
Idén 2750 hazai diák tette le felvételi kérését valamelyik Egyesült Királyságbeli egyetemre. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Évről évre nő azoknak a hazai diákoknak a száma, akik középiskolai tanulmányaik befejeztével külföldi egyetemen tanulnának tovább. A felmérések azt bizonyítják, hogy legtöbben angol egyetemekre felvételiznek, bár Hollandia is egyre népszerűbb. A bukaresti World Education Fair (Nemzetközi Egyetemek Börzéje) rendezvényen közzétett adatok szerint a legtöbb hazai diák a Brexit ellenére is Angliát választja egyetemi célpontként.
2020. március 09., 09:002020. március 09., 09:00
2020. március 09., 09:212020. március 09., 09:21
Továbbra is nagy a romániai fiatalok érdeklődése az Egyesült Királyság egyetemei iránt, ezen belül főleg Anglia a legnépszerűbb. De Hollandia is lépéseket tesz annak érdekében, hogy kihasználja a Brexitet és még vonzóbbá tegye a külföldi hallgatók számára a holland felsőoktatási rendszert.
– közölték nemrég a romániai brit nagykövetség képviselői az Edupedu oktatási szakportál kérésére. A hazai diákok által választott legnépszerűbb ágazatok az angol egyetemeken a számítástechnika, biológia, fizika, kémia és a mérnöki szakok.
A romániai brit nagykövetség a szakportálnak kifejtette, hogy az Egyesült Királyság továbbra is fogad nemzetközi hallgatókat. A romániai hallgatók a brit kormány által bevezetett pontalapú rendszerhez tartoznak, és
Azok a romániaiak, akik idén ősszel kezdik meg tanulmányaikat Nagy-Britanniában, a Brexit által kiváltott felmondási megállapodás hatálya alá tartoznak, vagyis az ő esetükben a tanulmányi feltételek változatlanok maradnak. A nagykövetség továbbá rámutatott, hogy
Közel tízezer hazai hallgató tanul valamilyen felsőoktatási intézményben Nagy-Britanniában – a hatodik legnagyobb külföldi hallgatói közösség –, sokkal többen vannak, mint a lengyelek vagy az írek – derül a hétvégén Bukarestben megkezdődött World Education Fair (Nemzetközi Egyetemek Börzéje) rendezvény által közzétett adatokból. A romániai diákok brit egyetemekre beadott kérelmei folyamatosan növekvő érdeklődést mutatnak: míg
Idén pedig 2750 hazai diák tette le felvételi kérését nagy-britanniai egyetemekre, ez enyhe csökkenést mutat az előző évhez képest, de nem számottevően nagyot, és még mindig többen tanulnának az Egyesült Királyságban, mint két évvel ezelőtt – derül ki a börze adataiból.
A szervezők arra is rámutattak, hogy Hollandia a második legkedveltebb egyetemi célpont a romániai diákok körében. Idéntől pedig még inkább igyekszik egyetemeire csábítani a külföldi – köztük a romániai – diákokat, ennek érdekében például felére csökkentették számukra a tandíjat az első tanévben, így átlagban 1100 eurót kell fizetniük.
Olaszország, Franciaország és Dánia is népszerű úti célok a romániai hallgatók körében, ahol magas színvonalú oktatást és elérhetőbb tandíjat kínálnak, mint sok más nyugat-európai országban. A diáknak mindhárom országban lehetősége van hitelt és ösztöndíjat igényelni, amelyekkel támogatják a nemzetközi hallgatók költségeit. Ezenkívül részmunkaidős foglalkoztatással kiegészíthetik jövedelmüket.
Az általunk megkérdezett Áron most tizenegyedikes egy marosvásárhelyi gimnáziumban, és bevallotta, jövőre ő is külföldre készül egyetemre.
Nem áll szándékomban kinn ragadni, de úgy gondolom, hogy az oktatás magas minőségén túl a kultúrák találkozása sok szempontból értékes lehet számomra” – mesélte lapunknak a történelem szakon tanuló fiú.
Az Ipsos közvélemény-kutató cég korábban közzétett adatai alapján a romániai diákok 16 százaléka tervezi azt, hogy külföldön tanuljon tovább. Természetesen ennél alacsonyabb a valóban külföldön tanulók száma, ugyanis sokan meggondolják magukat, vagy nem sikerül elérniük a megfelelő pontszámot a külföldi egyetemen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy beleegyezne egy olyan megállapodásba, amely leállítaná a harci cselekményeket a jelenlegi frontvonal mentén, mivel ez szerinte a háború lezárásának megvalósítható módja.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
1 hozzászólás