A legtöbben az életszínvonallal, valamint az oktatási és egészségügyi rendszerrel elégedetlenek

Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Székelyhon

2025. február 11., 14:462025. február 11., 14:46

A jelentésben emlékeztettek, hogy petícióval fordulhat az ombudsmani hivatalhoz minden olyan magánszemély – állampolgárságtól függetlenül –, aki úgy érzi, hogy megsértették jogait a központi vagy helyi közigazgatási hatóságok. A petíciók elbírálása után az intézmény ajánlásokat bocsát ki, szankcionálási joga nincs – hangsúlyozták.

Tavaly több mint 12 ezer petíciót nyújtottak be a Nép Ügyvédjéhez, további több mint 3600 esetben pedig hivatalból indított vizsgálatot az intézmény.

„Erre akkor van lehetőség, ha értesülünk az adott helyzetről valahonnan, a legtöbb esetben a központi vagy a helyi médiából, ritkábban a közösségimédia-felületekről, még ritkábban civil szervezetek jelzései alapján' – magyarázták az Agerpres szemléje szerint.

Ugyanakkor évente mintegy 1200-1300 olyan petíció érkezik az intézményhez, amelyben arra kérik az ombudsmant, hogy támadjon meg az alkotmánybíróságon különféle jogszabályokat.

Sajnos vannak olyan politikusok, újságírók és elemzők, akik pártoskodással vádolnak bennünket, pedig nyilvánvaló, hogy akár alkotmánybíróság elé viszünk egy ügyet, akár nem, egyeseknek kedvükre lesz a döntés, másoknak nem. Politikai szempontból értelmezni egy ilyen döntést az intézmény függetlenségének és tekintélyének aláásását jelenti”

– fogalmaztak a jelentésben. Ebben azt is megjegyezték, hogy a Nép Ügyvédje nem önkényesen dönt arról, hogy az alkotmánybírósághoz fordul-e egy jogszabály kapcsán vagy sem, hanem alapos, több szempontot figyelembe vevő elemzés útján határoznak erről. Hozzátették: nagy hiba és igazságtalanság lenne annak alapján ítélni meg az intézmény tevékenységét, hogy az alkotmánybírósághoz fordult-e egy adott ügyben vagy sem, hiszen

petíciók tízezreit bírálták el az évek során, hozzájárulva ezáltal a hétköznapi emberek jogainak tiszteletben tartásához.

A Nép Ügyvédjéhez 2024-ben benyújtott petíciók nagy részében az életszínvonallal, az oktatási és az egészségügyi rendszerrel, illetve a tulajdonjogaik elismerésével kapcsolatos panaszaikat fogalmazták meg a polgárok. Ugyanakkor beadványaikból az derült ki, hogy sok esetben nem ismerik el a hatóságok döntéseit, ami vélhetően az állam szolgáltatásaival és a közalkalmazottakkal szembeni bizalmatlanságnak, az átláthatóság hiányának és az állami hatóságok rossz kommunikációjának tudható be – magyarázták a jelentésben.

Belföld