
Roman Polanski a forgatáson instruálja a Georges Picquart alakító Jean Dujardin-t
Fotó: Imdb.com
Nem lehet nem felfedezni hasonlóságot Alfred Dreyfus és Roman Polanski között. A zsidó származású lengyel rendező úgy vitte filmre az 1890-es évek Franciaországának legnagyobb botrányát, hogy közben üzent: tulajdonképpen vele is ez történt. A film apró részletekig kimunkált, gyönyörű vizuális élményt nyújt, a történet viszont végtelenül elszomorító.
2020. december 04., 18:172020. december 04., 18:17
Ha a koncepciós per szókapcsolatot halljuk, az 1930-as évek Szovjetuniója, az 1950-es évek Magyarországa és Romániája (és a többi csatlósállam) juthatnak eszünkbe – pedig jóval régebben, 1894-ben Európa egyik vezető hatalma, Franciaország „rendezett” egy ilyet, mégpedig világraszólóan, átitatva ordibáló populizmussal és antiszemitizmussal.
– sajnos nemcsak a 19. századi Oroszország története bővelkedik például pogromokban, hanem a „civilizált” nyugat-európai országokban is ott volt a hétköznapi zsidógyűlölet. Ilyen volt a Franciaország is, amely az 1870-71-es katasztrófát (vereség a németek ellen, majd a párizsi kommün zűrzavara és katasztrófája) követően ezer sebből végzett, tekintélye igencsak megtépázódott, és állandóan kellett valami ellenségkép a közéletébe. Franciaország úgy lépett a huszadik századba, hogy ez az ügy iszonyatosan lerombolta tekintélyét – a gyarmatbirodalom rogyadozott, a hadsereg legfelsőbb vezetése pedig rettegett a megerősödött Németországtól.
Alfred Dreyfus (Louis Garrel) a bíróság előtt
Fotó: Imdb.com
Mint ismert, Roman Polanski élete nem volt eseménytelen, a most 87 éves filmrendezőt folyamatosan több nő is azzal vádolja, hogy a hetvenes években megerőszakolta őket, a filmes nem léphet be az Egyesült Államokba, mert letartóztatási parancs van érvényben ellene. Azt azonban senki sem vonja kétségbe, hogy botrányai ellenére kitűnő filmrendező – közel a kilencvenhez, Polanski ismét nagy alkotást tett le az asztalra, de a téma miatt nem lehet nem arra gondolni, hogy az önfelmentés is egyik célja lehetett.
amely gyakorlatilag percről perce, nagyon részletesen elmeséli a történet minden aspektusát. Akárcsak a film, hiszen ne feledjük, a 19. század végén Franciaországban már igen elterjedt volt például a fotográfia, illetve a korabeli sajtóban rengeteg metszet és rajz is megjelent, nemcsak ezzel az üggyel kapcsolatosan – nem csoda hát, hogy ezekre alapozva igen részletesen kimunkált film forgott, amelynek készítése alatt nyoma sem lehetett az „abból főzünk, ami van” gondolkodásmódnak.
Picquart évekig hiába magyarázta Dreyfus ártatlanságát
Fotó: Imdb.com
az ember valósággal érzi azt a drámát, ami benne végbemegy, miközben gyakorlatilag Dreyfus (őt Louis Garrel alakítja) sorsára jut ő is. Az író és a rendező számára is Picquart az első számú szereplő, rajta keresztül látjuk az eseményeket, magát a folyamatot, amely során a titkosszolgálatot vezető katonatiszt rájön, hogy egészen másról van szó ebben az ügyben, Dreyfus olyan ártatlan, mint egy légy.
Émile Zola a kor sztárírója volt (a filmben André Marcon alakítja), nyílt levele miatt börtönre ítélték, ám elmenekült
Fotó: Imdb.com
amelyben a francia hadsereget és jogrendszert vádolja korrupcióval és antiszemitizmussal – a lavina innen indul el igazán, de ezek a képek talán a legjobbak a filmben, amely egyébként egy percig sem unalmas, habár jóval több mint két óra. A rikkancs, a zörgő lovaskocsi, az aprópénz csörgése, a hangok az utcáról mind-mind nagyon tudnak ütni és hatni. Emellett pedig ott van Alexandre Desplat zenéje –
Mivel a Dreyfus-történet ismert (és korántsem ez az első művészi feldolgozása, hiszen könyvek és filmek sokasága készült a témából), és talán ráfoghatjuk Polanski önfelmentését is, a film legnagyobb erőssége a szépsége: a korhű jelmezek, ruhák, a cipők, a sétabotok koppanása, egy kávéscsésze csengése, a 19. végi Párizs utcáinak hangulata mind-mind lenyűgöző apróságok.
Van még egy óriási tanulság ebben a filmben:
azzal, hogy tévedett ő is, mégha nem is volt akkora szerepe Dreyfus elítélésében és megalázásában, mint másoknak. Lehet, hogy maradinak és giccsesnek hangzik, de az igazságérzete, a lelkiismerete az, ami végül felülkerekedik – ezek a jelenetek is nagyon szépen vannak ábrázolva a filmben, például az a rész, amikor rájön az igazi áruló kilétére.
Jean Dujardin és az igazságot végül bevalló Henry katonatisztet alakító Grégory Gadebois
Fotó: Imdb.com
De lehet, hogy valaki ötven év múlva pont az ő kálváriájáról készít majd filmet – igen izgalmas lenne 2070-ben bemutatni az 1970-es évek amerikai sztárvilágát. Akárcsak az 19. századi Párizst most, úgy, ahogy Roman Polanski tette.
Tiszt és kém. A Dreyfus-ügy (J'accuse) (francia-olasz történelmi dráma, 136 perc, (2019) Rendezte: Roman Polanski; Író: Robert Harris; Forgatókönyv: Robert Harris, Roman Polanski; Zene: Alexandre Desplat; Operatőr: Pawel Edelman; Vágó: Hervé de Luze; Szereplők: Jean Dujardin, Louis Garrel, Mathieu Amalric, Vincent Pérez, Melvil Poupaud, Roman Polanski, Emmanuelle Seigner
Egyetlen falat ebből a meleg, spenótos-parmezános csodából, és garantáltan magad mögött hagyod a nap minden fáradtságát.
Mi kell idén nyáron az olvasóknak? Kortárs versek, klasszikus regények, romantikus bestsellerek és örök kedvencek. A csíkszeredai Gutenberg könyvesbolt munkatársai segítettek eligazodni a nyár könyves trendjei között.
Visszatértek a képernyőkre a sárkányok, Anya Taylor-Joy egy üldözött szélhámos bőrébe bújik, előzménytörténetet kap a Dr. Szöszi, és önálló sorozatban tér vissza a The Big Bang Theory két mellékszereplője is. Ajánló.
Két csíkszeredai biciklisfutár egy elsőre őrültnek tűnő ötlettel állt rajthoz a Tour Horizonton: futártáskával a hátukon vágtak neki a 700 kilométeres kalandnak. Négy és fél nap, 8000 méter szintkülönbség és számtalan történet lett belőle.
Közösségépítés, mozgás, városi kerékpározás és egy kis nyári szabadságérzet. Július 11-én először szerveznek Critical Mass felvonulást Csíkszeredában, amely mögött lelkes civilek és egy közös ügy áll.
Mindenki számára elérhető próbaterem nyílt Gyergyószentmiklóson, ahol zenészek próbálhatnak, demófelvételeket készíthetnek, és akár új zenekarok is alakulhatnak. A fiataloknak, kezdőknek kiváló lehetőség.
Mindössze 750 ezer dollárból készült és eddig 400 millió dollárt hozott. A Megszállottság (Obsession) az év horrorja, ami megdolgozza a nézőjét, a Z-generáció pedig emellett tette le a voksát a futószalagon érkező blocbusterekkel ellentétben.
Ez a selymes brokkolikrémleves a tejszíntől és egy kevés vajtól lesz igazán lágy, miközben a szerecsendió és a fokhagyma tökéletesen kiemeli a zöldségek ízét.
Proteines puding, fehérjés csoki, extra proteinnel dúsított tej. Ma már szinte mindenből létezik fitnesz-változat, de valóban hiányt szenvedünk fehérjéből, vagy a marketing diktálja az étlapot? Pirlea Alessandra dietetikussal jártuk körül a kérdést.
2028-tól már nem ad ki lemezes videójátékokat a Playstationt birtokló Sony. Ez már hivatalos, az ehhez kapcsolódó iparági pletyka pedig, hogy a soron következő konzolok teljesen digitálisak lesznek és nagyon sokba fognak kerülni. Képbehozó.
szóljon hozzá!