
Illényi Katica életében kisgyerek kora óra jelen van a hegedű
Fotó: Forrás: Illényi Katica
Nagyszabású eseményre készül a Csíki Kamarazenekar: június 12-én 19 órától Illényi Katica hegedű- és theremin művésszel koncertezik a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A Mini Jazzfesztivál Egyesület, a NyárOn Szereda és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, valamint a Pro Cultura Siculi Közösségek Közti Társulás szervezte koncerten Werner Gábor karmester vezényel. Illényi Katicával a koncertet megelőzően beszélgettünk.
2022. június 10., 15:592022. június 10., 15:59
Illényi Katica eMeRTon, Artisjus, Liszt Ferenc díjas magyar hegedű- és tereminművész, Magyarország Érdemes és Kiváló Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának köztestületi tagja klasszikus zenész családban született. Mint fogalmazott, négygyerekes családban felnőni mindannyiuknak vidámságot és örömet jelentett.
„Muzsikával, harsánysággal volt teli a ház. Szüleink boldog házasságban éltek, vallásos szellemben és nagy szeretetben neveltek bennünket. Mindemellett nagyon nagy a családunk, apai ás anyai ágon is négy-négy testvér és sok-sok gyerek van, a szüleim generációjában egyetlen egy válás sem volt. Mondhatnám, hogy végig burokban nőttem fel. Fantasztikus volt a hangulat nálunk, amikor mindenki zenélt, apu hegedült, édesanyám zongorázott, mi hárman hegedültünk, és a húgom csellózott. Szépek voltak az ünnepek így különösen, és hát együtt voltunk mind akkor még... Persze a hétköznap reggelek »fájdalmasabbak« voltak, mert az iskola előtt már gyakorolni kellett mindenkinek, az édesapám nagyon szigorú volt ezen a téren, egyébként meg egy jámbor ember volt.
Ezért óriási öröm volt, ha jött valaki hozzánk, postás vagy rokon, vendég vagy akárki, mert egy kis időre abba lehetett hagyni a gyakorlást” – emlékezett vissza Illényi Katica.
Nagyon fiatalon került a zeneakadémiára a különleges tehetségek osztályába, a nyolcadik osztály után, 14 évesen. Egyszerre végezte a konzit, a zenei tárgyak mellett a gimnáziumi tanulnivalókkal és a zeneakadémiai tanulmányokkal. 16 évesen eldöntötte, hogy ha meglesz a hegedűművész diplomája, soha nem lép színpadra.
Egy különleges hangszert, a teremint is megszólaltatja
Fotó: Forrás: Illényi Katica
„A zeneakadémiai évek állandó félelemben teltek el számomra. A hegedűtanárommal nem volt jó a viszonyom, ráadásul más technikát tanított, mint az édesapám, aki gyakorló zenész volt, az Operaház zenekarának tagja. Ezért diploma után nem akartam hegedülni, és tovább tanultam színészmesterséget, sztepptáncot, modern táncot, énektanárhoz jártam. Persze a hegedüléssel kerestem meg a rávalót, helyettesítettem aput az Erkelben, az Operában, turnékra mentem szimfonikus zenekarokkal.”
Hozzátette, mindig is csodálta azokat a művészeket, akik több dologhoz is értettek, mint pl. Fred Astair, Sammy Davis, Liza Minelli. „Nagyon szerettem a zenés filmeket, és igazából szólista alkatként nem szerettem volna zenekari árokban ülni egész életemben. Így hát képeztem magam én is tovább, hangképzés- tanárhoz azóta is járok.”
Nagyon kevesen koncerteznek vele világszerte, mert nagy fegyelmezettséget kíván a játék, nem kell megérinteni sehol, a levegőben vannak a hangok és hangerő is. Ezért a test bármilyen kis rezzenése elhangolja, azaz hamis lesz a hang – magyarázta.
Bár megfogadta, hogy hegedűsként soha nem lép színpadra, ezt szerencsére nem tartja be
Fotó: Forrás: Illényi Katica
„Sokáig kikötöttem magam a székhez, amin ülve gyakoroltam, hogy ne mozduljak meg feleslegesen. Mivel jógázom, nagyon sokat segített a helyes, mozdulatlan tartásban, a tiszta játékban. Nagyon hasonlít a hangja az emberi hanghoz és a vonóshangszerekhez, amelyekkel én foglalkozom. Amikor először hallottam, elfogott egy különös, megfoghatatlan érzés, hogy ezt én meg tudom tanulni, ez nekem lett kitalálva. Biztos voltam benne, hogy képes vagyok rá, és éjszakákon át ezen gondolkoztam, aludni se tudtam az izgalomtól… Mára eljutottam oda, hogy már nincsenek technikai kérdéseim a hangszer megszólaltatásával kapcsolatban, most már csak a gyakorláson múlik a fejlődésem.
A csíkszeredai koncert és a Csíki Kamarazenekarral való együttműködésről elmondta, a műsor összeállítása után a kottákat elküldték a zenekarnak, illetve Werner Gábor karmesternek. „Ők már előzőleg próbálnak nélkülem, mi pedig szombaton találkozunk és próbálunk, amíg csak lehet. Vasárnap folytatjuk a próbát, este pedig muzsikálunk. A műsor izgalmas lesz, több műfajt érintünk a klasszikus zenétól a tangón át a filmzenékig, Edit Piaftól Máté Péterig. Szeretettel várom a kedves közönséget, ha valaki elég bátor, ki is próbálhatja majd a teremint.”
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!