Sajátos hagyományok és sajátos értelmezések

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Ephemera címmel nyílik egyéni tárlata Gaál József Munkácsy-díjas képzőművésznek Csíkszeredában, az Új Kriterion Galériában pénteken, február 3-án 18 órától. A Bookart Kiadó által támogatott kiállítást Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész ismerteti. Az alábbiakban az alkotóval beszélgettünk.

Szőcs Lóránt

2012. február 02., 18:432012. február 02., 18:43

2012. február 03., 22:072012. február 03., 22:07

– Úgy tudom, most állít ki első alkalommal Csíkszeredában. Mennyire ismeri a várost, a környéket?

– Az igaz, hogy tárlattal most jelentkezem először, de egy párszor jártam már itt. Rövid tartózkodások voltak ezek, így igazán nem ismerem az itteni életet, de itt él, vagy innen származik egy pár ismerősöm, barátom, egykori tanítványom. Említeném Erőss Istvánt, aki Csíkkarcfalváról származik és kollégám az képzőművészeti egyetemen, vele jártam néhányszor itt. Számomra ez egy legendás, misztikus hely, híres a festői természeti környezetéről, hegyeiről, és persze a szakralitásáról, szerintem csak a pénztelenség volt az akadálya, hogy nem eléggé élénk a turizmus.

– Tanárként, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docenseként sok székelyföldi diákkal dolgozhatott, rálát az itteni kortárs képzőművészeti törekvésekre. Kérem, elemezze tömören ezeket.

– Úgy érzem, hogy az anyaországi képzőművészek az itteniekhez viszonyítva el vannak kényeztetve, itt mintha sokkal erősebbek lennének az alkotói törekvések. Nem nevezném ezeket karriertudatnak, hanem inkább egyfajta szívósságnak. Egyfelől, egyesek a hagyományokat erősen tisztelik, de az az érdekes, hogy ennek ellenére sokszor mégis innen érkeznek az újító törekvések is. Említeném Szigeti Gábor Csongort, aki nálunk végzett, és jelenleg a fiamat tanítja médiaművészet szakon. Láttam egy katalógusban a csíkszeredai művészeti iskola melletti betonkopjáit. Meg kellene becsülni ezeket a pszeudo-kopjákat, izgalmas, hogy hagyományt és a rideg blokképítészet elemeit hogyan ötvözi, játékosan, már-már pejoratívan fejezve ki mondanivalóját. Mondjuk, őt nem tanítottam, mert sokféle szak és osztály van nálunk, de kollégám, és nagyon jól ismerem. Továbbá olyan itteni származású képzőművészeket is ismerek, akik nyugatabbra mentek. Manapság nincsenek korlátok sem politikai, sem kulturális értelemben, és ez szerintem egy nagyon jó tendencia.

– A kortárs művészet egyre több, kisebb ágakon terjed, lassan szinte lehetetlen tendenciák elemzésébe bocsátkozni. Saját irányelveit hogyan határozná meg?

– A szerteágazást én úgy szoktam kifejezni, hogy polarizálódott a művészet. Rengeteg törekvés él párhuzamosan egymás mellett, de ez egyáltalán nem baj. Nem léteznek többé a nagy korszakok, mint a régi történelmi korokban, habár azokat is inkább eurocentrikus törekvéseknek lehetne nevezni, hiszen akkoriban a Távol-Keleten például másféle tendenciák zajlottak, mint Európában. Most annyira tág a világ, hogy kétféle polarizálódás is működik egyszerre, a sokféle kultúra találkozása, egymásra hatása is érezhető, de másfelől egy kultúrán belül is vannak, akik teljesen a hagyomány megőrzésére törekszenek, és persze velük szembeállíthatók az újítók. Én hagyománypárti vagyok, ugyanakkor azt gondolom, hogy a hagyományőrzés csak az újítással együtt valósulhat meg igazán. Dinamikusan, kreatívan újra kell értelmezni a tradíciót, mert ha csak a pusztán a hagyományőrzést tartjuk szem előtt, akkor az nem produkció, hanem reprodukció. Meg kell fogalmazni a saját mondanivalót, de óvatosnak kell tenni, mindig figyelni arra, hogy az egyéni és a közösségi közlés ne kerüljön ellentmondásba.

Különben a folklór is igazolja, hogy a hagyomány megújulhat, például a kalocsai hímzés magyar misszionáriusok révén terjedt el Mexikóban a 19 században, indián asszonyok megtanulták és beépítették az ottani népművészetbe. És fordítva, manapság hungarikumnak számít a kalocsai paprika, és tudjuk, hogy a növény őshazája Amerika.

Nálam nem lehet elmondani, hogy direkt módon közöm lenne a hagyományokhoz, de a bőrplasztikáimat például lószerszámokból alkottam. Először a saját falumból gyűjtöttem ezeket, gyerekkoromban én is vezettem lovat szántáskor, néha rá is lépett a meztelen lábamra, él ma is bennem élénken ez az emlék. Csakhogy az igásló tartása Magyarországon kezdett kimenni a divatból, így kénytelen voltam az utóbbi időben Erdélyből is beszerezni ezeket. Szerintem nem várhatjuk el mégsem, hogy ma is lovas szekerek sétáljanak, és nincs is a hagyomány teljes körű felújításának értelme, hisz maga a folklór, a hagyomány is, ahogy már felvázoltam, állandóan változik. A nosztalgiázás sokszor veszélyes, mert érzelmileg ideig-óráig azonosulni lehet a „régi” világgal, de hosszabb távon a hagyomány gátat is jelenthet, mert ha valaki teljes mértékben megpróbál megőrizni valamit, akkor az idők változásának mond ellent. Bartók Béla gyűjtötte a népdalokat, ugyanakkor a szerzeményeibe, újszerűen, de szervesen építette be ezeket. Ő talán a legjobb példa arra, hogy miként kell kreatívan, a kor tendenciáit is felhasználva megőrizni a hagyományt.

– Alkotásait nézve, úgy érzem, hogy a tudatalatti is nagy szerepet kap.

– Én úgy szoktam inkább elkülöníteni, hogy tudatos és tudattalan. Bőrszobraimmal például az indulatok elfojtását próbálom érzékeltetni. Az ember ösztönlény, de a társadalom betöri, ezek az elfojtások pedig mutációkat eredményeznek. Az állat idomítására használt eszközök segítségével nagyon is kézenfekvő ezt a megzabolázást érzékeltetni.

Nem tetszetősek a munkáim, inkább az expresszivitásra törekszem, a szorongások, vívódások megjelenítésére. Nem a nyugalmat, hanem a kontrasztokat, az ütközéseket érzékeltetem, emelem ki.

Ugyanakkor hagyományként és többé-kevésbé tudattalanként értelmezem az ősérzéseket is. Szerintem mindenki tudatában léteznek, azok az archaikus formák vagy képek, amikor a természeti lények még szimbiózisban éltek. Különben, nem is olyan régen még természetes volt, hogy az állatokat szabadon legeltetik, és nem leendő termékként kezelik őket, mindenféle táppal felhizlalva a húsfeldolgozó iparnak. Azok a munkák, melyeken kifejezetten állatok szerepelnek, írországi élmények, mert az írországi és az itteni zöld között azonosságot fedeztem fel. Talán azért, mert itt sok a harmat, és mindig kap nedvességet a fű, ott meg gyakoriak az esőzések.

Az állatok spontán, szabad összekapaszkodása után az emberek vagy emberállatok közti összekapaszkodások láthatók. Az emberi kapcsolatok dinamikáját akarom érzékeltetni, az agressziót és az erotikát, az egymás elleni, vagy éppen az egymásért való küzdelmet. Nem kívánok azonban további tartalmi elemzésekbe bocsátkozni, mert minden munkámnak tág az asszociatív köre, és szeretném, ha mindenki a saját olvasata szerint értelmezné ezeket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon

Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon
Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon
2025. július 10., csütörtök

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon

2025. július 08., kedd

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.

Ezer székely leány és még annál több
Ezer székely leány és még annál több
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

2025. július 05., szombat

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda

Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.

András Mihályt tüntette ki Pro Urbe díjjal Csíkszereda
2025. július 05., szombat

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon

Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.

Jól halad a tanuszoda építése Csíkszentkirályon
2025. július 05., szombat

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók

Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.

Összegyűlt már az „ezer székely leány” – fotók
2025. július 05., szombat

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban

Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.

Az első Ezer Székely Leány Napja a korabeli sajtóban
2025. július 04., péntek

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában

Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.

Útlezárásokra lehet számítani szombaton Csíkszeredában
2025. július 04., péntek

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek

Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.

Nincs pályázati lehetőség, használatlanul állnak a volt kerámiagyártó műhelyek
2025. július 03., csütörtök

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel

Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.

Bach ünnepe Csíkszeredában: jön a Régizene Fesztivál 17 koncerttel, 250 fellépővel