A kulturális örökség európai évéhez csatlakozva népszerűsítik a középkori műemlékeket

Azoknak a településeknek a lakosságát, az elöljáróságát, vállalkozói rétegét szeretnék mozgósítani, ahol középkori műemlékek találhatók. Steliana Cojocariu, a román turisztikai minisztérium tanácsosa arról beszélt egy marosvásárhelyi tanácskozáson, hogy

Romániának is be kell kapcsolódnia abba az Európai Uniós kezdeményezésbe, amely az épített örökség népszerűsítését, bemutatását, védelmét és kiaknázást célozza.

Ennek érdekében kulturális túraútvonalak létesítését javasolja, amely valamennyi olyan megyét érintené, ahol középkori létesítmények állnak – számolt be az Agerpres hírügynökség.

A minisztérium munkatársai elsősorban az A kategóriás műemlékekre gondoltak, de belátták, hogy a B kategóriájúakat sem hagyhatják ki, hiszen nem ritka az olyan, amely sokkal jobb állapotban található, felújítva, különféle tartalommal, programmal feltöltve áll a látogatók rendelkezésére.

Nyugat-Európában 1987-ben indították a kulturális túraútvonalak projektjét, hasonlót kezdeményeznek most Romániában is. A szakminisztérium tanácsosa szerint

valamennyi megyében található olyan épített örökség, amelyet érdemes volna a látogatók elé tárni, általuk az ország történelmét is megismertetni.

Ám ahhoz, hogy ezek a látványosságok vonzóak legyenek, egész infrastruktúrát kell építeni köréjük. Utakra, gépkocsiparkolókra van szükség, ugyanakkor az idegenforgalomban nélkülözhetetlen ajándékboltokra, szálláshelyekre, éttermekre.

2018 a kulturális örökség európai éve, aminek Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása a jelszava és amelynek az a célja, hogy minél többen megismerjék Európa kulturális hagyatékát, illetve a közös európai térséghez való tartozás tudatának a megerősítése. Ehhez kapcsolódna Románia is a Marosvásárhelyen ismertetett kezdeményezéssel, a városokban, falvakban található épített örökség, sajátos létesítmények bemutatásával.

Maros megyében Segesvár a legismertebb középkori várral büszkélkedhet, de mellett még számos olyan település létezik, amelynek erősített vártemploma, parasztvára, vagy középkori temploma is érdeklődésre tarthat számot. Marosvásárhely vártemploma, a szászrégeni evangélikus templom, a szászkézdi templom és parasztvár, a keresdi Bethlen-kastély, a görgényi vár, a marosvécsi várkastély – csak néhány a környék látnivalói közül.

A kulturális örökség európai évének jegyében Európa-szerte programok ezrei várják a látogatókat, melyek révén szorosabb kapcsolatba kerülhetnek kulturális örökségükkel – olvasható az europa.eu honlapon, amely arról is tájékoztat, hogy az EU-országok mindegyike tagállami koordinátort nevezett ki, akinek feladata az európai év lebonyolítása, és a helyi, regionális és országos szintű rendezvények és projektek koordinálása.

Az európai év tevékenységeinek megszervezésében részt vesznek a kulturális ágazat legfontosabb szereplői és civil társadalmi szervezetek is. Ugyanakkor az uniós intézmények is elkötelezték magukat amellett, hogy a kulturális örökség európai éve sikeres legyen. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament, és az Európai Unió Tanács, illetve a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális bizottság is kiveszi részét a tevékenységekből és megünnepli a kulturális örökség évét.

Az ezzel kapcsolatos projekteket az EU pénzügyileg is támogatja, pályázati felhívásokat tett közzé számos formában, mint például a Kreatív Európa, az Erasmus+, az Európa a polgárokért, vagy a Horizont 2020. Annak érdekében, hogy 2018 után is éreztesse hatását a kezdeményezés és hogy az idei kezdeményezések se maradjanak abba, tíz hosszú távú projektet is elindít. Iskolákkal folytatott tevékenységek, műemlékek újrahasznosítását célzó kezdeményezések, a kulturális javak illegális kereskedelme ellni küzdelem szerepel többek közt a tervek között. Mindennek az a célja, hogy a ránk hagyott kulturális örökség jelentőségére hívja fel a figyelmet, annak megőrzésére, karbantartására, hasznosítására figyelmeztessen.