„Az utat én akartam, mert engem akart az út” – írta Magyari Lajos Csoma Sándor naplója című versében. Ezt az utat mindannyian akarták, mind a 20 csíkszeredai gyerek, akik az elmúlt hetekben sokat foglalkoztak a nagy nyelvész életútjával és munkásságával.
2012. július 04., 19:302012. július 04., 19:30
2012. július 04., 19:492012. július 04., 19:49
A Kalibáskő Gyermekvilág Egyesület első alkalommal szervezte meg június végén a Kőrösi nyomában elnevezésű kerékpáros vándortábort. „Mindannyiunkban megszólalt a belső hang, a tudásvágy és kalandvágy, a hívás. Megszólalt és csalogatott erdőn át, árkon át, addig a városig, addig a hegyláncig. Hajdanán Kőrösi egyik lépést a másik után lépte, örömmel, nélkülözve tette meg az utat édesapjával Csomakőrösről Nagyenyedre. Mi pedáloztunk, pedáloztunk és pedáloztunk. Nélkülözésben ugyan nem volt részünk, de megtapasztaltuk, hogy milyen érzés fáradtan, porosan megérkezni végre estére egy patak mellé, amiről kiderül, hogy csepp víz sem csordogál benne. Szerencsére, kitartás és elszántság mindannyiunkban volt, ugyanúgy, mint megértés és türelem egymás iránt” – mesélte Kovács Ildikó programfelelős.
Az út első állomásán, Csomakőrösön meglátogatták a Kőrösi-emlékházat, a berendezett emlékszobában a falu lelkésze kalauzolta őket, aki előzőleg a templomot is bemutatta nekik, sőt a régi templom helyét is, ahol Csoma Sándort keresztelték. „Az emlékház udvarán levő hatalmas diófa valóságos óriásként lengette ágait fölöttünk, mintha részben minket üdvözölne, részben Sándrinak küldene üdvözletet általunk” – emlékezett vissza a programfelelős.
A csoport ezután hat nap alatt tette meg az utat Csomakőrösről Nagyenyedre, összesen 370 km-t kerékpározva. Minden este tábort vertek, reggel összeszedték a sátorfát, tűző napon, sokszor köves úton tudták maguk mögött egyik hágót a másik után. Az úton Korda István könyvét olvasták, A nagy út című életrajzot.
„Mire Nagyenyedre értünk, teljesen beleéltük magunkat az egykori kollégium életébe, az udvar, a falak, ablakok, lépcsők már csak ráadás volt, kiegészítése a körülöttünk lebegő légkörnek. Lelki szemeink előtt sürögtek-forogtak a diákok és tekintélyes tanárok. Sándri is ott volt, a szolgadiák egyszerű öltözékében, egyenes tartással, szerényen, de önbizalommal telve. Példaképünk volt végig az úton, sokszor merítettünk erőt rágondolva, itt az ódon falak között, a hálótermekben is végig velünk volt, kiszolgálta az úrfiakat, tanult, tanított, álmodott és készült a nagy útra. Úgy gondolom, hogy ez a példakép nem csak egy hétre szól, egy magocska mind a 20 diákban életre kelt, táptalajra is talált, már csak növekednie és kiteljesednie kell” – véli Kovács Ildikó.
A kollégium udvarán Kónya Tibor iskolalelkész rögtönzött történelemórát tartott a kis csapatnak, és tiszteletükre kivételesen még a harangokat is megkongatta. Ugyancsak Nagyenyeden találkoztak Navratil Kingával és Navratil Jánossal, akik tavaly nyáron voltak önkéntesek Zanglában, Kőrösi szobájának helyreállítási munkálatainál. Ők most azért utaztak Marosvásárhelyről Nagyenyedre, hogy a kerékpáros vándorokkal találkozhassanak és megoszthassák velük élményeiket.
„Lelkesen meséltek Zangláról, a kolostor jelenlegi állapotáról, a felújításról, magáról az önkéntes munkáról. Onnan származó köveket ajándékoztak nekünk és egy apró fadarabot, amit Csoma szobájának gerendájából hoztak. Mi is hoztunk magunkkal egy-egy marék földet Csomakőrösről és a kollégium udvaráról. Talán az elkövetkező években a nagy utazó további állomáshelyeiről is gyűjthetünk kevéske földet…” – fejezte ki reményeit Kovács.
A projektet Hargita Megye Tanácsa, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és a Communitas Alapítvány támogatta.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!