Fotó: Boda L. Gergely
Több tízezren jártak a koronkai Szabó Péter által kőrisfából épített autó csodájára a Frankfurti Autószalonon. A büszke tulajdonos és műve kedden érkezett haza.
2015. október 01., 13:572015. október 01., 13:57
A Koronkán élő Szabó Péter volt már asztalos, operaénekes és építész, egyszerre és felváltva. Hat évvel ezelőtt fából épített egy hintót, amelyet esküvőkre, rendezvényekre lehet bérelni. „Mikor elkészült, és láttam, hogy szép lett, s az emberek is érdeklődnek iránta, bátorságra kaptam, szerettem volna újból valami egyedit alkotni. Arra gondoltam, hogy tömör fából készült autó nincs a világon, ezt fogom elkészíteni. Három éve nekiláttam az elképzelésem megvalósításának” – mesélt a kezdetekről Szabó Péter, miközben az autót mutatta. Segítsége is volt, Mátyus Csaba falubelije, barátja a mechanikai részek összeállításában, Keresztesi Sándor pedig a famunka kivitelezésében segédkezett.
A műszaki adatokat is megtudtuk: rétegezett kőrisfából készült az autó, ugyanis ez a legrugalmasabb fa, ezt lehet a legjobban hajlítani. Hajólakkal van lekenve, hogy tartós legyen. Hathengeres, 2,2 literes, 110 lóerős Ford Taurus motor van benne. A sebességváltó automata, a kormány szervorásegítésű, a könnyűfém-felnik 19 hüvelykesek. Érdeklődésünkre, hogy a hároméves munka alatt volt-e olyan időszak, amikor megtorpant, úgy érezte, nem tudja, nem akarja folytatni, Szabó Péter így felelt: igazi kihívás volt számára ezt az autót megépíteni. „Szeretem a kihívásokat. Soha nem gondoltam, hogy nem kellene folytatni. Amikor félig kész volt, akkor kaptam észbe, hogy igazi kihívás lesz befejezni. Voltak időszakok, amikor egy-egy résznél sokat kellett töprengjek, hogy hogyan illesszem össze a darabokat, hogy minden találjon, a műszerfal hogyan épüljön be, a kerekek egyformán helyezkedjenek el. Sok fejtörést okozott, hogy mindkét oldalon egyforma legyen a szerkezet felépítése, hiszen nincs ilyen jellegű szakképesítésem” – osztotta meg a hároméves építés történetét a kivitelező.
Az autó 18 ezer euróba került, 4500 óra munka volt vele. A hároméves munkát fényképek és kisfilmek őrzik, ezeket meg lehet tekinteni a woodroadster.eu oldalon. Alkotója mindvégig azon töprengett, mire keresztelje. Építésének utolsó hetében kapta a Júlia nevet, elsősorban azért, mert Szabó Péter feleségét is Júliának hívják, ő volt az, aki három év alatt több ezer órát nélkülözte férjét, másodsorban azért, mert a Júlia nemzetközileg ismert név, és leírva is szépen mutat a karcsú autón.
Még mielőtt az autó teljesen kész lett volna, Szabó Péter találkozott egy informatikai cég tulajdonosával, aki Vásárhelyre látogatott. A cég többek között hangvezérlésű autós programokat gyárt, készülve a Frankfurti Autószalonra. Amikor kiderült, hogy Szabó Péternek van egy faautója, felkínálta a lehetőséget, hogy tulajdonosa részt vegyen a színvonalas kiállításon. „Reklámozni akarták a programot, én pedig az autót, így mindketten elértük a célunkat. Nagyon sokan megnézték a kiállított faautót, volt, aki megkopogtatta, hogy valóban fából készült-e. Nagy élmény volt a kiállításon látni, hogy milyen sokan csodájára járnak. Több szaklapban cikk jelent meg róla, igazi szenzáció volt. Mellettünk volt egy 100 ezer eurós Maserati, azt naponta két-hárman nézték meg, míg Júliát naponta több százan” – mesélte Szabó Péter.
„A mag el van vetve, kellő módon bereklámoztuk Júliát, egyszer csak ki fog kelni. Kérdés csak az, hogy lesz-e türelmem megvárni, hogy olyan vevő kerüljön, aki meg tudja fizetni az árát” – mondta. Ha eladásra kerül sor, 300 ezer eurón alul nem adja, mert sok időt, energiát fektetett bele, és egyedi darab. Addig is megpróbálja forgalomba beíratni, hogy bérelhető legyen. A kiállításon találkozott egy román mérnökkel, aki jelenleg Prágában konzul, azelőtt a bukaresti Gépjármű-bejegyzési Hivatal vezetője volt. Megígérte, hogy közbenjár ennek érdekében. „A jó Isten tudja, mi lesz végül vele” – sóhajtott Szabó Péter, akinek, ha sikerül értékesíteni Júliát, egy villanymotoros sportautó építése lenne a következő vállalása. Természetesen fából.
Húsvét szombatján a falu magyar legényei friss fenyőágakkal díszítik fel a lányos házak kapuit, hogy a hajadon tudja, hány locsolóra számíthat. A városról falura költözöttek is megélik ezt a hagyományt, és ilyenkor érzik: a közösség befogadta őket.
Negyvenhárom utcában terveznek kisebb-nagyobb felújításokat és munkálatokat végezni idén Marosvásárhelyen. Van, ahol már megjelentek a munkagépek és van, ahol csak később fognak, vagy egyáltalán nem.
A hegyimentők kötelező módon medveriasztó spray-t kell vigyenek az éjszakai bevetéseikre és nappal sípot, petárdát, hogy elriasszák a nagyvadakat – döntötték el a hegyimentők országos konferenciáján, Szovátán.
Kézilabda, kosárlabda, röplabda, küzdősportok, asztalitenisz és tenisz meccsek játszására is alkalmas lesz az a multifunkcionális sportpálya, amely a korszerű jégpálya mellett épül Marosvásárhelyen.
A textilhulladék kezelése továbbra is gyerekcipőben jár itthon. Az önkormányzatok felelőssége azok begyűjtése, de sok helyen hiányzik még az infrastruktúra. Marosvásárhelyen a tavaszi lomtalanítással kötik össze a textilhulladék begyűjtését.
Bizonyítottan sertéspestis miatt pusztultak el az állatok egy Dózsa György községi magángazdaságban, Maros megyében. A hatóságok korlátozásokat rendeltek el.
Helyi kézművesek és termelők várják a városlakókat és minden érdeklődőt Marosvásárhely főterére a kedden nyílt húsvéti vásárban. Délutánonként gyermekfoglalkozásokat is tartanak, kedden például tojás alakú mézes pogácsákat díszítettek a kisebbek.
Véradókra van szükség Maros megyében is, ezért arra bátorítanak mindenkit, aki egészséges, adjon vért.
A középkori lakott váráról ismert és közkedvelt Maros megyei településen jövőtől készülnek bevezetni a helyi turisztikai adót, amit a városban éjszakázó turisták kell majd kifizessenek.
Hétvégére megoldódott a gázszolgáltatás biztosítása a marosvásárhelyi garzontömbházban, ahol 62 lakrész maradt fűtési, főzési lehetőség nélkül. A sikkasztásos ügy azonban hömpölyög: megtudtuk, hogy a városházának mennyivel tartoznak a társulások.
szóljon hozzá!