A kulturális örökség európai évéhez csatlakozva népszerűsítik a középkori műemlékeket

Ennek érdekében kulturális túraútvonalak létesítését javasolja, amely valamennyi olyan megyét érintené, ahol középkori létesítmények állnak – számolt be az Agerpres hírügynökség.

A minisztérium munkatársai elsősorban az A kategóriás műemlékekre gondoltak, de belátták, hogy a B kategóriájúakat sem hagyhatják ki, hiszen nem ritka az olyan, amely sokkal jobb állapotban található, felújítva, különféle tartalommal, programmal feltöltve áll a látogatók rendelkezésére.

Nyugat-Európában 1987-ben indították a kulturális túraútvonalak projektjét, hasonlót kezdeményeznek most Romániában is. A szakminisztérium tanácsosa szerint

Ám ahhoz, hogy ezek a látványosságok vonzóak legyenek, egész infrastruktúrát kell építeni köréjük. Utakra, gépkocsiparkolókra van szükség, ugyanakkor az idegenforgalomban nélkülözhetetlen ajándékboltokra, szálláshelyekre, éttermekre.

2018 a kulturális örökség európai éve, aminek Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása a jelszava és amelynek az a célja, hogy minél többen megismerjék Európa kulturális hagyatékát, illetve a közös európai térséghez való tartozás tudatának a megerősítése. Ehhez kapcsolódna Románia is a Marosvásárhelyen ismertetett kezdeményezéssel, a városokban, falvakban található épített örökség, sajátos létesítmények bemutatásával.

Maros megyében Segesvár a legismertebb középkori várral büszkélkedhet, de mellett még számos olyan település létezik, amelynek erősített vártemploma, parasztvára, vagy középkori temploma is érdeklődésre tarthat számot. Marosvásárhely vártemploma, a szászrégeni evangélikus templom, a szászkézdi templom és parasztvár, a keresdi Bethlen-kastély, a görgényi vár, a marosvécsi várkastély – csak néhány a környék látnivalói közül.

A kulturális örökség európai évének jegyében Európa-szerte programok ezrei várják a látogatókat, melyek révén szorosabb kapcsolatba kerülhetnek kulturális örökségükkel – olvasható az europa.eu honlapon, amely arról is tájékoztat, hogy az EU-országok mindegyike tagállami koordinátort nevezett ki, akinek feladata az európai év lebonyolítása, és a helyi, regionális és országos szintű rendezvények és projektek koordinálása.

Az európai év tevékenységeinek megszervezésében részt vesznek a kulturális ágazat legfontosabb szereplői és civil társadalmi szervezetek is. Ugyanakkor az uniós intézmények is elkötelezték magukat amellett, hogy a kulturális örökség európai éve sikeres legyen. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament, és az Európai Unió Tanács, illetve a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális bizottság is kiveszi részét a tevékenységekből és megünnepli a kulturális örökség évét.

Az ezzel kapcsolatos projekteket az EU pénzügyileg is támogatja, pályázati felhívásokat tett közzé számos formában, mint például a Kreatív Európa, az Erasmus+, az Európa a polgárokért, vagy a Horizont 2020. Annak érdekében, hogy 2018 után is éreztesse hatását a kezdeményezés és hogy az idei kezdeményezések se maradjanak abba, tíz hosszú távú projektet is elindít. Iskolákkal folytatott tevékenységek, műemlékek újrahasznosítását célzó kezdeményezések, a kulturális javak illegális kereskedelme ellni küzdelem szerepel többek közt a tervek között. Mindennek az a célja, hogy a ránk hagyott kulturális örökség jelentőségére hívja fel a figyelmet, annak megőrzésére, karbantartására, hasznosítására figyelmeztessen.