Vándorló népmese

A magyarországi Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár 2009-ben indította útjára a Meseszer nevű játékot, amely során három alapszabályt kell betartaniuk a résztvevőknek: 1. a mesemondást tovább kell adni más településnek (iskolának, osztálynak, közösségnek), 2. magyar népmesét kell mondani, 3. a hagyományos magyar népmesemondás rendje szerint, azaz „fejből” kell mesélni, nem pedig betanult szöveget felolvasni. A játék kezdeményezésekor Sepsiszentgyörgy és a Heves megyei Feldebrő kapta meg a továbbadás feladatát. Az idő folyamán a magyar népmesemondás Gyergyószentmiklósra is elérkezett, ahonnan Brassó megyébe vándorolt.

A Kós Károly iskola diákjai néhány hónappal ezelőtt a magyar népmesemondás hagyományát a remetei Balás Jenő Általános Iskolától vették át. A Kós Károly általános iskola pedagógusai úgy gondolták, az Iskola másként hét keretében ilyen típusú rendezvénynek is helye van, hisz azon kívül, hogy kimozdulnak az iskolából a gyerekek, hasznos lehet számukra, ha más iskola diákjaival veszik fel a kapcsolatot. Ezért hívták meg a Brassó megyei keresztvári iskola tíz diákját, akik tanítónőjük kíséretében érkeztek a városba.

Szerdán a Kós Károly Általános Iskola 24 diákja vette ki a részét a mesemondásból, amit a vendég iskola gyerekei a Furulyás Palkó című színdarab előadásával háláltak meg. A rendezvény végén a keresztvári iskola tanítónője vette át az oklevelet, amellyel hivatalosan is átruházódott a magyar népmesék mondása a keresztváriakra. Ők ígéretet tettek, hogy Brassó megyében is terjeszteni fogják a magyar népmeséket népszerűsítő társasjátékot, majd a játéknak megfelelően, a gyerekek közös „három liba gége, itt a mese vége” felkiáltása jelezte a rendezvény végét.

Fiegel Kinga, a Kós Károly Általános Iskola tanítónője szerint, nem csak itt a magyarlakta vidéken fontos a magyar népmesemondás, hanem a szórvány településeken is, ahol a magyar nyelv megtartása nagyobb gondot jelent a tanítók számára. A Meseszer játék ösztönzően hathat a Brassó megyéből érkezett gyerekek számára, hogy magyar meséket olvassanak, mondjanak. Megjegyezte: a mesemondás célja többek közt az is, hogy kapcsolatot alakítsanak ki más gyerekekkel, más településekkel. A mesemondás közösségi tevékenység, ezért erősödhet a gyerekek együvé tartozás tudata is.