Miért nem olvas örömmel irodalmi műveket a mai ifjú generáció, hova veszett az olvasás által közvetített kommunikáció társadalmi szerepe, mihez vezetnek az egységes gondolkodást kiváltó tömegkommunikációs közlések? A felvetésekre mindenki számára érthető magyarázatot nyújtott Éltető József az Alfaluban tartott rendhagyó irodalmi találkozón.
2011. november 01., 12:292011. november 01., 12:29
2011. november 01., 15:552011. november 01., 15:55
Farkas Wellman Endre, az Antropocentrum Egyesület vezetője házigazdaként mutatta be
az irodalmi találkozó hétfői meghívottját, Éltető Józsefet
Jó ideje kétoldalú válságban van az irodalom, a művészet: egyrészt, mert az alkotó bizonytalan, nem tudja, kihez szól művével, másrészt a befogadó közönségnek a művészet fogadásával szembeni egyre lankadó várakozása miatt – ezzel a felvetéssel indította előadását Éltető József költő, író, műfordító, dramaturg a hétfői Élő irodalom elnevezésű irodalmi találkozón, a gyergyóalfalvi művelődési házban. A főként diákokból álló nagyszámú hallgatóság hamar rájöhetett, a Magyarországról Alfaluba érkezett előadó nem korholni, számon kérni akar; közvetlen és mindenki számára érthető előadásmódjával ésszerű magyarázatot adott arra, miért merítik tudásukat a mai gyerekek a tévéből, internetről, és miért nem az irodalmi művekből. Ugyanakkor arról is képet kaphattak, hogy hová vezet a tömegkommunikációs közlések gondolkodás nélküli befogadása.
Az Antropocentrum Egyesület, a Sövér Elek Iskolaközpont és a Petőfi Sándor Művelődési Ház
hétfői közös rendezvénye az Élő irodalom elnevezésű irodalmi találkozó keretében zajlott
Bár Éltető a hallgatóságtól várt választ arra a kérdésre, hogy miért veszítette manapság varázsát az olvasás, miért vált szinte fogcsikorgatva végzett kötelező tevékenységgé, felelet hiányában ő maga fejtette ki a témát. „Az a kommunikációs lehetőség, ami kezünkben, zsebünkben van, álmában sem jelent meg az előző generációnak. És mégis: valami elveszett” – utalt a jelenleg használatos tévé, internet és okos telefonok által szerezhető tudásmennyiségre, kifejtve a képek által közvetített információk befogadására való nagyobb hajlandóságot.
Mint azt mondta, az ember – felépítéséből kifolyólag – maradéktalanul hisz abban, amit szemmel érzékel; a „Hiszem, ha látom!” szólás is ennek igazolása. Ezzel együtt tehát, az olvasással szerzett információhoz képest sokkal hihetőbbek azok a képi információk, melyeket a tömegkommunikációs eszközök közvetítenek – vonta le a következtetést.
„Ha hallunk, ha szavakkal kapunk valamit, általában kritikai vizsgálatnak vetjük alá. Ezzel szemben a képeken keresztül kapott információk kikerülnek a kritikai értékelésünk alól” – folytatta a gondolatmenetet Éltető. Ennek igazolásaképpen a hallott vagy olvasott mesék hőseit állította szembe a rajzfilmek szereplőivel. „A hallott, az olvasott meséből a gyermek saját magának építi fel a szereplő képét. A Spongya Bobot, Tom és Jerryt, Micimackót vagy bármely rajzfilmet nézve, egyazon kép jelenik meg minden fejben. Uniformizálódunk, és alávetjük magunkat valaki más fantáziájának. A baj azzal van, hogy mire felnövünk, elsorvad bennünk a kritikai érzék és mások áldozataivá válunk” – csupaszította le a valóságot az előadó, kitérve a reklámok által keltett hatásokra is.
Hogy ezek után fognak-e olvasni az alfalvi fiatalok, nem tudni. Annyi viszont biztos, hogy néhány gyerek autogramkéréssel nyilvánította ki tetszését az előadás iránt
„Ha hazafelé menet azt mondjátok egymásnak: ez a pasas jó sok hülyeséget beszélt – én győztem, hisz ez azt jelenti, hogy működik a kritikai érzéketek” – zárta humorosan a gondolatsort Éltető József, arra biztatva a fiatalokat, a képi közlés igénybevétele helyett igyekezzenek saját megfogalmazások által szert tenni az információkra, az irányíthatóság elkerülése végett pedig olvasással fejleszteni a kritikai érzéket.
A találkozó végén Éltető József költeményeiből olvasott fel a hallgatóságnak.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
szóljon hozzá!