Terhesgondozás – nem pénz kérdése

Terhesgondozás – nem pénz kérdése

Noha néhány évvel ezelőtt számos olyan eset előfordult a vidéki kismamák körében, hogy többen a várandóságuk ideje alatt csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem voltak orvosi vizsgálaton, az utóbbi években – bár előfordul – egyre kevesebb ilyennel találkoznak a házi- és szakorvosok.

Péter Beáta

2017. január 04., 11:352017. január 04., 11:35

2017. január 04., 13:132017. január 04., 13:13

A csíkszéki vidéki háziorvosokat megkérdezve, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vidéki kismamák is a várandóságuk ideje alatti vizsgálatok elvégzésére. A háziorvosi rendelőbe rendszeresen járnak vizsgálatra, és legtöbben a szakorvost is felkeresik. Antal Erzsébet, csíkszentdomokosi háziorvos elmondta, a községbeli kismamák rendszeresen járnak ellenőrzésre mind a háziorvoshoz, mind a szakorvoshoz, esetleg a roma közösségekben fordulnak elő olyan esetek, hogy nem látja orvos a kismamát a várandóság alatt, csak amikor beindul a szülés fordulnak egészségügyi szakemberhez.

„Az utóbbi két évben nem fordult elő nálunk ilyen eset, hogy ne látta volna orvos a kismamát szülés előtt. Ide biztos, hogy eljönnek, és még a szakorvost is felkeresik. Ez a jó kapcsolat már régen megvan, és úgy látszik, ezen a téren ők is figyelnek”– ezt már Vitos Erika szépvízi háziorvos osztotta meg velünk.

Nem gyakori, de van olyan kismama is, aki a várandósága ötödik-hatodik hónapjában keresi fel először a családorvost – számolt be tapasztalatairól Tompos Zoltán csíkrákosi háziorvos. „A legtöbbjük eljár, a háziorvoshoz és a szakorvoshoz is. Van, aki azért jön, hogy a terhesség alatti szükséges két vizsgálatra küldőpapírt kérjen, mert ha nincs biztosítása, azáltal, hogy a háziorvostól megkapja az igazolást, hogy terhes kismama, bekerülhet a rendszerbe mint biztosított. És szerencsére ezt sokan ki is használják. Nőgyógyászati magánrendelőben a vizsgálat pénzbe kerül, és vannak kismamák, akik nem tudják kifizetni a vizsgálatért kért összeget. Ezért a kórházi, ingyenes rendelésekre általában elmennek a terhesség elején, és még egyszer szülés előtt egy hónappal.”

Hompoth György, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szülész-nőgyógyász szakorvosa rámutatott, nem az a meghatározó, hogy egy várandós kismama vidéki vagy városi környezetben él, hanem inkább a szociálisan hátrányos helyzetűek nem járnak el vizsgálatra, terhesgondozásra, de még a háziorvoshoz sem. „Sok olyan van, aki elmegy a családorvoshoz, de szakorvoshoz már nem, ilyenekkel manapság is találkozunk. Vidéki kismamák esetében gyakoribb talán, de inkább a hátrányos szociális helyzet hordozza. Pedig a szakorvosi vizsgálathoz is minden várandós hozzáférhet, hisz a terhesgondozás minden kismamának ingyenes.” Elmondta, akármilyen hátrányos a szociális helyzet, a vizsgálatok nagy részét – az ultrahangvizsgálatot, a rizikófaktor-felmérést – el lehet végezni a kórház járóbeteg-rendelőjében. Az első lépés, hogy a várandós elmegy a háziorvoshoz, ő szakorvoshoz küldi, és miután a terhesség igazolva van, elkezdődik a terhesgondozási folyamat.

„A kórház járóbeteg-rendelőjében az összes vizsgálat ingyenes, és bárki, aki küldőpapírral érkezik, jelentkezhet függetlenül attól, hogy van-e egészségügyi biztosítása vagy sem, mert ezek a vizsgálatok az alapcsomagban benne vannak. Általában laborvizsgálatokat kell végezni, amit a családorvos szokott javasolni, ezek az egészségi állapot felmérésére szolgálnak, fontosak az ultrahangvizsgálatok a tizenkettedik és a tizennyolcadik hétben. De utána is, a baba fejlődése szempontjából lényeges vizsgálatokat el szoktuk végezni. Havonta, kéthavonta egy-egy ultrahangvizsgálat is szükséges” – sorolta.

Úgy véli, hogy a sokféle fórum, klub, egyesület mindenképp hasznos lehet, mert a várandósok és édesanyák megbeszélik a tapasztalataikat, viszont kevésbé tudnak segíteni, illetve befolyásolni azokat a kismamákat, akik nem járnak vizsgálatokra, mert ők ezeken az összejöveteleken, csoportokban sem vesznek részt. A média segíthet felhívni a figyelmet a vizsgálatok fontosságára, és a családorvosoknak is szerepe lehet ebben, de elsősorban mindenki saját magára kell vigyázzon. Mert ha egy terhes kismama még a családorvoshoz sem megy el, akkor szakorvoshoz sem fog. Kényszeríteni pedig senkit nem lehet.

„Régebb másképp volt. Most mindenki egyénileg határozza meg, hogy elmegy-e vagy sem. Tudjuk, hogy terhesség alatt problémák is történhetnek, néha veszélyesek is. Elsősorban az a lényeges, hogy a várandós tudja, fontos, hogy nyilvántartásban legyen, hogyha valamilyen kóros állapot fellép, akkor az megfelelő módon legyen kezelve. Az, hogy valaki hátrányos helyzetű, és hogy nincs pénze, nem magyarázat arra, hogy nem jár vizsgálatokra.”

Segítenek a klubok

A különböző női klubok, egyesületek által szervezett tematikus előadások is nagyban segítenek a jövendőbeli édesanyáknak tájékozódni, és felhívni a figyelmet a szülés előtti időszak fontos teendőire. A Szépvízi Nők Klubjának alapítója, Szakács Adél elmondta, a klubbeli tapasztalataik alapján, a kismamák elvégzik a kötelező vizsgálatokat, a szülésfelkészítő alkalmak iránt viszont kevésbé érdeklődnek. „Én többeknek ajánlottam a szülésfelkészítőt, mentek is ismerőseim, komaasszonyaim a faluból, de például amikor én jártam, a legtöbb résztvevő a városból volt. A Csíki Anyák Egyesülete által szervezett szülészetlátogatásokon is – amelyet több alkalommal vezettem én is – ritkán láttam vidéki kismamát. Valahogy a városiak nyitottabbak az ilyesmire. Vidéken is eljutnak az újságon, interneten keresztül ezeknek a látogatásoknak vagy felkészítőknek a lehetőségei a kismamákhoz. Amikor a második gyerekünket vártuk, és elmentem szülésfelkészítőre, többen is kérdezték a faluból, hogy ha már egyet szültem, mit keresek ott. Mert megszokták, hogy a nagymamáik is szültek hat-hét gyereket, és minden természetes volt, és ezt várják el ugyanúgy a mostani anyukáktól is. De természetesen vannak kivételek.”


A Csíki Anyák Egyesülete Facebook-csoportjának közel 2550 tagja között szép számmal található vidéki anyuka is. „Körülbelül negyven százaléka faluról van, akikhez eljutnak a megosztott – terhességgondozással, gyerekneveléssel kapcsolatos – információk. Terveink között szerepel, hogy időszakosan találkozókat szervezzünk egy-egy faluban az édesanyákkal. Nyilván, nem akarunk mi »igét hirdetni«, hogy hogyan neveljék a gyerekeiket, tudjuk, hogy sok helyen még mindig a hagyományos gyerekgondozás van, a nagyszülők, a rokonság közbenjárásával nőnek fel a gyerekek, de a találkozásokkor történő tapasztalatcserék mindenképp hasznosak lehetnek” – véli Tiboldi Bea, az egyesület elnöke.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!