Elballagtak a Sapientia sepsiszentgyörgyi karának végzősei

Kató Béla református püspök nem hagyta szó nélkül azt a fiatalok körében felerősödött tendenciát, hogy sok mindent megkezdenek, majd abbahagynak, mert „mindent egyszerre szeretnének” – éppen ezért felértékelődött a jelenlevő végzősök kitartása, akik remélhetőleg nem csak szakmát, hanem hivatást választottak, utóbbit ugyanis nem lehet oly könnyen feladni.

Ambrus Fruzsina sepsiszentgyörgyi alpolgármester kissé személyesebb hangvételű beszédében visszatekintett saját magára egyetemi végzősként (pár éve volt csak) – akkori gondolatai felidézésében saját naplójából idézett. A most végzősök megerősítésére ő is kijelentette, mindnyájan nagyon büszkék rájuk.

Az egyetemi kar önállósulásáig a sepsiszentgyörgyi tanulmányi központ vezetője volt Nyárádi Imre-István, azaz még a mostani végzősök indulásakor is. Mint tőle megtudhattuk, 2020-ban az agrármérnöki szakon 27-en kezdték meg tanulmányaikat – idén közülük 11 hallgatónak sikerült kitennie az i-re a pontot. Az akkor induló erdőmérnöki szakra 28-an iratkoztak be – közülük 13-an voltak a ballagók között. Ennek oka az is lehet, hogy „magas a mérce és az így is marad”. Nyárádi útravalóul olyan értékeket szánt a végzettek tarsolyába, mint az állandó önképzés, a kitartás, alázat, becsület, kötelességtudat. Hangsúlyozta a „mi” fontosságát az '„én”-nel szemben, a „nekünk”-ét a „nekem”-mel szemben.

Náhlik András, a sepsiszentgyörgyi kar dékánja az intézmény vezetőségének további vállalt feladataiba is bepillantást engedett. Ilyennek tekinti a hallgatók létszámának növelését, újabb képzések indítását, az alapképzést elvégzők számára a mesterképzés lehetőségének megteremtését, a gazdasági stabilitás megteremtését, a pályázati hatékonyság és a tudományos színvonal növelését.

Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora tágabb perspektívából nézve az egyetemre és idei évére, közölte: a kolozsvári, csíkszeredai, marosvásárhelyi és szentgyörgyi karokról idén összesen 578 végzős hallgatót enged el a Sapientia, mely intézményen belül a hallgatót tisztelet, megbecsülés, partnerként való elfogadás, igényeikre való odafigyelés illeti meg.

Az egyébként a karok között vándorló, de Sepsiszentgyörgyön két egymást követő évben megrendezett központi tanévzárónak önmagán túlmutató jelentősége van: hangsúlyozza, hogy az egyetem vezetősége számára mekkora jelentőséggel bír a kar önállósulása, a képzési portfólió bővítése, a 10 milliárd forintos infrastrukturális beruházás (a leendő kampusz), és ezeket a Sapientia közös ügyének tekinti.

Tonk Márton elégedetten nyugtázta, hogy az alig 25 éves, 2300-as hallgatói összlétszámmal rendelkező egyetem már benne van a romániai elitben és a világ látókörében, de elismerte azt is, mindig van helye a jobbnak.

Ezután az agrármérnök végzősök felelős oktatója, Molnár Katalin és az erdőmérnököké, Farkas Attila, átadták a ballagóknak az okleveleket. Kedves, bensőséges és igen közvetlen momentuma volt ez az ünnepségnek, mert az oktatók minden végzős esetében megemlítették, hogy milyen kvalitásaik derültek ki a négy év folyamán, esetenként azt is, milyen gyengeségeiken sikerült úrrá lenniük. Bizonyára emlékezetes lesz minden érintettnek.

Opra Boglárka leendő erdőmérnök átvette megérdemelt Maximus-díját a kiemelkedő tudományos hallgatói munkásságáért, majd Kerekes Áron harmadéves búcsúzott a végzősöktől, akik nevében Nagyoláh Lázár szólt a jelenlevőkhöz, oktatókhoz. A tanulmányok megkezdésekor az első évfolyamosok jelképesen tölgymakkot és búzamagot kaptak ajándékba, most a végzősök a beérett munkát szimbolizáló kalászt és tölgycsemetét adták át az utánuk jövőknek.

A Plugor Sándor Művészeti Líceum diákjainak közreműködésével zenei momentummal, Trucza Sára által szavalattal színesített ballagás a nemzeti és a székely himnusz eléneklésével ért véget.

Fotó: Tuchiluș Alex