A közigazgatási átszervezés lehetőségét rejti, de még nagyobb leszakadást is okozhat egy új rendelet

– magyarázta az RMDSZ aggályait az újonnan megjelent meghatározással kapcsolatban Cseke Attila. A szakbizottságban ezzel kapcsolatban feltett kérdésére is csak annyi választ kapott, hogy

Sok megyében vet fel kérdéseket, hiszen vannak városok, amelyek 30 percen belül vannak egymástól, akkor a községek melyikhez fognak tartozni?

A szakpolitikus szerint a másik probléma az, hogy Romániában 1998-ban kialakították a fejlesztési régiókat, és bár alkotmányjogilag még nem jelent külön régiót ez, de ezzel hátrányos helyzetbe hozták a székelyföldi megyéket, mivel a fejlesztési régió központját Gyulafehérvárra tették – világított rá a precedens értékű 1998-as törvényre Cseke Attila.

A „városi működő övezet” úgy tűnik, hogy pénzt hoz, pályázhatnak vissza nem térítendő uniós pénzforrásokra a települések, ha benne vannak. „Ezen belül vannak »okos város« és »okos falu« programok, a célkitűzések ugyanazok mindkettőben, intelligens rendszerekre lehet pályázni, például intelligens ivóvíz- és szennyvízhálózat, intelligens közvilágítás, intelligens közlekedési rendszerek. Az okos falvaknál van egy plusz kritérium, ami diszkriminatív lehet: kizárólag azok a községek pályázhatnak, amelyek az elmúlt három évben folyamatos népességnövekedést tudnak felmutatni. Ezek a megyeszékhelyek körüli települések, szinte minden megyében így van” – hangsúlyozta a politikus.

– fejtette ki Cseke. Hozzáfűzte, most először jelenik meg egy romániai törvényben megfogalmazva az, hogy az állam fejlesztetési programot finanszíroz megyeszékhelyeknek, ha partneri viszonyban vannak környező önkormányzattal, azért, hogy az adott önkormányzatnak az infrastruktúráját támogassa ezáltal, elősegítve ezzel a megyeközpont melletti lakhatást. Ez azt is jelentheti, hogy az állam támogatja azt, hogy az emberek költözzenek ki a megyeszékhelyről a környező falvakba – világított rá Cseke Attila. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője hozzátette: ilyen jellegű módosításokról csak széles körű parlamenti vita útján kellene dönteni, nem hallgatólagosan elfogadott sürgősségi kormányrendeletekkel. A rendeletet a képviselőháznak is el kell fogadnia, és az államelnöknek ki kell hirdetnie, hogy életbe léphessen.