Készül a Sepsi OSK a másodosztályos küzdelmekre

•  Fotó: Thomas Campean

Fotó: Thomas Campean

A gazdag labdarugó hagyományokkal rendelkező Sepsiszentgyörgynek tizenhárom év elteltével ősztől ismét másodosztályos csapata lesz, miután a Sepsi OSK meggyőző magabiztossággal megnyerte a labdarúgó 3. Liga 1-es csoportjának küzdelmeit, és ezzel elnyerte a jogot a 2. ligás szerepléshez. A csapat fő támogatójával és egyben az öt éve alapított klub elnökével, Diószegi Lászlóval beszélgettünk a jövőbeli tervekről, célkitűzésekről. Készségesen, a tőle megszokott szerénységgel válaszolt kérdéseinkre.

Sánta Imre

2016. június 02., 12:142016. június 02., 12:14

2016. június 02., 12:282016. június 02., 12:28

– Gratulálunk az OSK sikeréhez, hiszen nagy előnnyel, magabiztosan nyerte meg csoportját, és feljutott a romániai labdarúgás második értékcsoportjába. Mi volt a siker kulcsa, mi számított csapata legnagyobb erősségének?

– Én azt gondolom, hogy három olyan dolgot kell kiemelni, amelyek nagymértékben hozzájárultak a sikerünkhöz. Először is a csapaton belüli egységet említeném, vagyis hogy mindenki egy célt tudott követni. Másodszor, hogy a klubon belül – vezetőkben, edzőkben, játékosokban –, mindenkiben meg volt az az akarat, amely fűtött, hajtott szakvezetőt és futballistát egyaránt a kitűzött cél felé. Harmadszor pedig rendkívül fontos volt, hogy biztos anyagi hátteret tudtunk kiépíteni, és pénzügyi gondok nem hátráltattak abban, hogy mindenki a saját dolgára összpontosítson. Mindezek mellett pedig feltétlenül meg kell említenem a szentgyörgyi közönség biztatását, és főleg a szurkolótáborunk lelkes odaadását, hogy nem csak a hazai meccseken szurkoltak a csapatnak, hanem még a kiszállásokra is elkísértek bennünket. Mindezért ez úton is köszönetet mondok.

– Milyen célkitűzésekkel indulnak a 2. Ligában és mire lesz szükség azok megvalósításában?

– Egyértelmű számomra, hogy a csapat fenntartása nem maradhat egyszemélyes vállalkozás. Mivel a bennmaradáson túl célunk a tisztes helytállás, és mivel a másodosztályban a költségek megsokszorozódnak, a pénzügyi stabilitás érdekében szükségünk van olyan támogatókra, akik magukénak érzik ezt a csapatot. Tárgyaltunk már a városvezetéssel, személyesen Antal Árpád polgármesterrel, és megelégedéssel nyugtázhatom, hogy ígéretük szerint segítségünkre lesznek, de hasonlóképpen számítunk a megye támogatására is, valamint szeretnénk minél több helyi vállalkozót meggyőzni arról, hogy érdemes a csapat mellé állni. És persze arra is kell gondolnunk, hogy a játékoskeretet is fel kell tölteni, meg kell erősíteni.

– Mire lehet számítani a játékosállomány összetételét illetően? Megmarad-e az a keret, amely kiharcolta a feljutást, illetve kik lesznek az újonnan érkezők? Történtek már lépések ennek érdekében?

– Ez a keret, amely végigvitte a harmadosztályt, egyértelműen erősítésre szorul. Bármilyen összeszokott csapat, a másodosztályhoz kevés lenne, ezt mindannyian jól tudjuk. Mi azt szeretnénk, hogy a már távozott két játékos kivételével, akiknek szolgálataira már nem tartottunk igényt, ez a keret megmaradjon. Ennek érdekében a feljutást kiharcoló tizenhat csapattagnak új pénzügyi ajánlatot tettünk, ami harminc százalékos fizetésemelést jelentene. Tudomásunk szerint vannak, akik keveslik ezt, ezért néhány napos gondolkodási határidőt hagytunk számukra, hogy mindenki eldönthesse, megy vagy marad. Ugyanis majd ennek ismeretében kell megtennünk a következő lépéseket a keret kiegészítése érdekében. De ha meg is marad mind a tizenhat játékos, akkor is hét új igazolásban gondolkodunk, hiszen a másodosztályhoz már egy 23 fős keret szükséges, ezért hoznunk kell még játékosokat. Azt már elmondhatom, hogy egy Tatrangról érkező középpályással már meg is egyeztünk, és nagy valószínűséggel Hadnagy Attila is hazatér Botoșani-ból. Tőle hétfőn kapjuk meg a végleges választ. De mindemellett csapatorvosra, masszőrre is szükségünk lesz, és ki kell egészítenünk az adminisztrációs személyzetet is. A munkának ezt a részét eddig Kertész Dávid kiválóan ellátta, de a másodosztályban ilyen téren is megsokszorozódnak a teendők. Elég, ha csak annyit említek, hogy U16-os és U18-as utánpótlás csapatot is kell indítanunk, és már csak emiatt is szerteágazó ügyintézést kell lebonyolítani. Tehát rengeteg dolgunk lesz a nyáron.

– Ki vagy kik fogják edzeni a csapatot a másodosztályban, számíthatunk-e ilyen téren változásra?

– Egyelőre változás nincs, továbbra is Suciu Valentin marad az edző, munkáját pedig Kulcsár László segíti. Eddig is remek munkát végeztek, úgyhogy megérdemlik a bizalmat. Azonban pontosan utána kell néznünk a szabályzatoknak, mert amennyiben esetükben licencproblémák adódnának, akkor arra megoldást kell keresnünk. Ezért már tárgyaltunk a jelenleg Magyarországon élő baróti származású Nagy Sándorral, aki ebben az esetben átvenné a vezetőedzői szerepet, Suciu és Kulcsár pedig pályaedzőkként dolgoznának tovább.

– Azt mondta, hogy a keret megerősítése érdekében hozni kell játékosokat. Ezért kérdezem, hogy hogyan áll az OSK az utánpótlás szempontjából? Mikor következik be az a pillanat, hogy már nem máshol kell kutatni játékosok után, hanem helyi nevelésű fiatalok fogják jelenteni a megoldást?

– Megmondom pontosan: ha a jó Isten megsegít és éltet, hat év múlva látok erre esélyt, amikor már nem lesznek ilyen jellegű gondjaink, mert arra fognak felnőni azok a gyerekek, akik jelenleg az utánpótlás csapatainkban rúgják a bőrt. Ugyanis pillanatnyilag a 2003-ban születettekből álló ifjúsági csapatunk a legidősebb. A különböző korosztályokban összesen van hét utánpótlás csapatunk, akik viszont csak a mieink, és akikkel kiváló edzők dolgoznak. Ezért mondom, hogy még hat évre van szükségünk, hogy egyáltalán csak gondoljunk is arra, kizárólag helyi játékosokból álló ütőképes csapatunk legyen. És ilyen téren még sikeresebbek is lehetünk, ha megépülne bár egy műfüves pálya, amire jövőre kaptunk ígéretet mind a Román Labdarúgó-szövetségtől, mind a Puskás Akadémiától. De egyelőre ez a helyzet – köszönhetően a nemtörődömségnek –, hogy tíz éven keresztül Szentgyörgynek nemcsak felnőtt csapata nem volt, de az utánpótlás nevelés terén sem történt semmi. Nem is történhetett, hiszen a gyermekeknek példaképekre van szükségük, ezért ha Hadnagy is hazajön, bízom abban, hogy még több gyerek kedvet kap majd a focihoz.

– A klub megalapítása óta kétévenként lépett egy-egy osztállyal fennebb az OSK, úgyhogy bátorkodom megkérdezni, hogy álmodhatnak-e arról a szentgyörgyi futballrajongók, hogy ha nem is két év múlva, de belátható időn belül 1. ligás csapata lesz a városnak?

– Erre csak azt tudom mondani, hogy felelőtlen kijelentéseket nem szoktam tenni. Azt nem tagadom, hogy a gondolat motoszkál bennem, és ennek elérése lenne életem egyik legnagyobb megvalósítása, de ehhez óriási támogatásra és infrastruktúra-fejlesztésre van szükség. Ugyanis még a városi stadion is jelenleg a Sportminisztérium tulajdonában van. De ha a város visszakapja, és a polgármesteri hivatal akár uniós pályázatok révén beruház egy 6–8 ezer férőhelyes, alulról fűtött, villanyfénnyel megvilágított stadionba, akkor még látnék rá esélyt. Miért ne? De ez a következő három évben egyelőre nem szerepel a terveink között. Ahogy mondani szokás, az „ötéves terv” végén, ha lesz segítség a város, az egész megye részéről, akkor talán-talán nem kivitelezhetetlen. Ha másnak sikerült, akkor tisztességes hozzáállással, odaadással és nagyon sok támogatással, nekünk miért ne sikerülhetne? Azonban még csak ott tartunk, hogy most jutottunk fel a másodosztályba, ott kell nekünk helyt állnunk. Nem szövögetünk tehát 1. ligás terveket, de ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor nem zárom ki a lehetőséget. Amint már mondtam, ígéreteket nem teszek, de ha a helyzet úgy hozza, biztosan nem fogok félreállni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei