbérért (akkor bruttó 1450 lej), de egyes területeken ennél jóval rosszabb a helyzet: a ruhaiparban tevékenykedők 82,66 százaléka, a vendéglők személyzetének pedig 80,49 százaléka kapott minimálbért. Emellett a munkavállalók további 9,57 százaléka 350 eurónál (1611 lej) kisebb bért kapott, így összességében 46,16 százalék keresett minimálbért vagy ahhoz közeli összeget.

Hargita megyében az alkalmazottak 60,62 százaléka dolgozott 350 euró alatti fizetésért,

9,33 százalékuk 350 és 400 euró közötti bért kapott, 10,97 százalék 400–500 euró közötti, 6,62 százalék 500 és 600 euró, 4,70 százalék 600 és 700 euró, 5,38 százalék 700 és ezer, 2,17 százalék ezer és kétezer, 0,22 százalék pedig kétezer eurónál magasabb fizetést vitt haza. Ezzel az országos átlaghoz viszonyítva 22,94 százalékkal kerestek kevesebbet.

Maros megyében számottevően kedvezőbb az alkalmazottak helyzete: 47,66 százalékuk keresett 350 eurónál kevesebbet, 10,54 százalékuk 350 és 400 euró közötti fizetést kapott, 13,30 százalék 400–500 euró, 8,20 százalék 500–600 euró, 7,45 százalék 600–700 euró, 8,62 százalék 700–1000 euró, 3,70 százalék 1000–2000 euró közötti, 0,53 százalék pedig 2000 eurónál magasabb bérért dolgozott, ezzel pedig csak 5,29 százalékkal maradnak el az országos átlagtól.

A felmérésben az alkalmazottak foglalkoztatási terület és lakhely szerinti felosztását is vizsgálták. Mint kiderült, fő tisztségviselőből Ilfovban és Bukarestben van a legtöbb, illetve Kovászna és Olt megyékben a legkevesebb. Különböző területeken tevékenykedő szakemberekből Kolozs megyében alkalmaztak a legtöbbet, a legkevesebbet pedig Szatmár megyében, de Hargita megye is az utolsók között szerepel.

A technikusok és más műszaki területen dolgozó szakemberek tekintetében azonban kedvezőbb helyen szerepelnek a székelyföldi megyék: bár a legtöbb közülük is Bukarestben dolgozik, az első nyolc között szerepel Hargita és Maros megye is. Hasonló a helyzet a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat terén tevékenykedő szakképzett munkavállalók tekintetében, közülük a legtöbb Neamț, Hargita és Kovászna megyében dolgozik. Gép- és berendezés kezelők, illetve szerelők tekintetében azonban nagy hiány van Székelyföldön, főleg Maros megyében.