Óriásposztereken látható az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban Verespatak múltja, jelene, jövője – a január 14-én nyílt kiállítás címe is ez. Képek és ismertetőszövegek teszik hozzáférhetővé a szemlélő számára ezt a helyet az Erdélyi-érchegységben, továbbá a térségre jellemző híres nemesfémbányászatot, valamint az 1997-ben ismertté vált konfliktust a bányavállalat, a román állam és civilek között.
2010. január 17., 19:222010. január 17., 19:22
2010. január 17., 19:522010. január 17., 19:52
A Haáz Rezső Múzeum jelen kiállítássának kezdeményezője és rendezője a Közép-Európa Klub, Ambrus László, az Agora Munkacsoport ügyvezetője nyitotta meg.
Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) román-kanadai vegyes vállalat külszíni aranybányászati program előkészületeiről szóló híreit többnyire ismerik az erdélyi emberek is. Tudni kell, hogy a tervezett program – amennyiben valóra válik – megsemmisít 5 hegyet, a római és középkori bányászat régészeti maradványait, 10 templomot, 12 temetőt, 958 gazdaságot, 900 lakóépületet, és kitelepítésre ítél 2150 városlakót. A kár, ami ellen a természetvédő szervezetek, más civil szervezetek harcolnak, nemcsak természeti, hanem kulturális és archeológiai.
Verespatak (Rosia Montana) a római korban a birodalom legtermékenyebb nemesfémlelőhelyei közé tartozott. Korabeli neve Alburnus Maior – egyes vélemények szerint mindmáig itt található Európa legnagyobb aranytartaléka annak ellenére, hogy a kitermelés 2000 éve tart. A verespataki bányaprojekt terve a kezdetek óta vehemens ellenállásba ütközött helyi, országos és nemzetközi szinten. A településen a régi aranybányászok családjainak leszármazottaiból megalakult az Alburnus Maior Egyesület, mely 350 verespataki és 100 szomszédos bucsonyi családot képvisel. Ez a szervezet a verespataki ellenállásban kulcsfontosságú, és a Zöld Erdély Egyesület, illetve a Román Tudományos Akadémia mellett a Greenpeace támogatását is élvezi. A kiállítás felhívó jellegű, mindenkinek tudnia kell, mi történik Verespatakon. Három hétig láthatók az óriásposzterek.
Huszonkilencedik alkalommal tartják meg a Székelyföldi Tánctábort július végén Felsősófalván.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
Megnyílt a Szentegyháza Gyöngye jogutóda, a Termál Liget strand, miután a helyi önkormányzat peres úton visszaszerezte a létesítményt.
A vízzel feltelt és részben már beszakadt sóbánya kockázatelemzését, illetve egy új bánya megnyitásáig tartó támogatásrendszer kidolgozását követelték a tüntetők szombaton Parajdon. A tömeg a kultúrháztól indulva vonult a Salrom székhelyéig.
Kórházba szállították pénteken délután azt a férfit, aki motoros balesetet szenvedett Korond és Farkaslaka között.
A Korond-patak ideiglenes elterelését biztosító vezetékrendszer építésének legnehezebb részéhez értek a parajdi sóbányánál. A kivitelezőnek most különösen precízen kell dolgoznia egy kanyar miatt. A munkálatok befejezése legalább tíz napot késik.
A villanypásztor és az őrzőkutyák sem állították meg a jól megtermett hím medvét, amely öt juhot ölt meg az elmúlt két hétben egy ivói gazdaságban. Többször elkergették a hatóságok a problémás példányt, mégis visszatért, így végül ki kellett lőni.
Egyenként félmillió forintos – 6400 lejes – támogatást kapnak a Salrom és a Sal Sind alkalmazottai, valamint a beszakadt bányafödémnél kialakított veszélyzónából kiköltöztetett családok – jelentette be szerdán Parajdon az Ökumenikus Segélyszervezet.
Nem veszélyes vagy előreláthatatlan és nem számottevő – ezekkel a jelzőkkel illetik Parajdon a bányakörüli változásokat és méréseket. Azt viszont hangsúlyozzák, hogy már többen hegesztik a nagy fekete csöveket.
Egy ígéretét legalább be tudta tartani a Salrom vezetősége, hiszen szerdán megnyílt a sósvizű strand Parajdon. Néhány turista rögtön ki is használta a lehetőséget: volt, aki napozott, mások a medencében lubickoltak.
szóljon hozzá!