A Kulturális örökség napjai a Csíki-medencében című rendezvénysorozat keretében péntek délután Bíró Sarolta művészettörténész vezetésével a csíkszeredai Petőfi utca főbb épületeit, nevezetességeit ismerhették meg az érdeklődők.
2011. szeptember 17., 08:472011. szeptember 17., 08:47
2011. szeptember 18., 11:342011. szeptember 18., 11:34
A tavalyi évben tapasztalt érdeklődés arra sarkallta az Eurokultúra Egyesületet, hogy a Kulturális Örökség Napja alkalmából idén is megszervezzék a művészettörténeti sétát a csíkszeredai Petőfi utcában. Pénteken 17 órától a Petőfi Sándor Általános Iskolától, az egykori Csíkmegyei Polgári Leányiskolától indulva a református imaházat, a hajdani Vígadót, majd a Bocskor-házat és a Berényi-házat vette szemügyre a harmincfős társaság.
Bíró Sarolta művészettörténész volt a séta vezetője
„A Petőfi utca az egyetlen olyan utca Csíkszeredában, amely megőrizte a város 20. század eleji arculatát” – mondta Bíró Sarolta művészettörténész, aki államvizsga-dolgozatát a sétálóutcáról írta. A mai Petőfi utca majdnem teljes egészében Martonfalvához és Zsögödhöz tartozott. A vármegyeháza megépülése után kezdett csak a városhoz tartozni. Ekkor épült a leányiskola (a mai Petőfi-iskola), a tiszti kaszinó (református imaház), az úri kaszinó, a későbbi takarékpénztár.
„Az utca egyik legrégebbi épülete a református papilak, ami eredetileg tiszti kaszinónak épült. Az alsó szintje őrzi a körülbelül százötven éves arculatot, a kis ablakok és a boltíves kapu megőrződött.” A művészettörténész elmondása szerint az utca többi épülete századfordulós. Az egykori Vigadó épülete előtt felhívta a figyelmet az 1904-es évszámra, amit stílusosan „elrejtettek” az épület díszítése között. A sétálóutcán haladva többek között a Bocskor-házat (1902), a Berényi-féle házat, az egykori úri kaszinó épületét tekintették meg.
A patakmederben találták meg egy férfi holttestét a Csíkszentgyörgy községhez tartozó Menaságújfaluban szerdán este, a halálának körülményeit még vizsgálják.
Alapos külső és belső átalakuláson esik át a Csíki Játékszínnek és a Hargita Székely Néptáncszínháznak otthont adó épület. A szerdai építőtelep-bejáráson kiderült: restaurált művészeti értékek is várják majd a közönséget a nyári átadás után.
Jogerőssé vált az a bírósági végzés, amely hatályon kívül helyezte a tusnádfürdői önkormányzat azon határozatát, amellyel a város kisajátította a Csukás-tó területét. A városvezetés eleget tesz ennek, de a kisajátítás újraindítására készül.
Nem lehet kizárni, hogy megváltozhat a csíkszeredai Octavian Goga sétány, de akár a főgimnázium neve is, mert törvény tiltja, hogy a fasiszta propagandával kapcsolatba hozható személyekről köztereket, intézményeket nevezzenek el.
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
A tavalyi megszorítások után idén is csak mértékkel biztosítják a finanszírozást a csíkszentkirályi tanuszoda folyamatban levő építésére, így várhatóan lassú lesz az előrehaladás. Ha minden jól megy, legalább félig elkészülhet a beruházás.
Az átlagosnál is jobban megviselte a Csíkszereda peremterületein levő makadámutakat a szigorúbb téli időjárás. Az ideiglenes sürgősségi beavatkozáshoz keresik a megoldást, de nagyobb javítás csak a több hónap múlva lehetséges.
A medvék által oly gyakran látogatott Tusnádfürdőn állították fel a turistalátványosságnak szánt, négy méter magas medveszobrot. Az impozáns fémalkotást szerdán avatták fel.
Jelenleg nem lehet módosítani az adók mértékén – tudomásul vette a csíkszeredai képviselő-testület keddi azonnali ülésén a pénzügyminisztérium hivatalos levelét.
Baleset történt Szentegyháza és Csíkszereda között kedden délelőtt, egy ember megsérült.
szóljon hozzá!