
A Felsősófalva szívét képező templom és a Szorostető között – mintegy a hajdani sóutat őrizve – magasodik a legendáktól övezett domb – leghíresebb helye a falunak. Évszázadok óta legendák sokasága veszi körül, melyeket a minden korszakbeli történések tovább gyarapítanak. Kodáros korábbi és legújabb „kincséről”, a rováskő-leletről Szász Tibor András református lelkészt, rováskutatót kérdeztük.
2010. április 30., 14:382010. április 30., 14:38
Rováskő-lelet
Efölött, a lapos tetőhöz közel, ahol két hajdani szántott teraszos földcsík találkozik, mintegy elválasztó kőként, áll a földbe süppedve az általunk talált rováskő. Az arasznyinál alig hosszabb-szélesebb felületen jól kivehető, mélyített vésetű jelek vannak: Balról jobbra olvasva a székely rovásábécé R, SZ, S betűi. Először – természetesen, a helyes irányban - jobbról balra próbáltam elolvasni. Ebben az irányban, az S, SZ, R felállás sem értelmetlen. Tudni kell, hogy régi, vésett faragott szövegekben nem mindig írták ki a magánhangzókat, különösen, ha a szó értelme egyértelműen kiolvasható, természetszerűen kikövetkeztethető volt. A feloldás tehát első olvasatnál RÉSZES, de visszafelé olvasva, magánhangzóval pótolva a SÓSZER szót kapjuk. Ez utóbbi bár nem ismert, mint élő helynév, a közvetlen környezetben szóösszetételekben nagyon gyakran szerepel: Alsó-Szer, Felső-Szer, Szertő-tető.
Feldereng az egységes kép
A talált kő különleges értékét az adja, hogy egyértelműen olvasható, értelmezhető, és az esetleges jelentések funkcionálisak, azaz valamilyen „közhasznú” feladatot látnak: jelöli egy föld birtokviszonyát vagy másik esetben egy határ rész szélét. Bár ilyen kisméretű kő esetén az esetleges csákány vagy ekenyomok véletlenszerű összeállása „írássá” kevéssé valószínű, mégis teljes bizonyosságot csak a lelet alapos bevizsgálása után nyerhetünk. Egy- és két magányos rovásjel önmagában nem bizonyít semmit, de a már ismert kövekkel, és az utóbbi években a szűk környezetben fellelt darabokkal együtt egységes kép kezd körvonalazódni. Nem egyházi-kollégiumi vonalon öröklődött írásbeliségből származik, és ez nagyon fontos – vallja Szász Tibor András rováskutató. – Ugyanakkor megerősíti: az eddig ismert és az újabb leletek összképe alapján a békástanyai határkő és a felsősófalvi templomkapu illesztőjegyei már nem tekinthetőek szórványos, véletlenszerű előfordulásoknak. Felerősíti a régebbről ismert firtosi és becseki kövek üzenetértékét is.
Udvarhelyszéki eleink jóval a rovásírás állítólagos betiltása után, ismerték és használták a hagyományos székely-magyar jegyeinket munkájukban, mindennapjaikban.
Kérdőív segítségével mérik fel a székelyudvarhelyiek és a környező települések lakóinak utazási szokásait, igényeit és elvárásait.
Veszélybe került a síszezon a Madarasi-Hargitán, mert továbbra sem született megállapodás a sípályák üzemeltetéséről. A felek másodszor tárgyaltak Székelyudvarhelyen, és ha egy héten belül nem jutnak egyezségre, bejelenthetik, hogy elmarad a szezon.
Eddig csak korabeli dokumentumokból ismert épület pontos helyét sikerült meghatározni egy székelyudvarhelyi régészeti feltárásnak köszönhetően: a jezsuiták egykori iskolájának falai kerültek elő egy útjavítás során Székelyudvarhelyen.
Útburkolat-javítási munkálatok kezdődnek csütörtökön Székelyudvarhelyen, a Függetlenség sugárúton. A városháza jelzi, hogy a munkálatok idején forgalomkorlátozások várhatók az értintett útszakaszon.
Az elbocsátott hatvan parajdi bányász kap ugyan végkielégítést, de a jelenlegi gazdasági helyzetben nehezen találhatnak új munkát. Egy részük a közeli kőbányában, az autópálya-építésen, a környező városokban vagy külföldön kereshet lehetőséget.
Szabadtéri kiállítással tisztelegnek Márton Áron püspök emléke előtt Székelyudvarhelyen. A tárlatot kedden délután nyitják meg a Márton Áron téren, az ünnepség részeként pedig egy zenés-verses előadással is felidézik a püspök életútját.
Haladnak az útfelújítással a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor utcában, miután a föld alatt szinte minden vezetéket ki kellett cserélni. A cél az, hogy december közepén, az ünnepek előtt már újra lehessen közlekedni az érintett szakaszon.
Közeledtek az álláspontok az új hulladékgazdálkodási rendszer ügyében Székelyudvarhelyen: a korábban tiltakozó tizenöt lakószövetség petíciója után módosultak a szerződéskötés feltételei, így jövő héten aláírhatják az új megállapodást.
Nem tudni, hogy mely állami szervhez tartoznak a parajdi Sószorosban lévő területek, így nem kezdődhetett el a Korond-patak elterelését szolgáló lebetonozott meder kiépítése. Közben lehetséges helyszínt azonosítottak egy új sóbánya létesítéséhez.
Az Erdélyi Helikon megalakulásának századik évfordulója alkalmából nyílik kiállítás pénteken a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban.