A Csűrdöngölő mint Székelyföld jövőképe

A pünkösd előtti Csűrdöngölőn 45 néptánccsoport lépett fel: Tusnádfürdőről, Csicsóból, Szentkirályról, Csíkszentgyörgyről, Újtusnádról, Nagytusnádról, Mindszentről, Szentmártonból, Szentlélekről, Vacsárcsiból, Szentmihályról, Szenttamásról, Gyergyóremetéről, Szentimréről, Szentsimonból, Kászonaltízből, Kászonújfaluból, Göröcsfalváról, Madéfalváról, Kozmásról, Csíksomlyóról, Csíkmadarasról, Csíkrákosról, Zsögödből, Székelyudvarhelyről és természetesen Csíkszeredából voltak csoportok.

„Amilyen a mai Csűrdöngölő, olyan Székelyföld jövőképe” – fogalmazott András Mihály, az együttes igazgatója a megnyitón. Portálunknak elmondta: „ Sajnos nem hívhattunk meg minden működő tánccsoportot, a bőség zavarában szenvedünk, ami nagyon jó, hiszen ebből a nagy létszámból kiváló tehetségek és komoly minőség kerül elő hosszú távon. A gyerekeknek követendő példa lesz felnőttkorukban is, hogy ők itt voltak több mint ezren, és az évek során megismerik egymást, és ez egy kiterjedt székelyföldi kapcsolatrendszer lesz. Ezeknek a gyerekeknek közös dalaik vannak. Ez jelképesen is igaz, mert az itt levő gyerekek egy életen keresztül tudnak majd közös nótát fújni, hiszen közös értékrendszeren nőttek fel saját kultúrájukat szem előtt tartva.”

Elmondta, a rendezvényen nemcsak Székelyföldet jelenítik meg táncban, hanem Erdély több tájegységéről is hoztak táncokat. Látható volt az együttes János vitéz című előadása is, amely végén Iluska és János vitéz lakodalmi táncában a több mint ezer jelen levő fiatal táncos is részt vett. Ugyanakkor az előadásokkal párhuzamosan két helyszínen is táncház volt, a téren zajló kézművesvásáron pedig mesterségbemutatókat tartottak a kézművesek a gyerekeknek.

„Ezek a gyerekek a maguk részére és mindnyájunk számára egy biztonságot és jövőképet nyújtanak, mert összefogás nélkül nem lehet előrehaladni. Ez nemcsak tánc és dal, hanem annál sokkal több” – véli András Mihály.