Dél-Tirol lehet a példa

Tavaly Kovászna megye az országos középmezőnyben, a 24. helyet foglalta el az idelátogatók száma alapján. Grüman Róbert, a háromszéki önkormányzat alelnöke szerint azzal számolnak, hogy előbb-utóbb megépül az autópálya és megnyílik a brassói repülőtér, így megduplázódik a turisták és vendégéjszakák száma, ezért a mostanit a felkészülés időszakának tekintik, ezért népszerűsítik erőteljesen Háromszéket.

László Endre, a Kovászna Megyei Kereskedelmi Kamara alelnöke rámutatott, hogy Székelyföld viszonylatában tavaly Maros megyébe érkezett a legtöbb turista, szám szerint 568.482 személy, ezt követi Hargita megye 215.405 vendéggel, majd Kovászna megye 118.724 turistával. A trendek viszont azt mutatják, hogy Háromszéknek sikerült leginkább növelnie a turisták számát tavaly 10,51 százalékkal, miközben Hargita megyében a növekedés 7,54 százalékos volt, Maros megyében pedig 5,14 százalékos.

Kovászna megye turizmusa jól teljesít a vendégéjszakák tekintetében, hiszen a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a Háromszékre érkezett turisták átlagban 5 éjszakát töltöttek, miközben Hargita és Maros megyékben átlagban 2 napot szálltak meg. László Endre szerint a vakációs jegyeknek pozitív hozadéka volt a belföldi turizmus számára, viszont Háromszéken a szálláshelyek csupán fele fogadja el a vakációs jegyeket, tehát van, hová fejlődni, ezért tájékoztatási kampányt indítanak, hogy a vállalkozók és felhasználók is megértsék a vakációs jegyekben rejlő lehetőségeket.

Kovászna várost korszerű turisztikai központtá szeretnék fejleszteni, mutatott rá Gyerő József. A fürdőváros polgármestere kifejtette: egyetlen háromszéki településként bevezették a turisztikai illetéket, amelyből tavaly 548.000 lej folyt be a városkasszába, ezt a pénzt a turizmus fejlesztésére fordítják vissza. Ez ugyanakkor arra is lehetőséget teremt, hogy pontos kimutatást tudjanak vezetni a Kovásznára érkező turistákról. Eszerint tavaly 59.000 turista összesen 577.000 éjszakát töltött el a fürdővárosban. Megjegyezte, korszerűsítenék a város turisztikai kínálatát, pályázni szeretnének egy fürdőközpont építésére, de gondot jelent, hogy a Központi Fejlesztési Régióban hat megye számára mindössze 18 millió euró pénzkeret volt turisztikai infrastruktúra fejlesztésre, ami a szükségletekhez képest elenyésző, véli az elöljáró.

Winkler Gyula, az RMDSZ Európa Parlamenti képviselője szerint semmi újat nem kell kitalálni, mindössze nyitott szemmel járni, és a sikeres európai megoldásokat adaptálni a helyi körülményekhez. Dél-Tirol lehet a példa, amely természeti adottságai szempontjából Székelyföldhöz hasonlít, és ahol néhány évtizeddel ezelőtt innovatív módon korszerűsítették turizmusukat, amely hozzájárult a jelenlegi fejlettségi szintjük eléréséhez. Winkler szerint a fejlesztések uniós alapokból finanszírozhatóak, viszont a román kormány hibás tervezését mutatja, hogy vannak olyan turisztikai és infrastrukturális programok, amelyekben már elfogyott a pénz, míg más fejezeteknél nem sikerült lehívni az uniós összegeket. Az EP-képviselő szerint a helyi, országos és brüsszeli képviselet összehangolt munkájára van szükség, hogy a következő költségvetési ciklusban megfelelő vidékfejlesztési és infrastruktúra-építést támogató pályázatok legyenek.