Óriásposztereken látható az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban Verespatak múltja, jelene, jövője – a január 14-én nyílt kiállítás címe is ez. Képek és ismertetőszövegek teszik hozzáférhetővé a szemlélő számára ezt a helyet az Erdélyi-érchegységben, továbbá a térségre jellemző híres nemesfémbányászatot, valamint az 1997-ben ismertté vált konfliktust a bányavállalat, a román állam és civilek között.
2010. január 17., 19:222010. január 17., 19:22
2010. január 17., 19:522010. január 17., 19:52
A Haáz Rezső Múzeum jelen kiállítássának kezdeményezője és rendezője a Közép-Európa Klub, Ambrus László, az Agora Munkacsoport ügyvezetője nyitotta meg.
Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) román-kanadai vegyes vállalat külszíni aranybányászati program előkészületeiről szóló híreit többnyire ismerik az erdélyi emberek is. Tudni kell, hogy a tervezett program – amennyiben valóra válik – megsemmisít 5 hegyet, a római és középkori bányászat régészeti maradványait, 10 templomot, 12 temetőt, 958 gazdaságot, 900 lakóépületet, és kitelepítésre ítél 2150 városlakót. A kár, ami ellen a természetvédő szervezetek, más civil szervezetek harcolnak, nemcsak természeti, hanem kulturális és archeológiai.
Verespatak (Rosia Montana) a római korban a birodalom legtermékenyebb nemesfémlelőhelyei közé tartozott. Korabeli neve Alburnus Maior – egyes vélemények szerint mindmáig itt található Európa legnagyobb aranytartaléka annak ellenére, hogy a kitermelés 2000 éve tart. A verespataki bányaprojekt terve a kezdetek óta vehemens ellenállásba ütközött helyi, országos és nemzetközi szinten. A településen a régi aranybányászok családjainak leszármazottaiból megalakult az Alburnus Maior Egyesület, mely 350 verespataki és 100 szomszédos bucsonyi családot képvisel. Ez a szervezet a verespataki ellenállásban kulcsfontosságú, és a Zöld Erdély Egyesület, illetve a Román Tudományos Akadémia mellett a Greenpeace támogatását is élvezi. A kiállítás felhívó jellegű, mindenkinek tudnia kell, mi történik Verespatakon. Három hétig láthatók az óriásposzterek.
Előszőr juhokat pusztított el, majd a kiérkező hatóságokra támadt egy medve vasárnap délelőtt Homoródalmáson, ezért kénytelenek voltak kilőni a nagyvadat. Sajnos több más egyed is ólálkodik a település határában.
Székelyudvarhelyen az elmúlt években több utcát is felújítottak, és ugyan megjelentek az akadálymentesítés jelei – például a süllyesztett járdaszegélyek –, a gyakorlatban még mindig sok helyen nehézkes a közlekedés babakocsival vagy kerekesszékkel.
Juhokat, nyulakat és számos csirkét megölt tavaly november óta egy fiatal medve Székelyvarságon, az utóbbi napokban ráadásul nappal is többször felbukkant az egyed a település főbb utcáin. Kedden kilőtték a garázdálkodó példányt.
Kitartanak a turisztikai vállalkozások, nem nőtt jelentősen az elbocsátások száma Parajdon ebben a hónapban. Székelyudvarhelyen azonban újabb tömeges elbocsátásra kényszerül egy bútoripari vállalat.
Közel húsz éve földbe helyezett szennyvízhálózati vezetékeket kell megjavítani Oroszhegyben, Tibódban és Székelyszentkirályon, továbbá ki kell terjeszteni a hálózatot a portákig. A község vezetősége aláírta a projekt finanszírozási szerződését.
Jubiláló házaspárok jelentkezését várja a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal.
Kék, fehér, vörös, barna és számos más színű trópusi lepkében gyönyörködhetnek azok, akik ellátogatnak a parajdi Lepkeházba – a turisták száma azonban lényegesen megcsappant a bányakatasztrófát követő időszakban.
Egy évvel az indulása után beváltotta a hozzá fűzött reményeket a székelyudvarhelyi városvezetés által fejlesztett applikáció: az eszközt a lakók egyre gyakrabban használják ügyintézésre, bejelentésekre, befizetésekre, vagy épp időpontfoglalásra.
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés csak az, hogy mikor omlik be – nyilatkozta szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Kaszáló kaláka, ahogy régen: negyven nyikómalomfalvi férfi gyűlt össze hajnalban, hogy közösen kaszáljanak a réten – a kaláka nemcsak múltidéző élmény, hanem a falunapok hangulatos nyitánya is volt.
szóljon hozzá!