Sebestyén Aba: letűnt világban keresni a mát

Egyik teremben a rendező próbál egy adott jelenetben játszó színészekkel, egy másikban a koreográfus mutatja az elképzeléseit, egy harmadikban zenei korrepetíció zajlik. A varrodában készülnek a jelmezek, a színpadkép is alakul. Még a díszletmunkások is a Hajmási Péter, Hajmási Pál-t dudorásszák, a zenekar tagjai pedig kivilágos virradatig húzzák. A Csíki Játékszínben december 17-én mutatják be Kálmán Imre híres operettjét, a Csárdáskirálynőt.

Nem csak egy nosztalgiázós operettműsor

„Gyermekkoromban elkerülhetetlen volt, hogy szüleimtől, nagyszüleimtől, társaságban halljam a Csárdáskirálynő dalait. Később fiatal színésztanoncként is foglalkoztam velük, majd 2008-ban Vásárhelyen néhány színészkollégámmal csináltunk egy operettgálát, és a Csárdáskirálynőből meg más Kálmán-operettekből válogattunk dalokat az előadásba. Nemrég pedig Marosvásárhelyen a Nemzeti Színházban mutattuk be a Csárdáskirálynőt, amelyben Feri bácsit játszottam. Az évek során nagyon megszerettem ezeket a dalokat, szeretem a történetet: egy nagyon szép, szenvedélyes szerelmi történet, és mint olyan, mindig helye van a színpadon, főleg, hogy világslágerek vannak benne. Ez a legismertebb, legnagyobb operettünk” – mesélte Sebestyén Aba a Csárdáskirálynőhöz fűződő viszonyáról.

A rendező elmondta, amikor tavaly Bartalis Gabriella, a Csíki Játékszín akkori megbízott igazgatója felhívta, hogy meghívja Csíkszeredába rendezni, elkezdtek gondolkodni, hogy melyik időpont felelne meg mind a színháznak, mind neki, és milyen előadást tervezzenek be. „Nekem eléggé be volt táblázva minden eddigi időpont, a nyáron Három nővér-t rendeztem Szabadkán, ősszel Marosvásárhelyen egy Yorick Stúdió – Nemzeti Színház koprodukció volt betervezve, a #metoo témájú Nem történt semmi, így maradt a téli időpont. Csíkszeredában hagyománya van a zenés vígjátéknak, operettnek. És ha már operett, akkor legyen a Csárdáskirálynő, hiszen itt még nem volt játszva. Ugyanakkor nagyon izgat, hogy hogyan lehet ezt a történetet leporolni, a mai fiatalokat hogyan tudjuk a mából megszólítani ezzel a történettel, hogy ne csak egy nosztalgiázós operettműsor legyen, hanem húsbavágó, eleven előadás.”

Az előadás létrejöttéhez felkérte dramaturgnak Székely Csabát, koreográfusnak Bodor Johannát. „Tervezgettünk, elkezdtünk levelezni a jogvédőkkel, Csaba elkezdett dolgozni a szövegen. Eredetileg szerettünk volna jobban belenyúlni a szövegbe, több dolgot belevinni, változtatni, de sajnos a jogvédők nem engedték meg. Viszont sikerült egy olyan szövegkönyvet összeállítani, ami mégiscsak friss, mai.”

Élőzenés produkció lesz

A rendező Csíkszeredához fűződő viszonyáról is mesélt: családi vonalon is kötődik a városhoz, ugyanakkor a Csíki Játékszín indulásakor több előadásban is játszott itt. Rámutatott, egy erős társulattal dolgozhat itt, úgy látja, a kíváncsiság jellemzi a társulatot és a színház új vezetését is, a színház repertoárját pedig a világra rákérdező, akár társadalomkritikus hangokat is megütő, ugyanakkor az ifjú generációt nevelő előadások képezik. „Számos olyan színész van a társulatban, aki Marosvásárhelyen diákom volt, és most már érett színészek, nagyon jó érzés újra velük találkozni” – tette hozzá.