A fizetés nem igazi motiváló erő, szükségesek a pihenőnapok a feltöltődéshez

Ha kevesebb a pihenőnap, hamarabb kifáradunk, ez pedig a teljesítmény és a munka rovására is mehet

Fotó: Jakab Mónika

Az idei hivatalos munkaszüneti napok több mint fele esik hétvégére, azaz a tizenöt hivatalos szabadnap közül csak hét lesz hétköznap. Akaratlanul is kellemetlenül érinti a dolgozókat a kevesebb hivatalos szabadnap híre, pszichológus fejtette ki a Székelyhonnak ennek lélektani okát.

Hajnal Csilla

2021. január 04., 17:322021. január 04., 17:32

2020-ban a tizenöt hivatalos munkaszüneti napból tizenegy esett hétköznapra, idén azonban csak hét lesz hétköznap.

Munkaszüneti napjaink

A jelenleg hatályban lévő munkatörvénykönyv a következő dátumokat szabja meg hivatalos munkaszüneti napként: január 1. és 2. (újév napja és a második nap) – péntekre és szombatra esett, továbbá január 24. (a román fejedelemségek egyesülésének napja) – vasárnap; április 30. (ortodox nagypéntek). Ez a nyugati keresztény egyházaknál április 2; május 1. (a munka ünnepe) – szombat; május 2. és 3. (az ortodox húsvét első és második napja) – vasárnap és hétfő; a nyugati keresztény egyházaknál ez április 4-e és 5-e; június 1. (nemzetközi gyermeknap) – kedd; június 20. és 21. (az ortodox pünkösd első és második napja) – vasárnap és hétfő. A nyugati keresztény egyházaknál: május 23-a és 24-e; augusztus 15. (Nagyboldogasszony ünnepe) – vasárnap; november 30. (Szent András ünnepe) – kedd; december 1. (Románia nemzeti ünnepe) – szerda; december 25. és 26. (karácsony első és második napja) – szombat és vasárnap.

A három vallási ünnep helyett más – nem keresztény – közösségek tagjai háromszor két-két szabadnapot kaphatnak saját hitéletük ünnepei szerint – emlékeztet az Agerpres hírügynökség a munka törvénykönyve szerinti előírásra. Minden év január 15-ig kormányhatározattal állapítják meg azokat a munkanapokat, amelyekre az állami alkalmazottak munkaszüneti napot kapnak a hivatalos szabadnapok előtt vagy után, valamint azokat a napokat is, amikor ezeket be kell pótolniuk – írja a munka törvénykönyve.

Miért érint rosszul a kevesebb szabadnap?

A hivatalos munkaszüneti napok általános célja az alkalmazottak hatékonyságának növelése azáltal, hogy biztosítják a pihenéshez való jogukat, illetve a turizmus serkentése, hiszen egy-egy hosszabb hétvégén sokan utaznak el akár az ország területén belül is máshová. Kacsó Erika pszichológus megkeresésünkre megfogalmazta, miért érinti kellemetlenül az embert, ha kevesebb pihenőnapja van egy évben. Mint fogalmazott,

a fizetés nem igazi motiváló erő, azért is szükségesek a pihenőnapok, hogy feltöltődjünk, és ha előre jósolható a szakmai életben az, hogy mikorra tervezzük a kirándulásainkat, feltöltő tevékenységeket, akkor másképp osztjuk be az energiáinkat is.

„Ha kevesebb a pihenőnap, hamarabb kifáradunk, a teherbíró képességünk sem olyan nagy, a teljesítményünk sem akkora, mint amikor van lehetőség feltöltődni, és ez a munka rovására is mehet. Ha kevesebb a szabadnap, akkor sok esetben alacsonyabb hőfokon égünk munka közben azért, hogy beosszuk az energiatartalékainkat, ezért nagy szükség van a feltöltődésre” – részletezte a szakember.