Dienes István (képünkön) elméleti fizikus, védakutató tartott a hétvégén előadást Csíkszeredában, a Nagy István Művészeti Iskola aulájában. A kutató érdekes eredményekről számolt be, hiszen a fizika, az egzakt tudomány is manapság elengedhetetlenül fontosnak tartja a tudat kutatását.
2012. március 04., 18:482012. március 04., 18:48
2012. március 04., 18:532012. március 04., 18:53
Az emberiség mindaddig képtelen megoldani a problémáit, amíg rá nem jön a gondolkodás hogyanjának a nyitjára – emelte ki az előadó. Csak újabban foglalkozik a fizika a tudat kutatásával, holott, amint hangsúlyozta, már Albert Einstein a múlt század elején megmondta, hogy „a tudomány a hit nélkül sánta, a vallás pedig tudomány nélkül vak”.
Érdekes, hogy a véda-tanok már több ezer évvel ezelőtt rájöttek a tudat fontosságának a nyitjára, és a tudást teljes mértékben a tudat fejlesztéséhez kötötték. Felfedezéseik fontossága azért nem terjedt el talán az európai kontinensen, mert nálunk a véda szóban valami istenséget véltek felfedezni, holott, amint Dienes kiemelte, a szó jelentése: a „tudás tudománya”.
A nyugati tudomány pedig hagyományosan a megfigyelésből indult ki, ha valamilyen jelenségben törvényszerűségeket észleltek, akkor azt rögzítették, és később kísérletileg is igazolták. Mindig a külső jelenséget figyelték, és sohasem számoltak azzal, hogy az emberi agy jelentősen átdolgozza az információt. Pedig amint az előadó aláhúzta, az észlelés, a tapasztalás egy sokkal bonyolultabb folyamat. A külső tárgyat látjuk ugyan a szemünkkel, de a képalkotás bizonyos agyi folyamatokat is feltételez. A végső képet meg azért látjuk, mert agyunkban megvolt már az a séma, amit tudtunk, hogy látnunk kell.
Minden, ami kívül létezik, az bennünk is megtalálható, ezért ösztönzik a védák, hogy meditáljunk. A tudatnak a mindennapi ember három állapotát ismeri, az ébrenlétet, az alvást és a mély alvást (amikor álmodunk), a másik kettőt, a tiszta tudatot, illetve az Isten- és Egységtudatot, csak különösebb technikák elsajátításával lehet megismerni.
A tudat tudományos kutatása az előadó szerint csak interdiszciplináris vonalon valósítható meg. Kiemelte, hogy eddig főként a filozófia foglalkozott a tudat, az emberi elme, a gondolkodás folyamatának vizsgálatával, persze a pszichológia is érintette ezt a területet, de nem kapott kimerítő magyarázatot. Dienes szerint most már a fizika, tehát egy egzakt tudomány segítségével lehet tesztelni az eredményeket, ami azért fontos, mivel így teljes mértékben megállapítható, hogy egy elmélet jó úton jár, avagy a megalkotója, fenntartója a sötétben tapogatózik.
A fizika a kvantummechanika megjelenésekor kezdett igazán az „anyagtalannal” is foglalkozni. Klasszikus fizikát nem lehetett alkalmazni az atomok és a mikrorészecskék viselkedésének leírására. Ezen a szinten már olyan jelenségekkel van dolgunk, amelyek kísérletileg sem igazolhatóak. Dienes István szerint azonban hamarosan kezünkbe adatik a kulcs, mivel tudóstársaival közösen egy lehetséges új fizikai modellt alkottak meg, melyet tudat-holomátrix modellnek neveztek el. Ez a modell egyedi lehetőségeket nyújthat a fizika egyesített elméleteinek és a tudatos megfigyelő, valamint az öntudatosság kérdésének tisztázására és kiterjesztett elméleti keretek között történő egyesítésére.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!