Fotó: Kristó Róbert
Lakodalmas gazdának lenni nagy felelősség, hisz nagyrészt ő felel azért, hogy az ifjú pár nagy napja tökéletes legyen – hangzott el azon a gazdatalálkozón, amelyet péntek este tartottak a csíkszentgyörgyi kultúrotthonban.
2014. január 12., 16:522014. január 12., 16:52
2014. január 12., 17:222014. január 12., 17:22
Csíkszékről, Udvarhelyszékről, Háromszékről és Brassóból is érkeztek lakodalmas gazdák a hetedik alkalommal megszervezett találkozóra. Csíkszentgyörgyről is szép számmal vettek részt az eseményen, mert mint kiderült, közel húszan tevékenykednek vőfélyként a faluban. „Tavalyi találkozásunk óta egy teljes lakodalmi idény telt el, ezek tapasztalatai még nem merültek feledésbe. Most itt a jó alkalom ezeket egymással megosztani, derülni, nevetni, netán panaszkodni. Az elmúlt találkozókkal ellentétben ezúttal egyéni bemutatkozást nem terveztünk, mivel egyéni fellépésben volt és remélhetőleg lesz még részük a gazdáknak, önfeledt szórakozásban kevésbé” – mondta el András József, a találkozó egyik szervezője. A több mint harminc részt vevő gazda és feleségeik barátként üdvözölték egymást. „A lakodalmat a gazda kell összehangolja, ha nem tud csapatban gondolkodni, konkurenciának tekinti a másik gazdát, akkor mit kezd egy lakodalomban, ahol különböző szakmákat kell egyeztetni? Itt jót mulatunk, jókat beszélgetünk, egymást tudjuk ajánlani, ha mi már foglaltak vagyunk. Még előnyére is szolgál valakinek, hogy számon van tartva a csapatban. Igaz, volt egy-két olyan eset, amikor egy gazda bevágott a másik elé, de azt jelenti, hogy a fiatal párnak jobban tetszett” – véli Molnár Jenő, egy másik szervező, maga is lakodalmas gazda.
Mint mesélték, általában úgy lesz valakiből lakodalmas gazda, hogy a családból, rokonságból megkérik, vállaljon el egy ilyen szerepet. Aztán sorban jönnek a felkérések, és lassacskán rákapnak a vőfélykedés ízére. „Elég sokan jelentek meg az utóbbi években a pályán, mindig az új valami újabbat, többet hoz. Aki nem fejlődik, nem fejleszti magát, lemorzsolódik a perifériára. Nem árt időről időre újabb köszöntőket, verseket tanulni” – hívta fel a figyelmet Molnár, aki több mint háromszáz lakodalomban volt már vőfély. András Józsefet 14 évvel ezelőtt kérték fel először, hogy vezényeljen le egy lakodalmat. „Még párat a rokonságban elvállaltam, majd eltelt egy kis idő, és úgy gondoltam, hogy komolyabban – egy-két ismerős bátorítására – belekezdek. Így most már ötödik éve, hogy vállalok lagzikat.”
Molnár szerint egy szószóló esetében lényeges, hogy jól szervezzen, jó megjelenésű legyen, ne igyon és ne legyen trágár. Abban mindketten egyetértettek: a legfontosabb, hogy az ifjú pár mit szeretne, az ő igényeikhez kell igazodni. „Ha elvállalok egy lakodalmat, akkor nem én mondom meg az ifjú párnak, hogy mit csináljunk, hanem az ő elképzelésük szerint alakítjuk azt. Sokunknak ez egy plusz jövedelem is, de szeretjük is, amit csinálunk” – összegzett András.
A gazdák találkozójához a csíkszentgyörgyi közbirtokosság is hozzájárult, a helyi szakácsnő házias ízekkel örvendeztette meg a jelenlevőket, a zenekar pedig hajnalig húzta a talpalávalót.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!