Ha szívinfarktusra figyelmeztet a testünk

„A szívinfarktus az oxigénhiány okozta szívizomelhalást jelenti, ami a keringés által biztosított hozam és a sejtek szükséglete közötti egyensúlyzavarból származik. Ez az állapot szinte kizárólag akkor jön létre, amikor a szív saját ereinek valamelyik fő ága elzáródik. Itt említeném meg, hogy a szív vérellátását három fő koszorúér biztosítja, az infarktus pedig azért jöhet létre, mert ezek nincsenek egymással kapcsolatban, tehát elzáródáskor egy bizonyos terület vérellátása nem pótolható egy másik ér által, amint ez lehetséges más szerveknél vagy akár nagyon sok állat esetében a szívnél is” – vázolta fel a főorvos.

„A szív vérellátási zavarára utaló tünetek nagyon változatosak lehetnek: a mellkas, a felső végtag, az áll, akár a has felső harmadában jelentkező fájdalom, szorítás, nyomás vagy csak egy kellemetlen érzés, nyugalomban vagy terheléssel összefüggésben. Ez a fájdalom gyakran diffúz, előfordulhat, hogy nem befolyásolja testhelyzet vagy mozgás. Társulhat hozzá nehézlégzés, verejtékezés, hányinger, ritkán akár még ájulás is” – sorolta a szakember. Rámutatott, ezek a panaszok koszorúér-betegséggel küzdők számára ismerősök lehetnek, előfordulhat, hogy már többször átélték ezeket az úgynevezett anginás panaszokat. Infarktus esetén viszont ezek súlyosabbak, 15-20 percnél hosszabb ideig tartanak, a fájdalmak jóval erősebbek és nem szűnnek a terhelés megszakításával. A szívbetegek anginás panaszok esetén nitroglicerint szoktak szedni, ha infarktus áll fenn, akkor a tünetek ennek hatására sem szűnnek meg. A főorvos ugyanakkor hangsúlyozta, a felsorolt tünetek nem utalnak egyértelműen szívinfarktusra, hanem bél-, tüdő- vagy akár vázizomzati rendellenesség gyanúját is kelthetik. A szívinfarktus felléphet teljesen atípusos, tehát a megszokottól eltérő tünetekkel is, ilyenkor csak az EKG vagy a laboratóriumi eredmények igazolják a diagnózist.

„A fenti tünetek miatt mindenképp orvoshoz kell fordulni, de nagyon nehéz eldönteni, hogy kihez” – mutatott rá a főorvos. Azt tanácsolja, hogy ha a felsorolt tünetek mellett rossz a beteg általános állapota, akkor mindenképpen mentőt kell hívni, vagy a sürgősségre kell menni. Ha a panaszok nem túl erősek, megszűnnek néhány perc után, a beteg általános állapota jó és feltehetően időlegesen javult a vérellátási zavar, akkor sem szabad napokig vagy hetekig várakozni, mert ez is jelenthet infarktust-megelőző állapotot, ezért ajánlott felkeresni a háziorvost.

„A szívinfarktus a koszorúér-betegség egy látványos, ijesztő, életveszélyes megnyilvánulása, amire mindenki figyel, de ne felejtsük el, hogy ez egy hosszas folyamat egyik késői állomása” – figyelmeztetett Jeszenszky Ferenc. Ismertette, a koszorúér-meszesedés, illetve később a szűkülés már fiatalkorban elkezdődik, a folyamatot pedig gyorsítja egy sor kockázati tényező. Ilyenek a dohányzás, mozgáshiány, zsíranyagcsere-zavar, cukorbetegség és nem utolsósorban a magas vérnyomás.

A kardiológus rámutatott, az egészségügyi hatóságok ajánlása szerint évente egyszer mindenkinek el kellene mennie vizsgálatra a háziorvosához. „Aki cukorbeteg vagy magas vérnyomásos, annak amúgy is készül EKG félévente, évente, de akinek nincs panasza, az is kellene évente egyszer laborvizsgálatokat végeztessen. Nincsen erre általánosan érvényes javaslat, de talán jó lenne, ha negyven év felett mindenki csináltatna egy évben egyszer egy EKG-t és laborvizsgálatokkal megnézetné a vérzsírokat, a vércukrot” – javasolta Jeszenszky Ferenc.