
Fotó: Kristó Róbert
Tizenhét, a múlt század elején élő csíkszentdomokosi mesemondó után kutatnak, és szeretnék ezek hagyatékát a nagyközönséggel megismertetni A mesélő falu elnevezésű programsorozat kezdeményezői.
2012. január 21., 18:342012. január 21., 18:34
2012. január 22., 17:202012. január 22., 17:20
A Csíkszentdomokosi Községi Könyvtár könyvtárosa, Sándor Edit tavaly tavasszal figyelt fel Péter László irodalomtörténésznek a Székelyföld folyóiratban megjelent tanulmányában említett, a múlt század elején született 17 domokosi mesemondóra, köztük főleg Albert Andrásra. „Egyáltalán nem mondott semmit a név, Lázár Csilla segítségét kértem, akivel dolgoztunk már együtt, hátha többet tudnánk meg erről az emberről, valami személyesebbet, hogy tudjuk elhelyezni valahol. Érdekes módon nemsokára felhívott Gáll Ida, a csíkszentdomokosi Márton Áron Általános Iskola egyik tanítónője, hogy szeretne partnerségre felkérni, a segítségemet kérni, hogy népi mesemondóink után kutassunk” – osztotta meg velünk Sándor Edit községi könyvtáros.
Ősszel a Csíkszentdomokosi Községi Könyvtár sikeresen pályázott az IREX könyvtári alapítványhoz, így elindíthatták A mesélő falu elnevezésű projektet, amelybe sok mindent sikerült belesűríteniük. A kezdeményezők megszerezték Albert András 17 meséjét, ezeket feldolgozták, majd egy ideiglenes honlapra fel is töltötték, hogy a nagyközönség számára is elérhetővé tegyék. Ugyanakkor „házi” mesekönyveket is készítettek, melyeket a csíkszentdomokosi Márton Áron Általános Iskola diákjaival ismertettek az oktatók. Ezt követően felkérték a gyerekeket, hogy illusztrálják a meséket, így 11 mese anyagát felhasználva 180 kép készült. Sor került továbbá mesemondó versenyre is, amelybe 12 osztály kapcsolódott be.
„Azt is tudni kell, hogy ezek a mesék elég hosszúak, és végighallgatni vagy feldolgozni nem a legegyszerűbb dolog a gyerekeknek. Hiába, hogy mi feldolgoztuk, és ismerős volt mindenik mese, de mikor a gyerekek elmondták, nagyon sok szép népies fordulat köszönt vissza, és olyan szóhasználatok is, amelyek ma már nincsenek, például a drombitál vagy a virágszálon elhelyezkedő kastély. Aztán van olyan, hogy Albert András két mesét sűrített egy mesébe, de nagyon szépen összefonta, az Öcsém lakodalma című meséről ne is beszéljünk, amelyben a domokosi nyelvjárást használta... Nagyon érdekesek a mesék” – jegyezte meg a könyvtárosnő. Hozzáfűzte, a 17 mesemondó közül Albert András munkássága volt a legértékesebb, akit Benedek apóval hoznak párhuzamba, annyira ízesen és színesen tudott mesélni.
Albert András, aki mesemondó, jós és naiv festő is volt, 1949-ben halt meg. Fia, aki most egyedüli utódja, kétéves volt, amikor édesapját elveszítette. Felesége később férjhez ment Szenttamásra, de ő is meghalt. „Érdekes módon a 17 mesemondó a miénk volt, de még a gyerekeik, unokáik sem nagyon tudnak róluk. A negyvenes években történt egy gyűjtés, Belatini Braun Olga több hetet tartózkodott itt a faluban, és meséket gyűjtött össze. A kéziratát megtalálták valahol. Január 24-én a Márton Áron Általános Iskolában déli egy órától Hermann Zoltán irodalomtörténész lesz a meghívottunk, aki ezeket a meséket feldolgozta, gondozta és kiadásra elő vannak készítve. Erre várunk szeretettel minden érdeklődőt” – invitál Sándor Edit az érdekfeszítő beszélgetésre.
A program folytatódik, jelenleg az 5–6. osztályos diákok diasorozatot készítenek a mesékből, néhány tanító néni öt mese dramatizálását és színpadra állítását vállalta. Ezek bemutatását, a hivatalos honlappal, a Mesélőfalu.roval együtt február közepére tervezik.
Az egyik meséből a helyi tévéstúdió munkatársa egy animációs kisfilmet is készít, ugyanakkor két diák kamerával felszerelkezve, adatgyűjtőként járja a falut. „Idős bácsikhoz járnak kutakodni a mesemondóink után. Érdekes módon Sándor Mártonról tudnak legtöbbet, Albert Andrásról csak igen keveset, mert ő nagyon korán meghalt, 40 éves korában egy érdekes baleset folytán. Egy beteg disznó szalonnabőrét sütötte meg, megette, fertőzést kapott és egyik napról a másikra meghalt. Albert Andrásról még azt is kell tudni, hogy repülőt is készített, aminek azt mondják, hogy a tervrajza valahol Amerikában lehet. Nagyon értelmes, okos ember volt, és ezekből a kis videókból nagyon sok érdekes adat, és mégis nagyon kevés gyűl össze. A két említett mesemondó mellett még Kovács Albert neve hangzik el többször, a többi tizennégyről nagyon keveset tudunk. A miénkek és alig tudunk róluk valamit. Mindenképp ez a 17 mesemondó jelentős szám egy faluból” – összegezte a könyvtárosnő.
Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.
Hetedik kiadásához érkezik a Csíkszentkirályi Roncsderbi, amely idén is látványos futamokkal, izgalmas döntőkkel és a közönség egyik nagy kedvencével, a rodeóval várja az érdeklődőket hétvégén.
Európai uniós, a Központi Régió Program biztosította támogatással végzik el Csíkszeredában a városszéli Hajnal, Akác és Gyár utcák felújítását. Mivel a várható finanszírozások mellé nem kis önrésszel kell társulni, hitelfelvételre lesz szükség.
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.
Átmeneti vagy időszakos vízellátási szünetre kell számítani Csíkszeredában több utcában is kedden, javítási munkálatok miatt.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
szóljon hozzá!