A Repülj madár, repülj. Menaságra repülj... című népdal, talán az a népdal, mely híressé tette manapság Csíkmenaságot Erdélyben és az anyaországban egyaránt. Különben a Sebestyén Márta és a Muzsikás Együttes által is előadott népdal egy 1955-ben megjelent daloskönyv címét is képezi. Nem véletlenül, hiszen Imets Dénes gyűjteményéből az illető könyvecskébe nem kevesebb, mint 95 csíkmenasági népdal és népballada került.
2011. június 30., 20:102011. június 30., 20:10
Csíkmenaság dalosai
A Szerelmes népdalok Csíkmenaságról és környékéről című hangcédé kiadásához azonban az is szükséges, hogy élőben őrizzék a hagyományt. A Csíkmenasági Hagyományőrző Csoport már több mint tíz éve tevékenykedik aktívan, testvértelepüléseken lépnek fel, de műsort (egy fonójelenetet) is állítottak össze a néprajzi gyűjtemény megnyitójára, a világháborús elesettek tiszteletére emelt szobor avatóján pedig katonakísérőkből készítettek előadást – tájékoztatta lapunkat Károly Veronika, a csoport vezetője. Gyűlt, gyűlt a dalkincs, ezért úgy döntöttek, hogy nagyobb közönséggel is megosztják ezeket a közösségi értékeket.
„Megalapítottuk a Repülj Madár Egyesületet, hisz csak szervezetként lehet kiadási, forgalmazási jogot szerezni, de a fő biztatást, valamint a lehetőséget és az anyagi támogatást a falunkból származó Fischer Erzsébet (szül. Adorján) nyújtotta. Ő is menasági születésű, az ő szorgalmazására készült a cédé, mivel nyomdájuk, stúdiójuk van. Árkoson a Szentkereszty-kastélyban vetettük fel az anyagot, az 1000 cédé kiadását a cégük, vagyis a DTP Stúdió vállalta fel nagyrészt önköltségben. Az volt a cél, hogy szerelmes népdalokat adjunk ki, mivel ezek a legnépszerűbbek, és ha lehet, menaságiak legyenek, persze a környékéről szó is megjelenik a címben, mivel igaz, hogy legtöbb népdalban elhangzik Menaság neve, de valójában ezek variánsok, éneklik például Madarason is, és ott a saját településük nevét helyezik be, és szintén a magukénak tartják.”
Károly Veronika átkutatta a régebbi kottákat, népdalgyűjteményeket, mint a Jagamas János gyűjtését, továbbá az egykor Csíkmenaságon tanító, jelenleg Csíksomlyón élő Molnár Jánostól is kölcsönzött daloskönyveket. „Harminc népdalt választottam ki, ezeket próbákon gyakorolgattuk, énekeltük, és végül is azok kerültek hangfelvételre, melyeket úgy éreztem, hogy kedvelik, persze azokat többet próbáltuk. Legtöbb népdalt már előzőleg ismerték. Nem akartunk kizárólag menasági dalokat kiadni, ezért a környékbeli népdalokból is betettünk néhányat. Érdekes, hogy ezekre is nagyon hamar rá tudtak hangolódni, holott nem ismerték őket. Például a Repülj, madár, repülj, zöld erdőn keresztül egy kibédi népdal, első hallásra megszerették, és nagyon hamar meg is tanulták. Próbáltam becsempészni régi stílusú népdalokat is, de mivel azok inkább lakodalmasba hajlók, egy következő cédén adjuk ki.”
Mint mondta, azt észlelte, hogy jelenleg az emberek inkább az új stílusú népdalokat kedvelik, mert ropogósabbak, hangzatosabbak. „A régi típusú népdalokból volt, amelyik könnyen ment, más meg nehezebben. Azonban többszöri éneklés után kezdték az értéküket becsülni, ki is fejtették, hogy énekeljük fel erre a cédére, de szeretném, ha jobban hozzászokna a fülük, mert ezeket csak nagyon tisztán érdemes előadni. Mindenesetre örültem, hogy végre kezdték felbecsülni a régi típusú népdalok valós értékét, hamar eltanulták a brácsásunktól, hogy igazából ezek a »24 karátos« remekművek.”
Igényes kivitelezésű a hangcédé borítója, melyen az egyesületnek megjelenik a bútorfestészeti motívumból vett madár logója
Nagyon pozitívak a tapasztalatok, a csoportvezető tanítónő eleinte arra gondolt, hogy kevesebben vesznek részt a próbákon, de kellemes meglepetést okozott, hogy aki egyszer is a hagyományőrző csoportban megfordult, egyből jelentkezett. Olyanok is voltak, akik úgy gondolták, ha nem egyébért, de a népdaltanulásért is megéri a próbákon részt venni. Megmozgatták a népdalok a közösséget.
„Mit jelent a népdal? Azt az egyetlen művészetet, amelyet az emberek sokasága közösen teremtett meg, a közösségi művészetet. Ez a művészet hozott össze minket, hogy élővé varázsoljuk az ősi dallamokat. Fontosnak tartjuk, hogy minél hitelesebben megőrizzünk és átadjunk mindent, ami szép és jó a népzenében. Mert a népdal szép, a mi belső húrjainkat pendíti meg. A népdalra mindig szükségünk lesz, mint a falat kenyérre, hisz őseink nemcsak éltek vele, hanem meg is becsülték. Fel kell mutatnunk kincseinket, mint az égő lámpásokat. Mi, Csíkmenaságon élők itthon érezzük magunkat, nem kívánunk elszakadni múltunktól, hanem vállaljuk és hűen őrizzük örökségünket” – emelte ki Károly Veronika a cédés könyvecske előszavában, hiszen a népdalok nyomtatásban is megjelentek, hogy könnyebben elsajátíthassák azok, akik hallgatják.
A szerelmes népdalok mellett két balladát is tartalmaz a cédé, a Fehér László lovat lopott népballadát, valamint a Csomortánba nem jó menni tréfás balladát. Az utóbbi azért érdekes, mert egy teljesen új keletű történetet zenésítettek meg. Károly Veronika unokanővére, Károly Anna gyűjtötte Dánél Margit nénitől 1978-ban, az adatközlő pedig a lánya volt a dal szerzőjének, és részleteket tudott elárulni, arról is, hogy miként született ez a zenés költemény az 1900-as évek elején.
Megrendelhető: 0740-174766-os, illetve a 0266-346651-es telefonszámokon
Visszajár a medve a csíksomlyói Kissomlyó utcába, péntek este újra Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a lakosságot a vadállat jelenlétére.
Új orvosi eszközzel és bútorzattal bővült a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház: 36 kiságyat és egy hallásszűrésre, illetve diagnosztizálásra alkalmas készüléket kaptak a Vodafone Alapítvány pályázatán.
Két csíkszeredai tanintézet udvaráról tűnt el egy nap alatt két gyermekbicikli, a biciklilopások ügyében a csíkszeredai városi rendőrség is nyomozást indított.
Kétszer is riasztotta a hatóságokat medve miatt egy szécsenyi lakos keddre virradóan, mivel a vadállat – hiába hajtották el – pár óra eltéréssel ismét visszatért az udvarára. Csíkszereda környékén tucatjával tartózkodnak medvék.
Hamarosan a Mihai Eminescu utcai Márton Áron Kulturális Központ épületébe költözik a csíkszeredai városháza több szakosztálya a városháza felújítási munkálatainak idejére. A bérlés feltételeiről hétfői rendkívüli ülésen döntött a tanácsosi testület.
Fametszésre készülnek Csíkszeredában a Szabadság téren kedden, arra kérik az autósokat, ne parkoljanak a helyszínen a munkálatok ideje alatt – olvasható a Csíkszeredai Helyi Rendőrség közleményében.
Boldogok vagyunk – foglalta össze érzéseit hétfőn az államfőválasztás eredménye után Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere. A városban rekordszámú, több mint 20 ezer választó szavazott, többségük elutasítva a szélsőségességet.
Nagy a mozgás a csíkszeredai választókörzeteknél, sor azonban a déli órákig nem alakult ki. Sokan a magyar kisebbség érdekeit vették figyelembe a döntésnél.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
szóljon hozzá!