Bár a történészek szerint nem tisztázott, hogy a baróti kórház alapításának 109, vagy 111 éves évfordulóját tartja-e idén, az évszázados múlttal rendelkező egészségügyi intézménynek így is volt oka az ünneplésre szerdán
2024. május 15., 19:512024. május 15., 19:51
Az eseményen egykori és jelenlegi egészségügyi dolgozók, a kisváros és Erdővidék településeinek elöljárói is megjelentek, körülbelül százötvenen, hogy együtt ünnepeljék egymást és az intézmény fennállásának – az építés befejezésétől számított – 111. évfordulóját. A különleges alkalmon a kórház alapítóiról, kialakulásáról és történetéről Hoffmann Edit, nyugalmazott muzeológus és történész mesélt, a jelent a kórház, város és megye képviselői vázolták fel. Házigazdaként Váncza Gabriella avatott be a rendezvény hátterébe, amelynek szervezésében kórházmenedzserként központi szerepet játszott.
Az évfordulóval ugyanis a baróti kórház nyugdíjba vonult dolgozóit is ünnepelték. A kórházmenedzser a személyzet odaadó, szeretetteljes közösségként jellemezte, akik nélkül az intézmény nem nyújthatná azt a szolgáltatást, amire ma képes. „Ez a hozzáállás mindig emlékeztet bennünket arra, hogy ez a munka valójában egy emberi kapcsolaton alapuló tevékenység, amelyben az empátia és a törődés mindennél fontosabb” – fogalmazott. Váncza Gabriella köszönetet mondott azoknak, akik évtizedeken át, és napjainkban is a betegek gyógyulásáért, komfortjáért, a kórház fennmaradásáért dolgoznak.
Lozsádi Botond kórházigazgató hét évvel ezelőtt került vezetői pozícióba. Mint mondta, jelenleg 4 ezer beteggel számolnak évente, a járóbeteg-rendelőben 15 ezren fordulnak meg egy évben. A sürgősségi osztályon ellátott betegek száma hét évvel ezelőtt 3700 körül alakult, mostanra 12 ezer személynél tartanak. Úgy véli, hogy Erdővidék elszigeteltsége nagyon is indokolja a kórház működését, a betegeknek is könnyebb egy közeli intézményhez fordulni, ugyanakkor a környékbeli kórházak válláról is le tudják venni a terhet. „Szükség van erre a kórházra, a minőségi ellátásra, hogy a beteg elégedetten tudjon távozni” – fogalmazott Lozsádi Botond.
Benedek-Huszár János, Barót polgármestere is szólt az egybegyűltekhez. „Felelősségünk, hogy továbbra is fenntartsuk ezt a kis városi kórházat, amely nemcsak Erdővidék mintegy 25 ezer lakosát, hanem az Olt-menti falvakat is kiszolgálja, legalább 30 ezer ember alapellátásáról gondoskodik” – vélekedett az elöljáró.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke megjegyezte, egykor mindössze három, ma viszont 125 alkalmazottal működik az intézmény, főként erdővidéki munkaerővel, és „mindez ma nem lenne így, ha 2010-ben nem sikerült volna megmenteni a kórházat, amikor sok vidéki településen megszüntették az ellátást”.
Hoffmann Edit muzeológus, történész idézte fel a kórház alapításának történetét, azt, hogy hogyan is vált 26 év alatt az eszméből valóságos kórházépület. „A baróti kórház létesítésének története iskolapéldája annak, hogy ha eleink egy eszmét – a mi esetünkben egy közegészségügyi intézmény létrehozását – beültettek a köztudatba, akkor azt minden áron véghez is vitték” – kezdte visszaemlékezését a muzeológus. Már a kórház alapításának eszméje előtt is jegyeztek bányaorvosokat Baróton, ami arra engedett következtetni, hogy Erdővidék legelmaradottabb vidékeiként emlegetett térségekben sem riadtak meg az orvosok attól, hogy gyakorolják szakmájukat. Ám csak 1887-ben fogalmazták meg ténylegesen a kórházalapítási szándékot, ugyanekkor intézőbizottságot is létrehoztak, élén dr. Hajós Bélával.
„Közel öt esztendő kellett, hogy a kezdeményezők és az aktív szerepet vállalók rájöjjenek egy egylet megalapításának szükségességére a további működés elősegítése céljából, és további 21 évre volt szükség ahhoz, hogy az épület álljon” – emlékeztetett Hoffmann Edit.
1892 márciusában mondták ki az egylet megalakulását, megtárgyalták az alapszabályát, a kórháztervezés hivatalos folyamata ekkor indulhatott el. Hosszú tárgyalások eredményeként 1912-ben került födél alá a ma is látható épület, 1913-ra a munkálatok nagy többségét befejezték, de csak 1915. március 14-én nyitotta meg Király Aladár alispán. Innen ered a megosztottság, hogy az intézmény napjainkban, 2024-ben pontosan hányadik évfordulóját ünnepli.
„Sajnos ez a pillanat nincs megörökítve általam ismert forrásban. Jó lenne időkapszulába szállni és visszarepülni az időben annyit, hogy láthatnánk azoknak az embereknek az arcát, akik annyi esztendőn keresztül, kis túlzással élve, vért izzadva, emberfeletti kitartással, de emberre jellemző konoksággal vívták meg e tenyérnyi vidék harcát egy olyan intézmény létesítéséért, amit a 21. század tízes éveiben majdnem elveszítettünk, ha nincs bennünk az a ragaszkodás az ember teremtette értékek iránt” – fogalmazott a történet összegzésében a muzeológus.
Az eseményen áldást mondott Tordai Árpád református lelkipásztor. Énekelőadást tartottak a helyi iskolák diákjai, a Baróti Városi Kórházból nyugdíjba vonultak munkáját pedig emlékplakettek átadásával ismerték el. A rendezvényt a Dr. Simonffy Sámuel Alapítvány, a baróti kórház és a helyi önkormányzat szervezte a Barót 800 programsorozat részeként.
Fotó: Tuchiluș Alex
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!