Világszínvonalú jazzorgia szólt a G. Caféban

Gyakran fordulnak meg a székelyudvarhelyi G. Caféban neves zenészek és zenekarok, de túlzás nélkül állítható, hogy a kultúrkocsma történetének egyik legkiemelkedőbb koncertélményét nyújtotta a Benito Gonzalez Trió csütörtöki, június 13-ikai fellépése. A háromórás, hihetetlenül intenzív örömzenélés alapjait olyan dzsessz-sztenderdek képezték, mint a Duke Ellington által híressé tett Caravan, Herbie Hancock Watermelon man-je, de szerepelt a repertoáron Wynton Marsalis Delfeayo’s dilemma-ja is, és ezek mind egyéni átdolgozásokká váltak a koncert alatt. Az eredetileg négy-öt perces kompozíciókat átlagban húsz percig játszották, kreatív improvizációkkal, mély zenei bölcsességeket, szellemes megvalósításokat csillogtató virtuóz szólókkal, ahogyan csak a vérprofik tudják.

A trió New Yorktól Kijevig bejárta már a fél világot, zenéjükben viszont nyoma sincs a negatív értelemben vett rutinnak, vagy a töltelékhangoknak, számukra egy izgalmas játék a koncert, és nem csak a közönség, hanem ők maguk is élvezik annak minden pillanatát, állandóan reagálva egymás játékára, zenei párbeszédeket folytatva egymással. És ebbe a játékba a G. Caféban még olyan zenei áthallások is belefértek, mint a vastaps utáni ráadás dzsessz-sztenderd bőgőszólójában egy sor erejéig felcsendülő hard rock klasszikus, a Smoke on the water dallama, Essiet Okon Essiet spontán poénjaként. A három zenész hangszeres tudásának hallhatóan semmilyen technikai akadálya nincsen, ezt a csodagyerekként számon tartott dobos, Hodek Dávid esetében különösen fontos megemlíteni, hiszen ő mindössze tizenöt éves, de játékának már most csak a képzelete szabhat határokat. A Felvidéken, zenész családba született dob zseni háromévesen kezdte püfölni a bőrt, tehetségére apja figyelt fel. Ötévesen már Jávori Vilmosnál tanult, 12 évesen pedig megkapta a Hans Koller Preis „Talent of the year 2009” (A 2009-es év tehetsége) díját és abban az évben jelent meg az általa alapított zenekar első lemeze is. Azóta számos formációban játszott már, jelenleg is több zenekarban dobol, de zongorán is játszik.

Benito Gonzálezt, a trió alapítóját Kenny Garrett zenekarában ismerhette meg a világ legnevesebb jazzfesztiváljainak és jazzklubjainak közönsége. A venezuelai származású világhírű zongorista a Kenny Garrett zenekarában játszó társaitól hallott először Hodek Dávidról, ők ugyanis korábban több koncertet is adtak együtt Európában. Benito Gonzalez első önálló lemeze 2004-ben jelent meg nagyon jó kritikákkal, ezt 2010-ben követte a második, Circles című album, amit a The Washington Post cikke a 2010-es év tíz legjobb jazzlemeze között az első helyen említ. Ugyanabban az évben a JazzTimes neki ítélte oda a legkiemelkedőbb új jazzművésznek járó díjat.
A trió harmadik tagja, Essiet Okon Essiet, New York legkeresettebb nagybőgősei közé tartozik, Benito Gonzalez már korábban is gyakran játszott együtt vele. Essiet Okon Essiet olyan zenész-hírességekkel állt már egy színpadon, mint Art Blakey, Benny Golson, Johnny Griffin, Kenny Kirkland, Mike Stern, Kurt Elling.