
Fotó: Iochom Zsolt
Zsigmond Mártonnak a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatban megjelent művészalbumát mutatták be szerdán este a Hargita Megyei Kulturális Központban, a Magyar Kultúra Napja apropóján.
2011. január 19., 19:362011. január 19., 19:36
2011. január 20., 11:062011. január 20., 11:06
Sarány István újságíró ismertette a Zsigmond Mártonról szóló művészalbumot
„Zsigmond Márton azon kevés jelenkori képzőművész körében tudható, aki a monumentális művészetnek szentelte ideje és tehetsége java részét. Bár a műfaj több évezredes hagyományra tekint vissza, az utóbbi néhány évszázad, évtized, nem kedvezett népszerűségének, különösen mifelénk. Ilyen körülmények között igen nehéz dolga akadhatott annak a művésznek, aki megalkuvást nem tűrően igyekezett véghezvinni, formába önteni elképzeléseit, a monumentalitás megvalósíthatóságának mostoha feltételei között próbálta kifejezésre juttatni nemcsak a saját, hanem egész népének kisebbségi sorsából, a diktatórikus rendszerek megtapasztalásából fakadó szabadságvágyát – mindezt ráadásul úgy, hogy lehetőleg ne járjon fejvesztéssel” – emeli ki a kötetet szerkesztő Túros Eszter művészettörténész.
A művészalbumot ismertető Sarány István, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztő-helyettese, újságíró az alkotó édesanyjának szavait idézte: „Fiam, Erdélyből ki ne!” Az anyai intelem nem maradt foganat nélkül, a Bukarestben tanárkodó Zsigmond Márton hazatért – emelte ki a méltató. Nem is tehetett másként, hiszen – amint életrajzából kiderül – két beteg testvére lévén, ő volt a család egyetlen reménysége. „Mint ahogy mindvégig számítottak rá marosvásárhelyi kisdiákként, kolozsvári főiskolai hallgatóként és a bukaresti művészeti akadémia növendékeként. Ezt a kitartást, ragaszkodást ecseteli a művészről készült monográfiájában Túros Eszter művészettörténész” – húzta alá Sarány István.
A művész mély elfogultsággal, tisztelettel – és művészetével – adózik a szülőföldnek, még akkor is „megalkuvást nem tűrően öntötte formába elképzeléseit, hivatástudattal, küldetéstudattal teljesítve önként vállalt feladatát, ha a monumentális művészet gyakran a politikának, politikai propagandának alárendelt kifejezési mód”. Túros Eszter nyomán Sarány azt is kiemelte, hogy: „Zsigmond Márton művészetében nem tűr megalkuvást, ezért élesen elkülöníti művészi munkáját és a megélhetését biztosító tanári tevékenységét. De mindkét hivatását teljes odaadással végzi, nem ismerve kompromisszumokat. Tanárként pedig nem csupán tanít, hanem nevel is.”
Zsigmond Márton művészet-népszerűsítőként is gazdag tevékenységet fejtett ki. „Lapokban, folyóiratokban közölt műelemzéseket és kiállítás-kritikákat, szülőfalujában képtárat hozott létre, művésztársaival pedig vándorkiállítást vitt a Székelyföld falvaiba.”
A művészettörténész nyomán Sarány István elemezte Zsigmond Márton más műfajokban való otthonosságát, jártasságát is. „Krokizik, akt-tanulmányokat készít, tájképet fest, játékokat készít – mesterien bánva az olajjal, a vízfestékkel, a rajzceruzával, -tollal, és nem idegen tőle a zománcművesség vagy a linóleummetszetek készítése sem. Művészete nem öncélú, mint maga az alkotó vallja: »Indokolatlanul egyetlen vonalat sem érdemes meghúzni.« Művészetének jellemzője, mozgatórugója a mérhetetlen szabadság és a szigorú önfegyelem. Mint életrajzírója megjegyzi, nem érdekli a mennyiség, s jó barátságban lévén az idővel, addig készít egy munkát, míg megfelelőnek nem érzi azt.”
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.
Átmeneti vagy időszakos vízellátási szünetre kell számítani Csíkszeredában több utcában is kedden, javítási munkálatok miatt.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
szóljon hozzá!