
Mégsem omlunk össze, mint egy legóvár? Kiderül...
Fotó: Pixabay.com
Az Erdélystat legújabb közleménye a Székelyföld lassuló ütemű fogyásáról és a népesség növekedéséről számol be. De milyen társadalmi folyamatok húzódnak meg a számok mögött? És egyáltalán melyik Székelyföldről beszélünk? Kérdések, amelyekre a Székelyhon napilap hétfői számának Kilátó melléklete keresi a választ.
2020. január 06., 11:442020. január 06., 11:44
2020. január 06., 12:172020. január 06., 12:17
A felmérésből kiderül, hogy a székelyföldi lakosság természetes fogyása (figyelmen kívül hagyva a vándorlási folyamatokat) 2019 első háromnegyed évében 23,3 százalékkal alacsonyabb volt, mint amit 2018 ugyanezen időszakában mértek. Míg a 2018-as év első háromnegyed évében 881 fő volt a születések és elhalálozások különbségéből adódó népességfogyás, addig 2019 ugyanezen periódusában ez 676 fő volt. Ehhez képest erdélyi viszonylatban a természetes fogyás mindkét időszakban csaknem teljesen azonos: több mint 12 ezer fős hiányt regisztráltak mindkét év első kilenc hónapjában.
Bár a közleményben következetesen Székelyföldre hivatkoznak, a szövegből kiderül, hogy a felmérés csak Hargita és Kovászna megye lakosságát érinti. Ahhoz, hogy a székelyföldi lakosság kedvezőbb népesedési trendjeit megértsük, érdemes a korábban végzett, hosszabb távú kutatások eredményeit is elővenni.
A teljes cikket a Székelyhon havonta megjelenő oknyomozó, háttérinformációs kiadványában találhatják meg.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!