
A Csíki Székely Múzeum nem csak arra törekedik, hogy az itt élők székely-magyar nemzeti öntudatát erősítse, értékeinket más Kárpát-medencei magyarlakta területekkel is szeretné megismertetni.
2011. január 27., 17:582011. január 27., 17:58
2011. január 27., 18:482011. január 27., 18:48
A mi Nagy Imrénk Székesfehérváron
Ennek a legmarkánsabb példája a Nagy Imre festőművész hagyatékából válogatott tárlat magyarországi vándoroltatása. Három év után, a napokban tért haza Csíkszeredába az anyag, a körülbelül harmincezer anyaországi látogató által megszemlélt tárlat után a kiállítást hamarosan a csíki közönség is megtekintheti a Csíki Székely Galériában. Ezt a nevet fogja viselni ugyanis a városi önkormányzat által a tavaly felújított, Kossuth Lajos utcai kiállítótér.
Gyarmati Zsolt múzeumigazgató szerint bizonyára példát statuáltak, mert a 18 állomás nagy részén Szabó Andrást, a zsögödi festő hagyatékának kurátorát legtöbbször a múzeumigazgató, sőt Csíkszereda polgármestere is elkísérte. Gyakorlatilag csak két-három magyarországi megyébe nem tudták elvinni A mi Nagy Imrénk című vándortárlatot. Az intézményvezető szerint sikerült bővíteni lelki, szakmai és minden téren az anyaországi intézményekkel a kapcsolatot.
„A nemzeti egyesítés terén igaz, hogy a politikának is újabban nagy érdeme van, de a kultúra is kiveszi részét ebből a folyamatból, sőt általa a legtermészetesebb módon valósulhat meg a nemzeti összefogás, integráció” – véli Gyarmati. Az ilyenszerű kapcsolatokat kétirányúnak véli az igazgató, nemcsak azért, mert a csíki múzeum a maga során valószínű, hogy fogadja az anyaországi intézmények vándortárlatait, hanem azért is, mivel valószínű, hogy a kiállítás látogatóinak egy része turistaként majd megfordul Csíkszeredában, és akkor meglátogatja a zsögödi Nagy Imre Galériát.
Szabó András, Ráduly Róbert és Gyarmati Zsolt majdnem az összes magyarországi
tárlatmegnyitón részt vettek
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármester bevallotta, hogy a múzeumhoz kötődő események közül hozzá lelkileg a Nagy Imre tárlatának vándoroltatása állt a legközelebb. Eredetileg, amikor 2008 januárjában, a Magyar Kultúra Napján Kaposváron, a vándortárlat első állomásán megnyitották a kiállítást, úgy tervezték, hogy legalább egy évig vándoroltatják. Illik is legalább egy ennyit tisztelegni egy olyan alkotó előtt, aki hagyatékát nekünk adományozta és galériát is teremtett a városban – jelentette ki az elöljáró. A polgármester kiemelte, ezért újították fel 2006-ban a zsögödi galériát és a festő nevét viselő utcát átkeresztelték Pictor Nagy Imréről Zsögödi Nagy Imre utcára. Úgy vélik, hogy a tavaly felújított városi galériát is A mi Nagy Imrénk tárlatával kellene felavatni. Szabó András kurátor ezzel kapcsolatosan megjegyezte, hogy a nemrég hazaérkezett anyagot március közepéig tudják előkészíteni, és akkor láthatják a csíkiak is a hatvan nagyobb méretű Nagy Imre-műalkotást.
A polgármester ígéretei szerint az új galériában a megnyitó után kéthavonta nyílna mindig más tárlat, a klasszikus csíki festő kiállítását egy csíki kortárs képzőművész tárlata váltaná, majd ismét egy klasszikus alkotó következne, és így tovább.
Egy újabb vándortárlat az elöljáró szerint egyelőre nem jöhet létre, mert Nagy István és Márton Ferenc képzőművészeknek még nincs akkora hagyatékuk, hogy abból egy reprezentatív anyagot válogathassanak. A műtárgygyűjtést viszont felélénkítették, tavaly már vásároltak Nagy István-alkotásokat, így 41-re bővült a gyűjtemény. Gyarmati Zsolt jelenleg tárgyalásokat folytat Antal Péterrel, a legnagyobb Nagy István műgyűjtővel, aki a mindszenti festőnek körülbelül száz alkotásával rendelkezik. Úgy tűnik, hogy hajlandó gyűjteményének nagy részét a múzeumnak eladni.
Szabó András, akinek tevékenységét a polgármester és a múzeumigazgató is megköszönte, egyelőre visszafogottan nyilatkozott, egy szakemberhez méltó alapossággal kiemelte, idő kell, amíg feldolgozza a vándortárlat hatásait. Valószínű, hogy tanulmánya a Csíki Székely Galéria megnyitója előtt lát napvilágot. Egyelőre csak annyit hangsúlyozott, hogy összességében a kiállítás vándoroltatásával – szakmailag, lelkileg egyaránt – nyert a múzeum és a zsögödi galéria.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.
Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.
Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.
Kérdésessé vált, hogy ősszel is folytatódhat-e a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működése. A Márton Áron Főgimnázium saját bentlakás kialakításán dolgozik a csíksomlyói Szent István Otthon épületében.
Idős nőt ütött el egy autó Csíkszeredában a Tudor-lakótelepen kedden reggel. Az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
A hétfő éjszakai vihar következtében egy idős fűzfa dőlt ki a csíkszeredai központi parkban. Személyi sérülés nem történt, az eset azonban ismét ráirányítja a figyelmet az öregedő, veszélyessé váló fák problémájára.
Árokba sodródott egy személygépkocsi hétfő délután az E578-as európai úton, Tusnádfürdő közelében. A sofőr kisebb sérülésekkel megúszta a balesetet, az érintett útszakaszon azonban akadozik a forgalom.
szóljon hozzá!