
Vadas László szabadúszó rendező. Megszokta a szabadságot
Fotó: Csűrös Réka
Vadas László szabadúszó színházi rendező nem új fiú, húsz éves pályafutása alatt 80 előadást készített kilenc magyar és huszonöt román társulatnál. A világjárvány miatt most megbízás és jövedelem nélkül maradt ő is. Mégsem szegődne el kőszínházhoz, mert megszokta a szabadságot – mutatott rá az erdélyi Előretolt Helyőrségben megjelent interjúban.
2020. november 16., 10:392020. november 16., 10:39
2020. november 16., 10:412020. november 16., 10:41
Vadas László 1969-ben született Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház Tanszékének színháztudomány szakán diplomázott 1999-ben, majd ugyanott rendező szakon 2003-ban. 1990-93 között színész, 1993–1996 között rendező a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színháznál, ugyanott 1996–1998 között külső munkatárs. 2004-2010 között rendező a Nagyváradi Állami Magyar Színház Szigligeti Társulatánál, 2011-től szabadúszó.
Mint mondta, véletlenül lett rendező. „A gyergyói Figura Stúdió színészeként hazautaztam Kolozsvárra, ahol Bréda mester (Bréda Ferenc író, a kolozsvári szellemi élet meghatározó személyisége 1990 után – szerk.)
Elmesélte, első rendezése a temesvári magyar színháznál volt, majd pár évig a váradi színház alkalmazottjaként alkotott. „A stabil rendezőnek a csapatépítés is dolga a színháznál, de mivel én Kolozsváron éltem, tehát a családom ott volt, ingázással ez nagyon nehezen ment. Aztán szabadúszóvá váltam teljesen.”
Az interjút az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális folyóirat novemberi lapszámában olvashatják.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!