
Indulás, útkeresés és érkezés. A középiskolás éveket eleveníti fel Tamás Dénes
A kilencvenes évek elején, az egyik székelyudvarhelyi bentlakásban játszódik Tamás Dénes a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent Az élő ház című regénye. A kötetet október 31-én 17 órától a székelyudvarhelyi Gutenberg Könyvesboltban mutatják be.
2019. október 30., 17:362019. október 30., 17:36
2019. október 30., 17:372019. október 30., 17:37
Az indulásról szól Tamás Dénes regénye, ugyanakkor a kerettörténet miatt némileg az érkezésről is. Az embert-alkotó és -próbáló éveket adja vissza a szerző, bentlakásos, középiskolás történeteket sorakoztatva fel.
„A főhős húsz éves érettségi találkozója apropóján néz szembe középiskolás, bentlakásos éveivel, annak minden frusztrációjával, szerelmével, útkeresésével. Sorjáznak az emlékek, egyik pillanatban még a Metallica dübörgését hallgatjuk egy kocsmában, a következőben filozófiával foglalkozunk a hálóban, ahol több tíz diák húzza meg magát, a másikban az otthonról hozott kosztot méricskéljük, osztogatjuk. Okosan tette a szerző, hogy novellaszerű részekre darabolta a könyvét, így sokkal könnyebb a szétválasztás, jobban lehet egy adott eseményre koncentrálni, de az olvasó is könnyebben tud azonosulni a történtekkel, hiszen bizonyos szinten mindannyiunk középiskolai éveiről szól a regény” – írja az erdélyi Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap szeptemberi számában a könyvről Miklóssi Szabó István író, aki a székelyudvarhelyi bemutatón beszélget a szerzővel.
Tamás Dénes 1975-ben született Rétyen. Író, esszéista, a csíkszeredai Sapientia EMTE kommunikáció szakának tanára. Megjelent kötetei: Honfoglaló esszék (Korunk-Komp-Press Kiadó, 2013), Minden egész... (Lector Kiadó, 2016), Az élő ház (Kalligram Kiadó, 2019).
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!