Az EU jóváhagyta az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű támogatást

A tanácsi tájékoztatás szerint a támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.

A hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A hitelösszeg az Ukrajna számára havonta szükséges 3-4 milliárd euró mintegy felét biztosítja 2023 folyamán.

A kölcsön forrását az unió a pénzügyi piacokról szerzi be és részletekben, negyedévenként biztosítja Ukrajna rendelkezésére. A kölcsön folyósítása feltételek teljesítéséhez kötött. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.

A hitelekre 10 éves türelmi idő fog vonatkozni. A kamatköltségek nagy részét a tagállamok fogják fedezni. A hitelfelvétel garanciáit vagy az uniós költségvetés, vagy a tagállamok biztosítják majd.

A jogalkotási csomag egy részét, a költségvetési rendelet módosítását az uniós pénzügyminiszterek Tanácsa (Ecofin) december 6-i ülése keretében már elfogadta - közölték.

Az orosz-ukrajnai háború február 24-i kezdete óta az unió és tagállamai 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, amelynek nagy része makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.

Magyarország is kifejezte szolidaritását Ukrajnával a Párizsban kedden tartott nemzetközi konferencián, valamint üdvözölte az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű EU-támogatást - mondta a találkozót követően az MTI-nek a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára.

Sztáray Péter sikeresnek nevezte a párizsi donorkonferenciát, amelyen 46 ország ajánlott fel pénzbeli és természetbeni hozzájárulást.

Cathérine Colonna francia külügyminiszter tájékoztatása szerint a találkozó résztvevői megközelítőleg egymilliárd eurónyi (411 milliárd forint) adományt ajánlottak fel.

"Nagyon szerteágazó az a támogatási csomag, amelyet Magyarország nyújt Ukrajnának a háború kezdete óta" - emlékeztetett Sztáray Péter, aki felszólalásában beszámolt arról, hogy Magyarország, milyen területeken biztosított eddig támogatásokat, és tervez a továbbiakban hozzájárulni ahhoz, hogy Ukrajnában a működőképességet fenn lehessen tartani, hogy a humanitárius nehézségeket enyhíteni lehessen, valamint hogy a gyerekek iskoláztatása biztosítva legyen laptopokkal, és az energiaellátás is szavatolva legyen. Ez utóbbi esetben Magyarország generátorokat ad Ukrajnának.

Az államtitkár azt is megemlítette, hogy sérült katonákat is fogad Magyarország, és ukrajnai gyerekeket is táboroztat, valamint fogadja és ellátja az érkező menekülteket. Megemlítette, hogy hazánk a gabonaszállítási projektben is részt vesz: 10 ezer tonna gabonát szállít Afrikába 3,5 millió dollár értékben.

Volodimir Zelenszkij, aki videokapcsolaton keresztül vett részt az eseményen, azt mondta, Ukrajnának legalább 800 millió euró gyorssegélyre van szüksége, hogy a téli időszakban a lakosság szükségleteit kielégítse, különösen az energiaágazatban.

Sztáray Péter elmondta: az energia a legsérülékenyebb terület pillanatnyilag, nagyon sok helyen nincs se fűtés, se világítás, s ezért az ukránok generátorokat kérnek, valamint olyan berendezéseket, amelyek a megsérült infrastruktúra javítását szolgálják. Ezenkívül LED-égőket is kér Ukrajna, mert azokkal lehet a fogyasztást csökkenteni, és enyhíteni a nyomást az energiainfrastruktúrán.

Az államtitkár üdvözölte az előző napi döntést a 18 milliárd euró összegű EU-támogatásról, amelynek Magyarország is része. Jelezte, hogy az összeg egy részét az ukrajnai intézményrendszer megerősítésére, valamint a jogállami keretek javítására kell fordítani.

"Magyarország fontosnak tartja azt is, hogy a jogalkotás inkluzív mederbe terelődjön, azaz a társadalom minden rétegét segítse, beleértve a nemzeti kisebbségeket is. Ez számunkra egy prioritás, még a háborús időkben is, mégpedig azért, hogy a magyar nemzeti kisebbségi közösségnek a sorsa ne romoljon a korábbiakhoz képest" - mondta az államtitkár.

forrás: MTI

fotó: European Comission/Twitter