Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
2022. december 09., 00:032022. december 09., 00:03
A román nyelvű média híreit követő erdélyi magyar embernek december elsején és a következő napokban görcsbe rándul a gyomra. A román politikum és a sajtó azt lesi, hogy az erdélyi magyar politikusok és az egyszerű magyarok ünnepelnek-e? A román közélet nem elégszik meg azzal, hogy a trianoni magyar országcsonkítást előkészítő gyulafehérvári ,,nemzetgyűlés” dátuma lett a román nemzeti ünnep, hanem elvárnák, hogy együtt járjuk a hórát, és közösen ünnepeljünk nemzeti megaláztatásunkat. Betegesen azt lesik, hogy Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön vagy Kézdivásárhelyen hányan mennek a román katonáság parádéjára? A helyi magyar hivatalosságok az RMDSZ csúcsvezetőivel közösen miért nem ünnepelik köztereken a nagy román egyesülést?
A román tv- és rádiós csatornákon napokon át ömlött a magyarellenes métely. A Realitatea tévé egyik esti kerekasztal-beszélgetésében minősíthetetlen hangnemben kérték számon megmondó emberek, hogy miért nem ünnepel velük az erdélyi magyarság, de sorolhatnám a hasonszőrű Romania tv, Antena3 vagy más adók felhozatalát is. Minden napra jutott valami! És hogy ne csituljon a bő egy hétig tartó kiátkozásunk, a román közszolgálati rádió bukaresti adásának reggeli hírműsorában egy kolozsvári román politológus Magyarországot tette felelőssé Románia esetlegesen elmaradó schengeni csatlakozásért. Kerek-perec kijelentette, hogy Magyarországról érkezik a legtöbb migráns Ausztriába, azaz Magyarország a hibás azért, hogy Ausztria meg akarja vétózni Románia felvételét a schengeni övezetbe.
Újabban azt a magyar kormányt rugdossák román ,,szakértők” a balkáni migrációs útvonalakért, amelyik az Európai Unió tagországai közül a legtöbbet költötte határainak védelmére, anélkül, hogy Brüsszel bármit is megtérített volna ebből. A román politikum, a román közélet megmondó emberei ismét magabiztosan húzzák elő a magyar kártyát. A román lakosság számára ez a legjobb hívó szó, ha kritikus pillanatokban bűnbakot kell keresni.
A román tömegek magyarellenes hergelésére nem nehéz magyarázatot találni, hiszen a rendszerváltás óta eltelt 33 esztendőben szinte semmi nem változott a román történelemoktatásban. Hiába hangoztatják román megmondó emberek, hogy Erdélyben békében élnének románok és magyarok, ha a magyar politikusok nem hergelnék ellenük a magyar lakosságot, mert a valóság az, hogy 104 esztendeje ők és elődeik tartják sötétségben a román nemzetet. Egy átlagos román ember ma sem tud szinte semmit a szomszédjában élő magyar ember múltjáról, illetve Erdély valós történelméről. Az iskolai román történelemoktatás a Ceausescu-rendszer magyarellenes ideológiájának folytatása. Ugyanaz a ,,mi voltunk itt kétezer éve” nevű mítosz uralja ma is a román történelemoktatást, amelyben a magyarok Ázsiából beözönlő hódítóként, barbár népként jelennek meg, hogy leigázzák a rómaiak kivonulása után békésen itt élő románságot. A román történelemtanárok többségében sajnos, még a gyanú sem merül fel azzal kapcsolatban, hogy az erdélyi városok középkori épített öröksége kivétel nélkül magyar és szász jellegű, a ,,kétezer éves” román történelem jó esetben két-háromszáz éves múltat tud felmutatni néhány fatemplom formájában.
Itt tartunk a 16 éve EU-tag Romániában. Nem lepődnék meg, ha az újabb összehangolt magyarellenes kirohanás az RMDSZ kisebbségi törvénye megtorpedózásának lenne az előjátéka. A román kormánypártok vállvetve rugdossák az RMDSZ-t: minden bizonnyal ,,kompromisszumra” akarják rávenni a magyar vezetőket, hogy mondjanak le a kisebbségi törvénytervezetről, mert változatlanul nincs hozzá politikai támogatás.
A román közélet alig változott valamit az elmúlt három évtizedben. Csupán a politikusok és a pártok cserélődtek ki, a magyarellenesség viszont töretlen. Amihez változatlanul van tömegtámogatás.
Makkay József
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!