A közigazgatási átszervezés lehetőségét rejti, de még nagyobb leszakadást is okozhat egy új rendelet

Fotó: Haáz Vince

Infrastrukturális fejlesztésre, közszállításra, hulladékelszállításra, útépítésre pályázhatnak a városokhoz közigazgatásilag tartozó falvak a parlament felsőháza által sürgősségileg elfogadott rendelet értelmében. Félő, hogy a rendelet diszkriminatív jellege miatt még nagyobb leszakadást fog eredményezni sok, megyeközponttól távolabbi falu esetében.

Hajnal Csilla

2020. október 18., 17:342020. október 18., 17:34

Hallgatólagosan fogadta el a szenátus azt a sürgősségi kormányrendelet, amely a közigazgatási átszervezés első, bújtatott lépését képezheti Romániában – véli Cseke Attila, az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa. A szenátor lapunknak elmagyarázta, a szövetség támogatja, hogy a városokhoz tartozó falvak esetében is lehessen infrastrukturális fejlesztési programokra pályázni uniós alapokból, mert eddig nem nagyon volt erre példa. Ezeket a falvakat korábban nem lehetett úgy fejleszteni, mint egy községnek a falvait. A rendelet szerint pedig 2021–2027 között lehetne erre pályázni uniós alapokból.

Amivel kapcsolatban nekünk kérdéseink vannak, az, hogy megjelenik egy olyan új fogalom a román törvényben, amit mi úgy fordítottunk le magyarra, hogy »városi működő övezet«, ami eddig nem volt. Ahhoz, hogy a községek különböző fejlesztési alapokhoz pályázni tudjanak, az egyik kritérium az, hogy benne legyenek egy ilyen városi működő övezetben. De nem tudjuk, hogy ezek hogy alakulnak meg, hogy melyek lesznek a kritériumok ezek megalakításara

– magyarázta az RMDSZ aggályait az újonnan megjelent meghatározással kapcsolatban Cseke Attila. A szakbizottságban ezzel kapcsolatban feltett kérdésére is csak annyi választ kapott, hogy

olyan települések sorolhatók ebbe az övezetbe, ahonnan legtöbb 30 perc alatt el lehet jutni az övezet központjába.

Sok megyében vet fel kérdéseket, hiszen vannak városok, amelyek 30 percen belül vannak egymástól, akkor a községek melyikhez fognak tartozni?

A szakpolitikus szerint a másik probléma az, hogy Romániában 1998-ban kialakították a fejlesztési régiókat, és bár alkotmányjogilag még nem jelent külön régiót ez, de ezzel hátrányos helyzetbe hozták a székelyföldi megyéket, mivel a fejlesztési régió központját Gyulafehérvárra tették – világított rá a precedens értékű 1998-as törvényre Cseke Attila.

A „városi működő övezet” úgy tűnik, hogy pénzt hoz, pályázhatnak vissza nem térítendő uniós pénzforrásokra a települések, ha benne vannak. „Ezen belül vannak »okos város« és »okos falu« programok, a célkitűzések ugyanazok mindkettőben, intelligens rendszerekre lehet pályázni, például intelligens ivóvíz- és szennyvízhálózat, intelligens közvilágítás, intelligens közlekedési rendszerek. Az okos falvaknál van egy plusz kritérium, ami diszkriminatív lehet: kizárólag azok a községek pályázhatnak, amelyek az elmúlt három évben folyamatos népességnövekedést tudnak felmutatni. Ezek a megyeszékhelyek körüli települések, szinte minden megyében így van” – hangsúlyozta a politikus.

A felsőház által elfogadott program a koncentrált fejlesztést jelenti, hogy kiszemelünk egy központot, és odakoncentráljuk a fejlesztést, ebben az esetben a megyeközpontokra és környékükre, a többit hanyagoljuk. Mi pedig azt mondjuk, hogy inkább zárkóztassunk fel mindenkit, amennyire csak lehet, próbáljunk meg mindenkinek segíteni, akinek tudunk

– fejtette ki Cseke. Hozzáfűzte, most először jelenik meg egy romániai törvényben megfogalmazva az, hogy az állam fejlesztetési programot finanszíroz megyeszékhelyeknek, ha partneri viszonyban vannak környező önkormányzattal, azért, hogy az adott önkormányzatnak az infrastruktúráját támogassa ezáltal, elősegítve ezzel a megyeközpont melletti lakhatást. Ez azt is jelentheti, hogy az állam támogatja azt, hogy az emberek költözzenek ki a megyeszékhelyről a környező falvakba – világított rá Cseke Attila. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője hozzátette: ilyen jellegű módosításokról csak széles körű parlamenti vita útján kellene dönteni, nem hallgatólagosan elfogadott sürgősségi kormányrendeletekkel. A rendeletet a képviselőháznak is el kell fogadnia, és az államelnöknek ki kell hirdetnie, hogy életbe léphessen.

Belföld