
Nem csak zene, terápia
Fotó: Nagy Barna
Miről is beszélgethet két teljesen különböző kultúrából érkező férfi, akik korábban soha nem találkoztak? És minek köszönhetően találkoztak éppen egy erdélyi kisváros múzeumának udvarán? Rendkívüli beszélgetésnek lehettünk tanúi, mert a csíkszeredai Mikó-vár udvarán vannak ilyen különleges estek.
2018. augusztus 10., 15:372018. augusztus 10., 15:37
Mohammad Reza Mortazavi, a Berlin mellett élő iráni művész a csíkszeredai Dob-Ban Ritmusfesztivál meghívottjaként kápráztatta el a közönséget a tradicionális perzsa ütőhangszereken való játékával a Mikó-vár udvarán. A közönség sorai között nem csak csíkiak ültek, hanem távolabbról érkezők is, többek között a svájci Cyril Méan, aki korábban a fesztivál programját nézve rácsodálkozott, hogy lehet, hogy egy erdélyi kisváros színpadán lép fel a világhírű zenész. Furcsa volt számára az is, hogy egy ilyen estre, ahol Mohammad Reza Mortazavi előtt még két jeles zenekar fellépett, mindössze 15 lejbe, azaz 3,20 euróba kerül a belépő. Cyril évekkel ezelőtt maga is járt Iránban, és Reza művészetével is találkozott már korábban. Mivel családjával épp Csíkban tartózkodott, eljöttek tehát a fesztiválra, és így történt, hogy a koncert után személyesen is találkozott a művésszel.
„Köszönöm ezt a remek élményt!” – kezdte a beszélgetést Cyril, amikor a koncert után üdvözölték egymást a színpad mellett az előadóval. Kiderült, az iráni zenész még sosem hallott erről a fesztiválról korábban, sőt az utazás előtt nézte meg a világhálón, hogy hol is található Csíkszereda, egyáltalán Erdély, Románia. Mohammad Reza Mortazavi Iszfahánban született, 22 éves korában lépett fel először Berlinben, majd Németországba költözött. Cyril 2004-ben járt Irán harmadik legnagyobb városában.
Angol, német, francia és fárszi nyelven zajlott a nem mindennapi társalgás
Fotó: Vizi Géza
A két messziről érkezett vendég azonban leginkább a zenéről, annak hatásáról értekezett a csíki augusztusi éjszakában. Cyril kérdésére, hogy hogyan készül egy koncertre, az iráni zenész elmondta, ott és akkor az energiákra reagál. „Egy-egy koncertem nem olyan, mint egy show, hanem akkor ott történik, abban a pillanatban jön létre a zene. Nincs egy előre meghatározott koncepció, ez egy élő dolog. Nagyon izgalmas és hatalmas öröm tölt el azokban a pillanatokban. Vannak ugyan kompozícióim, de a ritmus nem fix, a pulzussal újraértelmeződik. A pulzusunk mindig másként ver, és nincs idő – az idő a metronóm, de ilyenkor megszűnik az idő. Ettől lesz természetes a zene. Igazából nem létezik idő, a fogalmát az emberek találták ki. Az univerzum időtlen” – magyarázta. A svájci férfi hozzátette:
A zenész tovább magyarázott. Mint mondta, zenélés közben ő egy szabad ember, bármi megtörténhet. „Amikor elengedek mindent, egy természetes egyensúlyállapot lép fel, a jobb és bal között létrejön az egyensúly.
„Minden egyes embert érzek a közönségből”
Fotó: Nagy Barna
Ugyanakkor minden egyes embert érzek a közönségből, érzem, hogy áthat-e rajtuk a zene, vagy visszajön tőlük. Ha valami nincs rendben, megváltoztatom a ritmust, s pulzálást. A közönség olyan, mint egy tükör. A ma esti fellépés különleges volt számomra, befogadó közönséggel találkoztam.”
Mivel Mohammad Reza Mortazavi gyakran jár fellépni Svájcba, megegyeztek, hogy talán ott még fognak találkozni. A családra, gyerekekre terelődött a szó. „Sok gyerek el is alszik a koncertjeim alatt, mert olyan hullámokat érintek a zenémmel” – tette hozzá kacagva a művész, majd mindannyian csatlakoznak a beszélgetés alatt már elkezdődött örömdoboláshoz.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!