Fotó: Simon Eszter
Magyar és székely hagyományok keveredtek a második alkalommal megrendezett hagyományörző disznótoros versenyen szombaton Székelykeresztúron.
2012. február 13., 10:092012. február 13., 10:09
2012. február 13., 17:252012. február 13., 17:25
Disznófürösztés székely módra
Hat résztvevője volt a versenynek: a karcagi, a dévaványai és a táborfalvi csapatok Magyarországról érkeztek, velük Székelykeresztúr, Siklód és Hargita Megye Tanácsának csapatai versengtek. Szombat reggeltől késő délutánig a 170–190 kilós sertéseket ez a hét 10–11 fős csapat dolgozta fel, amit a tizenegy tagú zsűri kilenc kategóriában pontozott. Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere nyitotta meg a rendezvényt, amit Borboly Csaba, megyei tanácselnök köszöntője követett.
Első körben győzött a hagyomány
Hangos zene, lobogó víz, asztallal, kályhával, edényekkel felszerelt sátrak látványa fogadta a nézelődőket a Zeyk Domokos Iskolaközpont pályáján szombaton reggel 7 órakor, mínusz 18 fokos hidegben. Amikor már a disznók és a közönség is reszketett a hidegtől, a zsűri megkóstolta a pálinkát, hiszen a sertések feldolgozását megelőzően ezt is potozniuk kellett. A verseny első körében, amely a pálinka minőségét, a szúrás, perzselés, pucolás, mosás és feldarabolás módját 1-től 5-ig értékelhette, hét zsűritag pontozott.
A szúrási sorrendet sorshúzással döntötték el, amit csakis hagyományos módon lehetett elvégezni: áramütés vagy zsibbasztópisztoly használata szigorúan tilos volt. Hat disznó ledöntötése és szúrása az első öt csapatnak viszonylag könnyen ment. A nagyjából férfiakból álló közönség annyira szorosan körbeállta a sertéseket, hogy a hagyományos technikákat nem volt egyszerű ellesni. Talán éppen ezért a dévaványai csapatnak az első kör nehezebben ment: a sertés – miután a ketrecből kiengedték – megszökött, majd az első és hátsó pár lábát két különböző helyen kötözték meg, így ledöntése sem volt egyszerű.
A puha, ehető bőr érdekében helyi hagyományokhoz híven a siklódi és a keresztúri csapat legyantázta, majd meg is fürösztötte a sertéseket, aztán szalmával perzselték meg. Szilveszter Géza a siklódiak csapatából elmondta: fürösztésre és gyantázásra azért van szükség, hogy kijöjjön a sertéje is, így ehető és puha, jóízű lesz a bőr. Elárulta, hogy így a szalonna íze is teljesen más lesz, hiszen a tűztől már kissé megabálódik. Helyi szokásként megemlítette: feldarabolás előtt Siklódon a disznó csecsbimbóit levágták, és a legifjabb fiúnak adták, aki azokat vissza kellett dobja a disznópajtába, hogy Isten a következő évben is kirendeljen legalább egy ekkora sertést a családnak.
Gál Sándor keresztúri mészáros 25 éve vág disznót. Kérdésünkre elmagyarázta, többéves tapasztalat szükséges ahhoz, hogy valaki tudja, meddig kell perzselni a disznót, hogy megfelelő barnára piruljon, de ne égjen meg.
A megyeiek sátrában és máshol is folyamatosan forró vízben kellett tárolni a gázpalackokat, mert fagyott el, a perzselést legtöbben gázzal végezték. A dévaványaiak kézzel hajtható perzselőt használtak a sertés szőrének eltávolításához, melybe vékony fát és csuszát tettek. Kiss Károly csoportja hóval hűtötte le a disznó bőrét, ugyanis elmondása szerint a forró bőrréteg a hideg hó hatására megpuhul, így könnyebben kijön belőle a serte. A többi csapat gázpalackos megoldást választott a szőrtelenítéshez, ami kissé lassabban ment, ugyanis a kinti mínuszok miatt meleg vízben kellett tárolni a palackot.
Higiénikus és praktikus megoldások Magyarországról
Újítások, modern technikák: függő disznó
A táborfalvi Ökörkör tagjai két mikrobusszal érkeztek Székelykeresztúrra: a helyszínen az ő csapatuk volt az egyetlen, amely teljesen fedett és melegített sátorban dolgozta fel a sertést, saját kemencében sütött. A leglátványosabb csapat díját elnyerhették volna többek között azzal is, hogy ők voltak az egydüliek, akik nem vízszintesen darabolták fel a disznót. A hátsó lábaitól felakasztva Gazsi András mészáros karajra szedte szét a sertést, nem orjára. Szerinte ez a módszer tisztább, ugyanis nem kellett a vért törölgetni, lecsöpögött az magától, időnként pedig egy-egy fél vödör vízzel leloccsintotta a függő disznót. Táborfalva csapata bannerekkel is készült, melyeket a feldarabolást követően a sátor elé kiakasztott sonkák, kolbászok mellé helyeztek.
Hagyományosan perzselt bőrkóstolás a siklódiak sátrában
Fővédnöki csapat
Hargita Megye Tanácsának csapata gyakorlottan mozgott a versenyen. Borboly Csaba, a rendezvény fővédnöke kérdésünkre elmondta: Csíkszeredában és a környező falvakban nagy hagyománya van a disznótoros versenyeknek. Minden évben más-más helyszínen kerül megrendezésre, idén két héttel ezelőtt Csíkkarcfalván egy hasonló rendezvényen vett részt a megyei tanács csapata. „Gyerekkoromban rendszeresen vágtunk disznót, ahol leginkább vízhordással, tűzrakással bíztak meg a szüleim. Később vágásnál a vérestálat fogtam, majd a hús darálásában, illetve hurkatöltésben is segédkeztem” – árulta el Borboly Csaba, amikor disznóvágási gyakorlottságáról érdeklődtünk.
A tanácselnök a keresztúri disznótoros versenyre meghívottként érkezett, majd a sertések feldolgozását megelőzően fél tíz körül ellátogatott a keresztúri kórházba. A betegek világnapja alkalmából történő látogatáson Antal István RMDSZ-es képviselő is részt vett. Ezt követően a siklódiak sátrában bőrrel és innivalóval kínálták a politikusokat.
Második kör az asszonyoké
A rendezvény második részében a feldarabolt sertések feldolgozása következett. A négy zsűritag szintén 1-től 5-ig a hagymás vért, levest, pörköltet, a hurka minőségét és a kolbászt pontozta. Ezek elkészítése főként az asszonyok dolga volt, de készséggel segédkeztek a csapatok férfi tagjai is.
A hagymás vért, melynek inkább Magyarországon van nagy hagyománya, hamar felszolgálták. A belsőségeket volt, aki gázkályhán főzte meg, de olyan is, aki mindent üstben készített. A kolbászhúst a legtöbb csapat villanymotor segítségével darálta le, a magyarországi csapatok ízesítéséből nem hiányzott az őrölt piros paprika.Ínyencségnek számított a táborfalviak dagadója és a karcagi csapat májpogácsája. A leveseket és pörkölteket az iskola udvarán minden kíváncsi és éhes helybéli vagy vendég résztvevő megízlelhette.
Az eredményhirdetésre este a Zeyk Domokos Iskolaközpont étkezdéjében került sor, ahol a csapatok közös vacsorán vettek részt. Ezek alapján a siklódi csapat pálinkája és levese, a keresztúriak szúrási technikája, a dévaványaiak pucolási tecnikája és hagymás vére nyert. Darabolásban Hargita Megye Tanácsa vitte a pálmát, pörkölt és kolbász kategóriában Táborfalva nyert, a legjobb hurkát pedig a karcagi csapat töltötte.
Ismét Székelyudvarhelyre látogatott a magyarországi Plüss Kommandó, amely ezúttal is értékes adományokat hozott a Székelyudvarhelyi Városi Kórház újszülött osztályának, szerdán.
Licitálás útján keresnek új üzemeltetőt Székelyudvarhelyen a strand és a jégpálya büféjéhez, ugyanakkor három alapvető termékre ársapkát vezetnek be. Közben javában zajlanak a strand karbantartási munkálatai.
Medvét észleltek a zetelaka Községhez tartozó Zeteváralján, ezért Ro-Alert figyelmeztetést küldtek a hatóságok a helyieknek. A lakosságot óvatosságra intették – tájékoztat a Hargita megyei tűzoltóság sajtóosztálya.
Ötvenéves hidegrekord dőlt meg Hargita megyében a hétfő reggeli fagybetörés során, és ez nem maradt nyomtalanul a zöldségeskertekben, illetve valószínűleg a kukoricaföldek egy részén sem. Az áprilisi fagyok után a májusiak is károkat okoztak a megyében.
A parajdi sóbányát veszélyeztető vízbefolyás megfékezésére 400 ezer lej gyorstámogatást hagyott jóvá Hargita Megye Tanácsa Parajd község számára keddi rendkívüli ülésén.
Teljes útlezárás lesz érvényben két napon keresztül Székelyudvarhelyen, a Tábor utcában. A munkálatok miatti útzár a tömegközlekedést is érinti.
Egyelőre nem szükséges elárasztani a Sószoros mögötti rétet, mivel egy elterelő meder kihasználásával sikerült csökkenteni a vízbefolyást a sóbányába, a későbbiekben azonban még szükség lehet erre a beavatkozásra.
Friss hóréteg lepte be vasárnap délután a Madarasi Hargitát a szokatlanul hideg időjárás következtében.
Évekig eltart, amíg megépül a bögözi futballpálya öltözője, mivel évente csak egy-egy kisebb összeget különítenek el erre a beruházásra. Az épület falai ugyan már állnak, és a tetőt is megépítenék idén, de csak néhány év múlva fog befejeződni a munka.
Önkénteseket jelentkezését várják homokzsákok rakásához Alsósófalván, ahol a vízügyi hatóságok a rét elárasztása mellett döntöttek a paradji sóbánya megmentése érdekében – számolt be Facebook-oldalán a Sóvidék Televízió.
szóljon hozzá!