Hamarosan ötödik évébe lép az indulása óta nagy népszerűségnek örvendő RetróRádió. A műsorokról, közönségről, további célokról Gáspáry István Zsolttal beszélgettünk.
2011. december 13., 08:302011. december 13., 08:30
2011. december 13., 15:062011. december 13., 15:06
– Mikor és honnan jött az ötlet, hogy jó lenne indítani egy olyan rádiót, amely nélkülözi az éppen aktuális slágereket? Mi volt a RetróRádió célja?
– A kereskedelmi rádiók csak nevükben kereskedelmiek. Romániában – vagy sajnos inkább Erdélyben – nem volt az effajta rádiózásnak hagyománya. A kilencvenes évek elején gombamód szaporodtak el az úgynevezett „kereskedelmi” rádiók, mindenféle rádiós elvet, koncepciót szőnyeg alá söpörve, szó szerint majmolva elsősorban a magyarországi rádiókat. Mindent figyelembe vettek, épp a kultúrához, a minőséghez hozzászokott hallgatók igényeit nem. Ezt a hatalmas, fájdalmas űrt próbálta és próbálja megtölteni értelemmel, minőségi zenével a RetróRádió.
– Melyek azok a műsorok, melyeket ön szerkeszt?
– Egyedül vagyok jelenleg a RetróRádiónál, tehát a mondanivalótól a zenei hangulatig az én feladatom minden műsor szerkesztése. Kora reggeltől délutánig ülök a keverőpult mögött, igyekszem minden fontosról tájékoztatni a hallgatókat.
– Hogyan néz ki egy átlagos napja a stúdióban? Mi alapján áll össze a zenelista, megközelítőleg hány zeneszám áll rendelkezésre? A hallgatók „beleszólhatnak-e” az adás készítésébe, szerkesztésébe?
– Három évvel ezelőtt egy nagyon igényesen összeállított zenei adatbázist vettem át. Ezt a kincset csiszolgatom nap mint nap. Körülbelül négyezer dalt forgatunk, ami a számítógépes program állandó felügyeletét jelenti. Csütörtök esténként van egy műsorom, a Roller, három óra a klasszikus és a klasszikus irányt követő bandák zenéjével. A műsorban akár kívánságokat is bejátszok.
– Érdekesség, hogy a stúdió Székelyudvarhelyen, míg a rádió székhelye Csíkszeredában található. Technikai szempontból hogyan valósítják ezt meg?
– Három éven keresztül naponta ingáztam Csíkszeredába. Ez nemcsak költséges, de drága műsoridő-pocsékolás is volt. Retrós pályafutásom kezdetén már felmerült a kérdés, hogyan lehetne ezt kiküszöbölni... Szóba jött az is, hogy odaköltözöm Csíkszeredába, aztán végül az internetes adattovábbítás mellett döntöttünk. Udvarhelyen tip-top kis stúdiót rendeztem be – a kollégák és a kedves párom is segítettek benne. Optikai kábelen toljuk át a műsort a csiki antennára, ezért is vagyunk ott hallgathatók éterben.
– Csíkszeredában már bizonyítást nyert, hogy a RetróRádiónak igenis helye van a helyi szórakoztató médiában, viszont van, vagy volt-e arról szó, elképzelés, hogy Székelyudvarhelyen is hallgatható legyen?
– Mivel az intenetes adás a kezdetektől fogva adott volt, tulajdonképpen a RetróRádió mindenhol hallgatható. Pozitív visszjelzéseink vannak több európai országból, külföldre szakadt honfitársaink, ha egyszer rátaláltak a Retró internetes adására, rajta is maradnak. Az, hogy Székelyudvarhelyen is hallható legyen éterben? Hát, igen... Idő és a politikai helyzet alakulásának kérdése. És ezen egy cseppet sem kell csodálkozni...
– Melyek az ön személyes céljai a rádió jövőjével kapcsolatban? Tud-e sok év után is kihívás lenni a rádiózás? Terveznek-e változtatásokat, újításokat?
– A rádiózás nekem életforma. Ezen nem fogok változtatni. Igyekszem minél többet adni a sokéves tapasztalatból hallgatóimnak. Tervek? Megmaradni a minőségi szórakoztatás rádiójaként.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
A Haáz Rezső Múzeum a Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című reprezentatív kiállítás terébe egy rendhagyó eseményre, művészek közötti párbeszédre invitálja az érdeklődőket.
Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
Elsősorban a társaikat rettegésben tartó embereket fogják kilakoltatni a székelyudvarhelyi szociális lakásokból a már megkezdett folyamat során, ugyanakkor a felhalmozott tartozásokat sem tűrik a végtelenségig. Dávid Endre alpolgármestert kérdeztük.
Szintet lép Erdély gasztrofesztiválja 2026-ban: az eddigi gyimesi központ mellett négy új állomással, köztük egy magyarországi helyszínnel bővül a rendezvénysorozat. A szervezők célja nem kevesebb, mint 40 ezer látogató megszólítása.
Megkezdődtek a bontási munkálatok a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál. Ezt követően a magyar állam támogatásával az elbontott részeket újjáépítik, máshol pedig teljes felújítást végeznek.
Elbontott hidak és nagyobb szakaszon felmart aszfaltréteg is jelzi, hogy ismét hozzáláttak a kilenc éve megpályázott udvarhelyszéki nagyberuházás megvalósításához, amely során mintegy 50 kilométernyi utat korszerűsítenek.
Kedden, 91 éves korában elhunyt Kerestély Zsolt zeneszerző – közölte a bukaresti Constantin Tănase Revüszínház.
Tűz ütött ki kedden délután egy székelyudvarhelyi lakóházban. A Rózsa utcába több tűzoltó- és mentőegységet vezényeltek ki, két embert pedig kórházba vittek.
szóljon hozzá!