
A Suttogások és sikolyokkal Şerban (ismét) olyan előadást hozott létre, amiről nehezen lehet – pontosabban értelmetlen – beszélni. Ezt látni kell.
A Kolozsvári Magyar Színház október 10-én 20 órától tűzte műsorára az Andrei Şerban által rendezett Suttogások és sikolyok című stúdió előadást. A produkció közel egy évtizede töretlen sikernek örvend a sétatéri színpadon, most pedig a Liget olvasói is jegyet nyerhetnek rá.
2019. október 07., 15:452019. október 07., 15:45
Az Egyesült Államokban élő Andrei Şerban világhírű román rendező előadásai élményszámba mennek, bárhol is mutassák be munkáit. Közel tíz éve volt a Suttogások és sikolyok kolozsvári bemutatója, és az előadás annyira emlékezetesre sikerült, hogy aki akkor látta, ma is emlékszik szinte minden részletére.
Şerban – saját bevallása szerint – szeret Kolozsváron dolgozni, nagyra értékeli a társulatot, a munkakörülményeket, így aztán nem csoda, hogy a 2007-ben hatalmas sikerrel színpadra vitt, mai napig teltház előtt játszott Ványa bácsi után 2010-ben visszatért a Szamos-parti színházba, hogy színpadra állítsa a Suttogások és sikolyok című előadást.
A darab rendhagyó: Andrei Şerban és Daniela Dima színpadi adaptációja, amely megpróbálja megragadni Ingmar Bergman háromszoros Oscar-díjas svéd rendező narratív és filmes megoldásainak lényegét, kiválasztva a mester alkotásainak kulcspontjait és a narrátor-rendező által vezetett és kommentált jelmezes próba formájában újraalkotni azokat.
– vallotta a bemutató előtt a rendező.
Ingmar Bergman Bogdán Zsolt zseniális alakításában
A 2010-es előadás eseményszámba ment nem csak a magyar színházi kritikusok – amúgy elég kevés van belőlük –, de leginkább a román szakemberek között. Őket is lenyűgözte Şerban rendezése, a színészek munkája, és általában a produkció egésze. „Az előadás a női lelket a legfinomabb árnyalataiban mutatja meg, a rosszaságtól, önzéstől, végletes hiúságtól a legyőzetésig és őszinte könnyekig egy könyörtelenül realista tükörben, amely minden látható, de főleg a szemnek láthatatlan ráncot visszatükröz” – írta a 2010-es bemutató után Simona Chiţan színházi kritikus.
Játék a jegyekért!
A Suttogások és sikolyok című előadást legközelebb október 10-én játsszák a kolozsvári színházban, a csütörtök esti előadásra két szerencsés olvasó nyerhet kétszemélyes jegyet a Ligettel. Ehhez nem kell mást tenni, mint a Liget Facebook-oldalán a jelen cikket népszerűsítő bejegyzést lájkolni, és hozzászólásban beírni/bejelölni, hogy kivel mennénk el a csütörtöki előadásra. A játékban való részvétel határideje októ 9., szerda 13 óra, a nyertesek kilétéről még aznap sorsolással döntünk.
A történet magvát négy nő alkotja: egy haldokló és annak nővérei, valamint a szolgáló. És ott van mindenek és mindenki felett Bergman (Bogdán Zsolt újabb zseniális alakításában), aki rendezőként uralkodik a történeten. A hölgyek tulajdonképpen két szerepet is játszanak: a „civil színésznőket”, akik a forgatáson dolgoznak, és a filmben feltűnő figurákat egyaránt. Bogdán is több szerepbe bújik bele, hiszen a rendezőn kívül ő játssza a produkció összes többi férfiszerepét is. Ami nem kis teljesítmény…
és nagyjából elmesélik neki, mit fog látni. (A papucs nem valami arisztokrata beütés: ahhoz, hogy helyet foglaljon, a közönségnek át kell vonulnia a játéktéren). Miután leültünk, amolyan forgatási próbára csöppenünk be, ahol a kolozsváriak által alakított svéd színésznők azt szeretnék tudni, mit és miért kell tegyenek, miközben szemünk előtt lejátsszák Bergman filmjét. (Az előadás után a néző óhatatlan kényszert érez, hogy megnézze a svéd zseni eredeti művét. Főleg, hogy a film utolsó jeleneteit is levetítik az előadás végén).
„Filmrendezőnek lenni néha különös boldogság. Soha el nem próbált arckifejezés születik egy pillanatban, és a felvevőgép rögzíti ezt a kifejezést. Ma pontosan ez történt. A kamera rögzítette ezt a pillanatot. A fájdalom néhány másodpercre megjelent, és a filmszalag elfogta a pillanatot. Ilyenkor úgy érzem, hogy nem volt hiábavaló a munkám. Talán ezekért a röpke pillanatokért élek. Akár a gyöngyhalász” – vallotta Ingmar Bergman filmjének megszületésékekor.
elképzelni, hogyan válik a színpadi fikció valósággá, megfejteni az egyik legnagyobb rendező és négy kiváló színésznő alkotásának titkát.
A Suttogások és sikolyokkal Şerban (ismét) olyan előadást hozott létre, amiről nehezen lehet – pontosabban értelmetlen – beszélni. Ezt látni kell. A képi világát, a hangulatát, a színészek alakítását – öt nő és egy férfi – egyetlen kritikus sem tudná hűen megfogalmazni, a szavak semmit sem jelentenek Şerban alkotása mellett.
Bogdán Zsolt
Fotó: Biró István
Carmencita Brojboiu díszlet- és jelmezterve gondosan rekonstruálja a haldokló Ágnes piros szobabelsőjét, amelyben a film cselekményének nagy része zajlik. A szereposztás pedig tökéletes, nagyszerűen illeszkedik Ingmar Bergman remekművéhez.
Az előadás alkotói
Rendező: Andrei Şerban.
Szereplők: Pethő Anikó, Kézdi Imola, Kató Emőke, Varga Csilla, Albert Csilla, Bogdán Zsolt.
Díszlet- és jelmeztervező Carmencita Brojboiu, dramaturg Kovács Kinga, fényterv
Maier Sándor, Andrei Şerban, rendezőasszisztens Albu István, a dramaturg munkatársa Biró Eszter, hangterv Kerekes Zsolt, Nagy Rezső, fények Vér Ferenc, Nagy Alpár.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!